Nagyanyáink hagyatéka mézeskalácson
A füleki Baucsek Viktória a nagyanyja stafírungjából merítve ihletet, egyedi hobbinak hódol. Hímzett dekorációs mézeskalácsokat készít különféle alkalmakra, főként esküvőkre és keresztelőkre. Csodás alkotásai a napokban nyerték el a Nógrádi Regionális Termék védjegyet.
Viktória méhészcsaládba született, édesapja révén gyermekkora óta jelen van életében a méhekkel való munka. Főállásban a Füleki Művészeti Alapiskola zene szakos tanára, zongorát és zeneelméletet oktat, szabadidejét pedig a méhészetben tölti. Azt mondja, édesapjának elkel a segítség, főleg most, a pergetési szezonban. A kézműveskedés szintén közel áll hozzá. Gyermekkora óta sok mindenbe belekóstolt.
– mondja Viki, akit az alkotómunka megnyugtat, és kirántja a mindennapok nyüzsgésből.
A mézeskalácssütés, mint sok más családban, Vikiéknél is hagyományosan a karácsony része. Kezdetben édesanyja készítette a mézeseket, majd egyik évben lányának adta át a stafétát, aki nem szerette volna csupaszon hagyni a finomságokat, ezért kidíszítette őket. Bár azok még kezdeti próbálkozások voltak, a kézügyessége megvolt hozzá, és a család tetszését is elnyerte.
Majd amikor belépett korábbi munkahelyére, ajándékként díszes mézeseket készített a pozsonyi kollégáinak. A sikerélmény itt sem maradt el, és ezen felbuzdulva interneten is elkezdte böngészni a különféle díszítési technikákat. A közösségi oldalon lett figyelmes egy magyarországi hölgy munkáira, és ez adta a végső lökést ahhoz, hogy fejlessze magát.
Két díszítő kurzuson is részt vett, Budapesten és Veszprémben.
– mondja.
A Nógrádi Regionális Termék felhívásra is a palóc motívumokkal festett mézeskalácsaival nevezett. A márkanév elnyeréséért többféle feltételnek kell megfelelni. Fontos, hogy helyi alapanyagokat használjon az alkotó. Ehhez Vikinek megvolt a saját bevizsgált házi méz. A terméken kell, hogy legyen valamilyen regionális jellegzetesség. Esetében a palóc motívumok. Viki számára kihívást jelentett az is, hogy olyat alkosson, ami ritkaságszámba megy.
A mézeskalács festése hosszantartó és precíz folyamat. A vizes oldatot úgy kell felvinni az „alapra”, hogy az ne áztassa szét a mázat, különben a munka kárba vész. De a száradási időre is figyelmet kell fordítani. Időigényessége miatt Viki keveset tud vele foglalkozni, de ha megrendelés érkezik, éjszakába nyúlóan megy az alkotás.
A dekorációs mézeskalácsok elsősorban ajándékként szolgálnak, de az ízlelőbimbóknak is jól esnek. Már ha hajlandóak vagyunk megválni tőlük.
Viki munkáit nem csupán a közösségi oldalon, de rendezvényeken is láthatjuk. És a védjegynek köszönhetően várhatóan még több helyszínen feltűnik szemet és szívet melengető munkáival. Mint mondja, a jövőben szeretné tökéletesíteni a díszítő technikáját, illetve a környékbeli várak festésén kívül az ország nevezetes épületeit is mézeskalácsra vinni. Szeretne még több technikát elsajátítani, további palóc mintákat felkutatni és bővíteni a mintakincsét. Abban bízik, hogy mézesei által még többen megismerik a régió mintavilágát és városunk nevezetességeit.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.
