Balogfala hatszáz éve emlékkönyvben
Balogfala történelmének, közösségi emlékezetének állít emléket a Balogfala 1427–2027 című kötet, amelyet pénteken mutattak be a balogfalai kultúrházban. A könyv Ádám Zita és Kovács Tibor munkájának eredményeként született meg, a település első írásos említésének közelgő, 600. évfordulójára készülve.
Szabó Gábor Balogfala polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a falu története nemcsak írott dokumentumokban marad fenn, hanem a családi emlékekben és a nemzedékeken át továbbadott történetekben is. Ezek az emlékek sokszor különbözőképpen élnek az emberekben, éppen ettől válik színessé és sokrétűvé a közösség múltja. A polgármester köszönetet mondott a szerkesztőknek a munkájukért, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy szeretettel forgassák a kötetet, amelyben bizonyára mindenki talál majd ismerős történeteket, helyszíneket vagy éppen olyan részleteket, amelyekre már maga sem emlékezett.
Egy régi adósság törlesztése
Kovács Tibor pedagógus, a kötet szerkesztője őszintén beszélt arról, hogy a falutörténet megírása már korábban is időszerű lett volna, a most elkészült munka ezért egyszerre jelent fontos eredményt és egy régóta esedékes feladat részleges teljesítését.
A szerkesztő a kötet történeti fejezetének elkészítése során levéltári kutatásokat végzett, feltárta a középkori birtokviszonyokra vonatkozó adatokat, és megpróbálta Balogfala történetét a magyar történelem tágabb összefüggéseiben elhelyezni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a könyv elsősorban vázlatos áttekintés, amely további kutatásokat igényel. A régi jegyzőkönyvek, a helyi szervezetek és a sportélet története még számos feltáratlan részletet rejthet. A kötet tehát nem lezárni kívánja a helytörténeti kutatást, hanem alapot teremt annak folytatásához. Olyan kiindulópont, amelyre a következő nemzedékek munkája is épülhet.
A könyv öt tanulmányban mutatja be Balogfala történelmi és kulturális értékeit. A település történetét feldolgozó írást a helynevek és dűlőnevek eredetét ismertető tanulmány követi, majd a templom és az iskola múltjával ismerkedhet meg az olvasó. Az ötödik tanulmány a palóc eredetet és a helyi nyelvjárás sajátosságait vizsgálja, megőrizve a balogfali palóc szókincs jellegzetes elemeit is.
„Nem kényszerközösség vagyunk”
Ádám Zita pedagógus, a kötet szerzője és szerkesztője meghatottan szólt arról, milyen különleges érzés számára, hogy szülőfalujában mutathatja be a közös munkával létrehozott könyvet. Bevezetőjében a helyi közösség történelmi folytonosságát és az összetartozás jelentőségét emelte ki, majd a hatszáz év történetét áttekintve úgy fogalmazott: a múlt azt bizonyítja, hogy a helyi magyarság közösségét nem lehet egyszerűen kényszerű együttélésként értelmezni. A település története a közös élet, a megmaradás és a különböző történelmi korszakokon átívelő összetartozás története is. Balogfala múltjának alakításában más közösségek és emberek is részt vettek, ezért a könyv nemcsak egyetlen csoport történetét kívánja bemutatni, hanem a település egészének örökségét. Ezt a szemléletet szolgálja a kötet végén található szlovák nyelvű összefoglaló is, amely lehetővé teszi, hogy a szlovák olvasók is képet kapjanak a könyv tartalmáról.
Ádám Zita külön hangsúlyt helyezett a palóc kulturális és nyelvi örökség megőrzésére. A könyvben helyet kapott a palócság történetének áttekintése, valamint a balogfali palóc nyelvjárás jellegzetes szavainak gyűjteménye is. Ezek a kifejezések nem pusztán nyelvi érdekességek: egy korábbi életforma, gondolkodásmód és közösségi világ lenyomatai. A szerző szerint fontos, hogy a mai olvasók is megismerjék, hogyan beszéltek elődeik, hiszen a nyelvjárási sajátosságok fokozatosan eltűnhetnek a mindennapi beszédből.
A kötet célja így túlmutat a történelmi események felsorolásán. Megpróbálja összegyűjteni mindazokat a jellegzetességeket, amelyek Balogfalát Balogfalává teszik: a helyi emlékezetet, a dokumentumokkal igazolható múltat, a nyelvi örökséget és a településhez kötődő személyes történeteket.
Sokak összefogásával született meg
A könyvbemutatón Ádám Zita részletesen szólt azokról is, akik hozzájárultak a kiadvány megszületéséhez. Köszönetet mondott Angyal Lászlónak, aki szakmailag segítette a szöveg előkészítését, javítását és kiegészítését, valamint Stubendek Gábornak, aki a balogfalai zsidóság történetét kutatta.
Elismeréssel szólt a községi dokumentumokat rendelkezésükre bocsátó Szabó Gábor polgármesterről, valamint Lukács István és Csörnök György volt polgármesterekről, akik a település újabb kori történetének tisztázásában nyújtottak segítséget. Külön köszönet illette mindazokat, akik fényképekkel, térképekkel, dokumentumokkal vagy személyes visszaemlékezésekkel járultak hozzá a kutatáshoz, valamint az óvoda és iskola egykori és mostani pedagógusait, a helyneveket bemutató térkép elkészítésében részt vevő gyermekeket. A kezdeményezésnek fontos nevelési célja is volt: a fiatalok ne csupán olvassanak szülőfalujukról, hanem saját munkájuk révén is kapcsolódjanak annak történetéhez és földrajzi környezetéhez. A szerző szerint az ilyen feladatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek jobban megismerjék és magukénak érezzék azt a helyet, ahol születtek.
A kötet létrejötte így nem csupán két ember munkája, hanem sokak közös hozzájárulásának eredménye.
A kiadvány elkészítéséhez a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) és Besztercebánya Megyei Önkormányzata nyújtott támogatást, a két pályázati forrásból összesen 2900 euró állt rendelkezésre a könyv megjelentetésére.
A kötet nyomdai előkészítését, tördelését és kivitelezését a balatonalmádi Tradeorg Kft. végezte. Tóth Zoltán igazgató személyesen nem tudott részt venni a bemutatón, de levélben köszöntötte a közönséget. Üzenetében arra emlékeztetett, hogy a helytörténeti munka több egyszerű dokumentálásnál: tisztelgés az elődök előtt, és felelősség a jövő nemzedékeivel szemben. Mint írta, egy ilyen könyv nem csupán papírra nyomtatott betűk és fényképek gyűjteménye, hanem egy közösség emlékezete, amely akkor is tovább mesél, amikor a történetek egykori szereplői már nem lehetnek közöttünk.
A kötet hasznos olvasmány lehet a Balogfaláról elszármazottaknak, a település jelenlegi lakóinak, valamint a Gortva-patak menti környező falvak érdeklődő olvasóinak is. A szülőfalu történetének megismerése nemcsak a múlt iránti kíváncsiságot elégíti ki, hanem segít megérteni a közösség jelenét, felismerni közös értékeit, és továbbadni mindazt, ami a következő nemzedékek számára is fontos örökség lehet.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/43. számában.
