Balogfala

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Csörnök Juraj
SZÖVETSÉG
151
(45,48%)
Oláh Jozef
ŠANCA
78
(23,49%)
Juhász Ján
KDH
60
(18,07%)
Mihályi Viliam
Magyar Fórum
43
(12,95%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Koóš Štefan
    SZÖVETSÉG
    134
    (9,22%)
    1. körzet
    Trečka Peter
    Magyar Fórum
    124
    (8,53%)
    1. körzet
    Szabó Gabriel
    SZÖVETSÉG
    124
    (8,53%)
    1. körzet
    Szabó Roland
    SaS
    108
    (7,43%)
    1. körzet
    Szabó Roland
    SZÖVETSÉG
    108
    (7,43%)
    1. körzet
    Balogová Estera
    SZÖVETSÉG
    107
    (7,36%)
    1. körzet
    Mihályi Peter
    OKS
    103
    (7,09%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Szabó Zoltán
    SZÖVETSÉG
    102
    (7,02%)
    1. körzet
    Oláh Jozef
    ŠANCA
    100
    (6,88%)
    1. körzet
    Knappová Eva
    SZÖVETSÉG
    97
    (6,68%)
    1. körzet
    Mihályi Štefan
    SZÖVETSÉG
    85
    (5,85%)
    1. körzet
    Korheľ Kristián
    SĽS
    58
    (3,99%)
    1. körzet
    Ríz Ladislav
    Magyar Fórum
    52
    (3,58%)
    1. körzet
    Szabó Peter
    Magyar Fórum
    48
    (3,3%)
    1. körzet
    Bolcsó Norbert
    Hlas-SD
    40
    (2,75%)
    1. körzet
    Mihályi Ladislav
    Magyar Fórum
    34
    (2,34%)
    1. körzet
    Bolcsó Balázs
    Hlas-SD
    29
    (2%)
Blhovce
község
magyar lakosság 1910
99%
778
magyar lakosság 2021
75%
586
Népesség: 793
Terület: 18,74 km²
Tszf. magasság: 205 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98032
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Ajnácskői-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község az Ajnácskői-hegység északi részén, a Gortva-patak völgyében fekszik, az 571-es (Fülek-Sajószentkirály) országút és a Fülek-Bánréve vasútvonal mentén (megállóhely), Fülektől 17 km-re keletre, Feledtől 11 km-re nyugatra, Rimaszombattól 23 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Korlátival (5 km). Határa dombos, több mint felerészben erdővel borított terület, legmagasabb pontja a 205 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő falutól keletre magasodó Buda-hegy (Guda, 416 m). Nyugatról Gömörsíd, délnyugatról Csomatelke, délről Sőreg és Ajnácskő, keletről Kerekgede és Gortvakisfalud (Bizófala katasztere), északkeletről Várgede, északról pedig Durendapuszta és Korláti községekkel határos. Korlátival közös határa egyben Gömör-Kishont és Nógrád megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-38-hoz képest (18,66 km²) 8 hektárral gyarapodott (18,74 km²-re).

Népesség

1910-ben 783, 1921-ben 807, 1938-ban 946, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,2 % volt. Az 1920-as években Csákányházapusztára a csehszlovák földbirtokreform keretében szlovák kolonisták települtek. 1938-1991 között lakosságának csaknem egyötödét elveszítette, 1991-2001 között csekély (5,7 %-os) népességnövekedés, 2001-2011 között pedig csökkenés (2,8 %) figyelhető meg. Magyar többségét napjainkig megőrizte, 1991-2011 között ugyanakkor a magyar nemzetiségűek aránya 89 %-ról 60,7 %-ra csökkent, a szlovákoké 7,8 %-ról 13,8 %-ra nőtt. Dinamikusan növekszik a roma nemzetiségűek részaránya is (3 %-ról 16,4 %-ra), a roma etnikumhoz a lakosság több mint egyharmada (36,4 %) tartozik, magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (8,7 %) is. A túlnyomó többség (82,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

A rossz mezőgazdasági adottságú vidéken viszonylag későn alakult ki állandó település, Balogfala a 14. század közepén keletkezett, a Tomaj nembeli Örkény és Dénes földjein. A szomszédos Böjtfalva, mely szintén ekkoriban keletkezett, a 16. század végére teljesen elpusztult, határa Balogfaláéba olvadt. Első alkalommal 1427-ben egy adóösszeírásban "Balogfalva" néven szerepel, ekkor a Feledi-család birtoka, később a füleki vár tartozékaként királyi birtok. A 16. században a Feledy és Perényi családoké. A 16. század második felében teljesen elnéptelenedett (1598-ban alig 5 lakóháza volt), a 17. században újratelepült, 1683-ban azonban a török ellen vonuló lengyel-litván sereg felégette. Lakói elmenekültek és csak 1720 körül kezdtek visszatelepülni, csaknem teljes egészében az eredeti, magyar nyelvű lakosság. 1714-ben egyetlen ház állt itt. A török harcok elmúltával a Koháry és a Coburg család tulajdona. 1773-ban 19 jobbágytelke volt. 1780-ban 58 család élt itt, összesen 409 lakos. Első iskoláját 1810-ban szervezték meg. 1828-ban 73 házában 610 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A községben 1890-ben hatalmas tűzvész pusztított, amelynek következtében szinte az egész falu leégett. A település 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 1947-ben magyar lakosságának egy részét csehországi kényszermunkára hurcolták. Állami gazdasága 1953-ban, földműves szövetkezete 1956-ban alakult. 1962-ben szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkozó állami gazdasággá egyesültek.

Mai jelentősége

A községben 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült késő barokk stílusban, belső tere klasszicista stílusú.

Település eseményei