2019. április 25., 06:49

Átírhatják-e a történelmet a csallóköztárnoki leletek? - interjúnk Takács Mihály régésszel

Egy, a napokban megtörténő bejelentés szerint szlovák régészeti csoport kora középkori település nyomaira bukkant a dunaszerdahelyi járásbeli Csallóköztárnok község melletti mentőásatások során. A vezető régész, Andrej Žitňan szerint a csallóközi leletek a szláv etnikummal hozhatóak összefüggésbe. 

tranavka.jpg
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Portálunk megkérdezte Takács Mihály régészt, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatóját arról, mennyire lehet pontos ez az etnikai behatárolás, illetve hozzáférhetnek e a magyar régészek is a leletekhez, esetlegesen megcáfolandó a vezető régész állítását.

A Csallóköztárnok mellett található leletek alapján ténylegesen kijelenthető, hogy 10-11. századi településről van szó?

Arról, hogy pontosan mit találtak Csallóköztárnok község mellett csak közvetett információm van, ez alapján nincsenek a leletek között olyan konkrét dolgok, amelyek alapján ennyire pontosan lehetne datálni, hogy kora középkori (10-11. századi) település nyomait találták meg. Véleményem szerint, kora középkori kerámiák alapján elég hajmeresztő ennyire századra pontosan datálni. Ehhez az kellene, hogy legyen a leletben pontosan datálható elem, például egy érme, esetleg egy kronológiailag nagyon érzékeny használati fémtárgy.

Mennyi az esélye annak, hogy valóban a szláv etnikummal hozhatóak összefüggésbe a csallóköztárnoki leletek?

Az etnicitás a régészetben az egyik legbonyolultabb dolog, ezt megállapítani településből bizonyos koroknál meg lehet, de pont a kora középkor egy olyan időszak, amelyet nagyon nehéz etnikailag behatárolni. Én nem mennék bele abba, hogy ezen leletek alapján etnikai megállapítást tegyek.

Mi alapján tudják a régészek megállapítani az etnicitást?

A magyar régészek a 9-10. századot megelőző időszakot késő avarkornak nevezik, ez közvetlenül a honfoglalás kora előtti időszak. A Kárpát-medence tele van avar településekkel. Írásos említések alapján tudjuk, hogy ők 568 környékén jöttek be, amikor a germán törzsek elvonultak a nyugat-pannóniai részekről és a mai Délnyugat-Szlovákia területéről, ahol az utóbbi években feltártunk két longobárdokhoz köthető temetőt (Galánta, Somorja). A késő avarkor és az azt követő honfoglalás-kor, majd a későbbi Árpád-kori települések kerámiái, maradványai teljesen megegyeznek az egész Kárpát-medencében, szláv leletanyagot etnikailag biztosan csak a kora-hamvasztásos temetőhöz, a prágai típusú kerámiához tudunk kötni. Temetkezésnél viszonylag könnyebben megállapítható az etnicitás.A Kárpát-medencében a kora középkorra nagyon összemosódott az, ki milyen etnikumú. Etnikai csoporthoz települést sorolni általános leletanyag esetében nem mindig szerencsés, nem mindig bizonyítható száz százalékosan.

Van esély arra, hogy más régészek is megvizsgálhassák a feltárt leleteket?

Ez az ásatás vezetőjének a kompetenciája, nem köteles másokat odaengedni. A régész munkája akkor kezdődik, mikor valamit kiásott, és meg kell mondania, pontosan mit is talált. Ez egyénfüggő, ki mennyi időt szán a kutatásra, feldolgozásra. A régésznek ilyenkor rengeteg analógiát kell keresnie és bújnia a szakirodalmat. A lényeg az, hogy a leletanyag meg van mentve, le vannak dokumentálva a leletkörülmények. Kevés régész van, mentőásatás pedig sok a modern fejlődésnek köszönhetően. Az, hogy egy régész mit állít, az az ő privát véleménye, akkor kezdődik az igazi munka, mikor az állítását meg kell védenie.

Létezik egyfajta nézet, miszerint a Csallóköz gyéren lakott, mocsaras vidék lehetett.

Csallóköz történelmét nem fogják átírni ezzel a lelettel. Csallóköz, ugyanúgy, ahogy ma is, az őskorban is az egyik legjobb életminőséget és életfeltételeket biztosító terület volt Közép-Európában. Csallóköz sosem volt lakatlan, csak az az egy problémája van, hogy régészetileg mindig mostohagyerek volt, Csallóközzel senki nem foglalkozott igazán. Az első komolyabb gyűjtő kutatások ebben a régióban a huszadik század első felében történtek meg. Igazi, szakmai régészeti kutatása a térségnek csak a második világháború után kezdődött. Mióta fellendült az építőipar, és Csallóközben is mentőásatásokat kell végezni, azóta vannak szisztematikus ásatások itt is.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.