Felülne a repülőre? Csak hogyha sok pénze lesz!
Az iráni háború, számos egyéb humanitárius és gazdasági vonatkozása mellett tavaszi kirándulásaink és nyári szabadságunk újratervezésére is kényszeríthet bennünket. Ha legközelebb mulatságba megy, bátran húzassa a fülébe a "Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre" c. nótát, mert, hosszú idő után újfent aktuálissá vált.
Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,38 dollárral (1,27 százalékkal), 110,03 dollárra emelkedett. Vasárnap van, most le lehet írni ezt az adatot, mert zárva tartanak a tőzsdék, de a nyitás után érdemes lesz újra ránézni.
Amikor 1909-ben a La Manche-csatorna átrepülése kapcsán világhírűvé vált francia pilóta, Louis Blériot Magyarországra érkezett, és 200 ezer ember előtt tartott légi bemutatót, Gömbös Sándor megírta a "Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre" c. nótát. Abban az időben, és utána még sokáig a légi közlekedés a széles néptömegek számára elérhetetlennek bizonyult. Így maradt ez a létező szocializmus idején is, ráadásul még utazási korlátozásokkal is terhelve…, az eget csak a fapados légitársaságok megjelenése demokratizálta. Az iráni konfliktust követően a nóta részben újfent igaz lett. Itt-ott akad még olcsó repjegy, de nagyobb részük megdrágult, így irigyelhetjük a magasan a levegőbe szálló fecskét, mert neki ehhez a művelethez nincs szüksége kerozinra, nem úgy, mint nekünk.
A koronavírus-világjárvány kényszerszünete után egy ideig a hirtelen jött keresletnövekedés hajtotta az árakat, a maszkok lehulltát követően hirtelen mindenki repülni akart. Utána egy időre normalizálódott a helyzet, az orosz-ukrán háború kitörése ugyan hozott némi bizonytalanságot, de hát fapadossal egy hétvégi fordulóra sokkal inkább Londonba járunk, mint Kijevbe vagy Moszkvába, így a piacnak ezt sikerült "kiszuszogni".
A repülőjegyek árába azonban a légitársaságok profitján túl a rakétaszerűen kilőtt üzemanyagárak mellett a biztosítási díjak és a légtérhasználati jogok is benne foglaltatnak.
A közvetlen konfliktuszónába irányuló járatok nagy részét a nemzetközi légitársaságok (Lufthansa, Air France, Emirates) felfüggesztették. Azok a kevesek, akik még repülnek, olyan mértékű háborús biztosítási díjat kénytelenek fizetni, ami a jegyárakat a korábbi 3-4-szeresére emelte. Nyilván e térségbe most kevesen vágynak, ez inkább az onnan eljövő forgalomra igaz, akik viszont távozni szeretnének, azoknak ez létkérdés.
Mivel a légiutazási piac globális, a geopolitikai helyzet nemcsak a(z egyébként nem létező) Pozsony-Teherán viszonylatban, hanem a konfliktuszónán kívül is érezteti hatását. Ennek oka a már említett üzemanyagár-drágulás mellett a légtérelkerülési kényszer és a kapacitáshiány.
A térség légterének részleges vagy teljes lezárása miatt az Európa és Délkelet-Ázsia közötti járatoknak hatalmas kerülőket kell tenniük. Egy London-Szingapúr útvonal most 1-1,5 órával hosszabb, ami járatonként extra üzemanyagot és magasabb személyzeti költséget jelent.
A Közel-Kelet legnagyobb átszálló központjai (Dubai, Doha, Abu Dhabi) korlátozottan üzemelnek. Az utasok tömegei próbálnak alternatív útvonalakon eljutni a céljukhoz, ami a megmaradó helyek árát a kereslet-kínálat elve alapján az egekbe löki.
A konfliktuszónában az ármozgás különösen látványos. A Skift szerint a Közel-Keletről kivezető jegyek ára egyes esetekben a normál tarifa akár hússzorosára is felszaladt, mert a kapacitás hirtelen beszűkült, sok járatot töröltek vagy kerülőre kényszerítettek. Ugyanezt az irányt a Reuters is leírja: a helyi légitársaságok a kapacitásszűke és a magasabb költségek miatt árat emeltek, miközben egyes útvonalak teljesen leálltak vagy átütemeződtek.
Konkrét platformpéldán a Bécs-Doha útvonal jól mutatja a drágulást. A Pelikán egyik március 23-i találata szerint a Bécs-Doha visszaút ára 324 euró volt egy március 5-i indulásra, míg egy március 19-i találat ugyanarra az útvonalra már 512 eurót mutatott. Ez nem teljesen azonos utazási dátum, tehát nem tiszta "alma az almával” összevetés, de ugyanazon útvonalon és ugyanazon platformon egyértelműen felfelé mozdult az árszint. A Qatar Airways hivatalos Bécs-Doha oldala azt is megerősíti, hogy a légitársaság továbbra is közvetlen járatot üzemeltet ezen a vonalon.
A konfliktuson kívüli zónában is látszik az áremelkedés, főleg a nagy távolságú, sok üzemanyagot fogyasztó járatokon. A Pelikán Bangkokba irányuló repülőjegyeket listázó oldalán az szerepel, hogy az elmúlt héten a legolcsóbb jegy 373 euró volt, miközben az akciós repülőjegyeket hozó oldal 479 eurótól induló ajánlatokat is mutatott. A Thai Airways hivatalos Bécs–Bangkok oldalán pedig már 1 015 eurótól látszanak ajánlatok, és a márciusi időszakra 2 515 eurós economy ár is megjelenik; áprilisra 1 488 eurós ajánlatot is mutat az oldal. Ezek a számok nem pontosan ugyanarra a dátumra szólnak, de ugyanazt a tendenciát jelzik: a hosszú távú, konfliktuson kívüli útvonalakon is megjelent az érdemi drágulás.
A Reuters szerint a közép- és hosszútávú európai és ázsiai útvonalakon is emelkednek a tarifák, mert a kerülőutak és a kapacitáscsökkenés megdrágítja az üzemeltetést; az AP szerint a hosszú távú járatok különösen kitettek ennek; a Travel Weekly szerint pedig a kerozinár-ugrás gyorsan beépülhet a jegyárakba. Ugyanakkor a hatás nem egységes: a Reuters külön kiemeli, hogy egyes jól fedezett európai légitársaságok rövid távon nem feltétlenül emelnek azonnal.
Bécsből már jobban látszik a drágulás. Az Austrian hivatalos oldala szerint Bécs-Párizs járat már 129 eurótól foglalható, a Pelikán viszont ugyanarra a viszonylatra 203 és 222 eurós ajánlatokat is mutatott különböző keresésekben. Ez pontosan az a mintázat, amit a Reuters is leír: a konfliktus miatti üzemanyag- és kerülőút-költségek nem feltétlenül emelnek azonnal minden jegyárat a magasba, de a közvetlen, népszerű európai viszonylatokon is érezhető a feljebb húzó hatás.
Ha pedig Bécsből ázsiai célpontot tűzött ki, csak akkor böngésszen, ha nincsenek vérnyomásproblémái. Az EVA Air aktuális Bécs-Bangkok ajánlatai például 1 885 és 3 079 euró között is mozognak prémium economy-ban, ami jól mutatja, mennyire fel tud szaladni a hosszútávú, átszállásos vagy magasabb komfortfokozatú utazás ára.
Amerikába kivándorló eleink hajók alsó fedélzetén szelték át az Atlanti-óceánt a jobb élet reményében. Ha mi most közelről szeretnénk megnézni, hogy működik Donald Trump országlása, a Pelikán Budapest-New York keresésében 884 eurós ajánlat szerepelt, miközben ugyanitt a legolcsóbb jegy a múlt héten 350 euró volt.
A szlovák piac sajátos helyzetben van, hiszen a pozsonyi árszabás tekintetében figyelembe kell venni a közeli budapestit és bécsit is. Mindezek nagyban függenek a közel-keleti légitársaságoktól és a fapados szolgáltatók ázsiai járataitól. Elemzők szerint a kereslet nem csökkent drasztikusan, de az utasok preferenciái eltolódtak. Míg korábban a Maldív-szigetek vagy Srí Lanka az "elérhető luxus" kategóriába tartozott, a jegyárak megduplázódása miatt ezek a célpontok mára a prémium szegmensbe kerültek vissza. A Qatar Airways budapesti és bécsi járatainál például megfigyelhető, hogy a korábbi 600-700 eurós Maldív-szigeteki ajánlatok helyét átvették az 1100-1300 eurós árak, miközben a légitársaságnak hatalmas logisztikai kihívást jelent a folyamatosan változó légtérzárásokhoz való alkalmazkodás.
Összességében megállapítható, hogy a 2026-os közel-keleti konfliktus véget vetett az olcsó hosszú távú repülés korszakának. Az utasok kénytelenek elfogadni, hogy a globális biztonság törékenysége közvetlen hatással van a pénztárcájukra. A jövőbeli árak alakulása pedig a kőolajpiac stabilizálódásának kérdése. Egyelőre nem afelé tartunk.
Kolek Zsolt
