2019. július 18., 09:30

Magyarország szlovákiai inváziójával példálózó politikus: "van egy réteg, amely nem tudja elfogadni Trianont!"

Beszélgetés Martin Klus-szal (SaS), a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának alelnökével, aki Magyarország szlovákiai inváziójáról, felségjel nélküli katonák megjelenéséről és a Csallóközben tartandó elszakadási népszavazásról példálózott közösségi oldalán.

Martin Klus
Fotó: TASR

Képviselő úr, bejegyzésében a krími helyzet ismertetésénél a Csallóközt hozza fel hasonló példaként. Ön szerint a Csallóközben akárcsak látszólag is hasonló lenne a helyzet, mint az Oroszországhoz való csatlakozási népszavazás előtt a Krím-félszigeten? 

Az ukrajnai helyzet jobb megértése végett használtam példaként a Csallóközt, de írhattam volna akár tíz más európai helyszínt is. A stratégiai fontosságon kívül a hasonlóság abban rejlik, hogy nemzetiségileg vegyes területről van szó, amelynek történelmére és a jelenlegi helyzet jogszerűségére ezen nemzetiségek egyes körei másként tekintenek. A nemzetiségek itt harmóniában élnek, Ukrajnában legalábbis így volt ez amikor az elcsatolás előtt ott jártam. Ma a helyzet sajnos már teljesen megváltozott, a politika kihasználta a nemzeti kisebbséget és a többséget. Ezzel Szlovákiának és Csehszlovákiának is megvannak a negatív tapasztalatai. 

A példában nyilvánvalóan Magyarországról beszél, amikor azt festi le, hogy a Csallóközben „valaki az ottani többség kitalált védelme érdekében inváziót hajtana végre felségjel nélküli egyenruhákban;  sebtében „népszavazást” írna ki a „felszabadítók” ágyúi tövében.“ Nem tartja alibizmusnak, hogy nem mondja ki konkrétan kire céloz? 

A parlamenti diplomácia megtanított arra, hogy a kevés néha több. Ez esetben ez a konkrét név kimondására vonatkozik egy - hangsúlyozom - elképzelt veszély esetén. 

Éppen azoknak, akik elképzelt veszélyre gondolnak, azt ajánlja, hogy menjenek el egy szerdahelyi focimeccsre, vegyék észre egyes politikai vezető elitek „nagy“ Magyarországról szóló üzeneteit és rájönnek, hogy nem mese ez. Volt már ön Szerdahelyen mérkőzésen? Vagy esetleg Dusan Tittel elmondása alapján vannak tapasztalatai? Tudná esetleg konkretizálni, hogy melyik politikai vezető elitekre gondolt? 

Ahogy korábban említettem, van egy réteg, amely nyilvánvalóan nem tudja elfogadni a Trianon utáni helyzetet. Helytelennek tartom, ha a nemzetiségi indulatok felszítására használnak ki sport- vagy a történelmi eseményeket, mint például az egyre közeledő Trianon-évfordulót. Ott kell keresni a választ arra is, hogy milyen konkrét politikusokra gondoltam. Én természetesen nem fogom őket a nevükön nevezni. És ami a DAC meccseket illeti, megtapasztaltam a szurkolóit a Slovan pályán és elég felvételt láttam néhány meccsükről ahhoz, hogy leírhassam, amit leírtam. 

Nem hinném, hogy valakinek eszébe jutna Csallóközhöz hasonlítani az elcsatolt Krím helyzetét. Viszont ha ezt egy ismert politikus teszi, annak  mindjárt más lesz a megítélése. Nem meglepő, ha csak úgy hemzsegnek a lájkok a bejegyzése alatt. Szerintem ön ezzel megnyitott egy olyan témát, amely veszélyeztetheti a Csallóköz nyugalmát. 

Nem. Ha itt valaki egy ilyen Pandora szelencéjét nyitogat, akkor azok a nemzetközi szerződések megszegői; azok, akik ezeket a lépéseket szentesítik vagy azok, akik fölöslegesen éltetik a múlt rossz szellemeit. Az én posztom az ilyen lépésekre adott válasz volt, nem pedig a probléma kezdeményezése. Ha ez Magyarországon vagy a szlovákiai magyar kisebbség körében kényelmetlenül érintett bárkit is, őszintén az elnézését kérem. Az én célom mindig annak a keresése volt, ami összeköt bennünket, illetve, hogy közösen dolgozzunk országunk, régiónk és a földrészünk jobb jövőjén. Függetlenül attól, hogy milyen az anyanyelvünk. 

Mit kell tudni a Krím-félszigetről?
Az Ukrajnához tartozó, többségében oroszok lakta félszigetet 2014-ben Oroszország megszállta. Ugyanezen évben vitatott legitimitású népszavazást tartottak, amelyen a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást. A helyi vezetés a döntésre hivatkozva kezdeményezte a csatlakozást Oroszországhoz, Putyin orosz elnök pedig bejelentette a terület bekebelezését. A vitatott népszavazás eredményét és a terület orosz bekebelezését a nemzetközi közösség elsöprő többsége elutasítja.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások

Fehér István 2019. 07. 18., cs - 17:51
A tolvaj nyugtalan, és ez érthető. De nehogy már annak legyen lelkiismeretfurdalása, bűntudata akit megloptak! A Krim félsziget ügyéhez pedig annyit, hogy Nyikita Chruscsov 1954-ben adta Ukrajnának. A Szovjetunióban senkit nem érdekeltek a tagköztársaságok közötti (nem is létező!) belső határok. Jogtalan, kommunista pártfőtitkári döntés volt, Chruscsov ukránnak tartotta magát. 60 évvel később pedig, szerintem jogos népszavazást tartottak, mint pl. Koszovó elszakadásáról is. Az utóbbit támogatta az EU, a Krimét nem, mert azóta is Oroszország elleni szankciók vannak érvényben, hiszen az EU-ban "divat" az orosz gyűlölet és az USA imádat! Aki kicsit is tájékozott a politikában, az tudja, hogy miért van ez így.