2019. június 26., 16:52

Nagy koalíciós balhét sikerült megelőzni: a Smer elérte, hogy a parlament ne szavazzon az államnyelvtörvény módosításáról

A parlamenti képviselők a júniusi ülésen nem fognak szavazni az államnyelvről szóló törvény módosításáról, melyet az SaS terjesztett a parlament elé. Szerdán jóváhagyták Juraj Blanár (Smer-SD) javaslatát, aki indítványozta, hogy ne folytassák a programpont megvitatását. Az SaS vitatott törvényjavaslata értelmében megszűnne az államnyelv más nyelvekkel szembeni elsődlegessége.

Juraj Blanár
Fotó: TASR

„Első látásra szimpatikusnak tűnik ez a törvény” – mondta Bastrnák Tibor, a Most-Híd frakcióvezetője még két nappal ezelőtt a SaS törvénymódosításáról, amely megszüntetné az államnyelv elsődlegességét más nyelvekkel szemben. A hidas politikus hozzátette: valószínűleg a Most-Híd egyes képviselői is támogatni fogják a javaslatot.

Ehhez képest a vegyespárt koalíciós partnerei, a Smer és az SNS gyökeresen más álláspontot képviseltek a kérdésben. A nemzetiek egyik képviselője, Tibor Bernaťák egyenesen provokációnak nevezte a javaslatot, amely szerinte a társadalmi feszültség növekedéséhez vezethet. 

Ez egy teljesen rossz javaslat, puszta provokáció. Szlovákiában élünk, az államnyelvről van szó”

– fogalmazott Bernaťák.

A kormánykoalíciót feszítő nézetkülönbséget Juraj Blanár, a Smer-SD képviselője ma a parlamentben azzal oldotta fel, hogy indítványozta a programpont megvitatásának eltörlését.

A kormánykoalíció tagjai egy időre fellélegezhetnek, hiszen a képviselők többsége támogatta Blanár indítványát.

Az SaS által beterjesztett - a szlovák államnyelvtörvény reformját célzó - javaslat fő céljairól a ma7.sk-nak korábban Ondrej Dostál, a módosítás egyik beterjesztője nyilatkozott.

Elmondta, céljuk, hogy az államnyelvről szóló törvényből kikerüljenek azok a rendelkezések, amelyek indokolatlanul korlátozzák az információk szabad terjesztését az államnyelv védelme ürügyén.

A beterjesztők szerintük olyan, „tisztán deklaratív” rendelkezésekről van szó, amelyeknek valójában nincs értelmük, mivel az államnyelv, a kisebbségi és más nyelvek használatát megfelelően szabályozzák a szóban forgó jogszabály konkrét rendelkezései, illetve más, általánosan kötelező érvényű jogszabályok.

A javaslat értelmében kikerülne a törvényből az egyházakat és vallási közösségeket érintő rendelkezés is, mely szerint az egyházaknak államnyelven kell vezetniük a hivatali ügyvitelbe tartozó dokumentációt, illetve államnyelven kell közzétenniük a nyilvánosságnak szánt dokumentumokat is. A módosítás beterjesztői szerint az egyházaknak maguknak kellene dönteniük arról, milyen nyelven akarnak kommunikálni a nyilvánossággal. Úgy vélik, a községeket sem kell külön utasítani arra, hogy a községi krónika fordítása tartalmilag egyezzen az államnyelven íródott változattal. Ezt a rendelkezést is kihagynák a törvényből.

Ugyanakkor kiegészítenék a jogszabályt azzal, hogy az egyes települések, településrészek, utcák, közterületek nevei más nyelven is feltüntethetők, valamint más nyelven is készíthetők térképek. „Ez a rendelkezés nem érinti az államnyelv használatát a földrajzi nevek területén, de lehetővé teszi más nyelvek alkalmazását is” – teszik hozzá az indítványozók.

A módosítás értelmében a kisebbségi iskoláknak csak az illető kisebbség nyelvén kellene vezetniük a pedagógiai és egyéb dokumentációt. Az oktatási tárca határozná meg, hogy mely dokumentumokat kellene továbbra is kétnyelvűen kiállítani.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.