Sport vagy háború X.: A patkóval tiport egyenjogúság
Százharmincnegyedik alkalommal rendezték meg az epsomi derbit 1913. június 4-én. Bár sokáig minden a jól megszokott kerékvágásban haladt, az utolsó kanyarnál hihetetlen dolog történt. A lovak nagy része már tovaszáguldott, amikor egy törékeny nő átbújt a korlát alatt. A hölgy megpróbálta elkapni az egyik vágtató ló kantárát, de a mén elsodorta a nőt, megtiporta, majd tova száguldott. Ez a pillanat örökre megváltoztatta társadalmunkat.
Emily Davison, mert így hívták a bátor hölgyet, súlyos sérüléseket szenvedett, és a gyors orvosi segítség ellenére is négy nappal később meghalt.
A XX. század elején a brit birodalom a világ vezető hatalma volt, óriási gyarmati területekkel rendelkezett. A századelő eseményei azonban megrendítették Őfelsége birodalmát. A búrok elleni háború Dél-Afrikában, fegyverkezési verseny a németekkel, az angol munkásság nehéz helyzete, a nők küzdelme a szavazati jogokért. Az országban csak a férfiak szavazhattak, de ők sem mindannyian, a férfi lakosság mintegy 60 %-a rendelkezett csupán szavazati joggal.
A nők küzdelme ugyanezen jogokért még az előző század ’60-as éveiben kezdődött. A kormányzat igyekezett az időt húzni, hogy elodázza a kérdés rendezését. A mozgalom a szüfrazsett nevet kapta, az angol suffrage szóból, ami választójogot, szavazatot jelent. 1903-ban alakult meg Angliában a Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége (WSPU-Women's Social and Political Union) nevű szervezetet, Emmeline Pankhurst vezetésével. A polgárjogi harcot háborúként kezelték, robbantásoktól, gyújtogatásoktól sem riadtak vissza. A mindenre elszánt asszonyok számára az éhségsztrájk is gyakori eszköz volt, s az elfogott aktivisták brutális kényszertáplálásának híre csak tovább szította a fennálló renddel szembeni ellenérzéseket, olyanokat is megnyerve az ügynek, akik korábban távol tartották magukat a mozgalomtól.
Emily Wilding Davison 1906-ban lépett be a WPSU-ba. Feladva tanári állását teljes erőbedobással az ügynek szentelte életét. Többször ítélték elzárásra, többek között azért is, mert megdobálta kővel a nekünk magyaroknak is ismerős David Lloyd George hintóját.
A mozgalomban mindenre elszánt aktivistaként tartották számon. Volt, hogy börtönbüntetése idején kivetette magát az ablakon, gondolván, ha a börtönben meghal, azzal még jobban felhívja a közvélemény figyelmét a céljaikra. Az epsomi derbin történtek előtt négy hónappal bombát robbantott, a későbbi brit miniszterelnök, Lloyd George házánál. Társai több év börtön kaptak, ő azonban azt az esetet megúszta.
Ezek után talán már jobban érthető, hogy mik voltak a mozgatórugói Emily Davison tettének azon a végzetes június 4-én.
Az epsomi derbi a világ egyik leghíresebb versenye volt, és ma is az. Ott volt a királyi család, az angol arisztokrácia színe-java. Politikusok, gazdag polgárok a lelátókon, munkásemberek tömegei a korlátok mögött.
Az epsomi derbi eredete 1780-ra nyúlik vissza. Egy epsomi birtokos, Edward Smith-Stanley, Derby 12. grófja, vagyis ismertebb nevén Lord Derby lóversenyt szervezett barátja Sir Charles Bunbury segítségével. A legenda szerint pénzfeldobással döntötték el a verseny nevét, Sir Bunbury veszített. Vigasztalhatta a tudat, hogy az ő lova lett az első győztes.
A verseny története során nem egyszer magyar ló lett a befutó, 1875-ben Battyány-Strattmann Gusztáv herceg lova Galopin győzött. Egy évvel később szintén magyar ló, a görög származású Baltazzi testvérek, Sándor és Arisztid lova, Kisbér nyert. A Magyar Királyi Állami Ménesben tenyésztett ló a versenyen Hungarian Colt (magyar mén) néven indult.
Ennyiből is látszik, hogy Emily önfeláldozó tettére miért az epsomi derbit választotta.
Kis túlzással az egész világ figyelmét magára és az ügyükre vonta így. Arról máig vitatkoznak, hogy tényleg az öngyilkosság volt-e a célja, vagy pedig csak a verseny megzavarása. A verseny délután 3-kor kezdődött. Emily megvárta, míg a mezőny végén jövő királyi ló oda ér, ekkor átlépett a korlát alatt, és a ló elé állva megfogta annak kantárját. Meg akarta állítani, de persze erre esélye sem volt. Az egyik londoni újság beszámolója szerint: „A ló szügye telibe találta az asszonyt, aki a vágtázó paták alá esett… szájából és az orrából ömlött a vér.” Azonnal kórházba szállították, megműtötték, de az életét nem sikerült megmenteni.
Négy nappal később meghalt, június 14-én temették el, ami az egyenjogúságért küzdő nők tüntetésévé vált. Sírján a WSPU jelmondata látható: "Nem szavak, tettek.”
A versenyt egyébként Joseph Bruce Ismay lova nyerte, bár végül kizártak a versenyből. Ismay úr egyébként nem volt más, mint az előző évben elsüllyedt Titanic tulajdonosa. A végzetes úton ő maga is ott volt, de túlélte a katasztrófát.
A nők küzdelme a választójogért az első világháború kitörésekor megszakadt, a WSPU feloszlott. Pankhurst asszony a nőket a háború támogatására bíztatta. 1928-ban halt meg, amikor a 21 év feletti nők végre megkapták az általános szavazati jogot.
