2021. április 4., 13:45

Fogadjuk be az életünkbe a Megváltót!

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke a felvidéki magyar közösségek megmaradását segítő és a keresztyén értékeket nemzetközi szinten is képviselő, kiemelkedő lelkipásztori, egyházvezetői szolgálata elismeréseként nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Áder János magyar köztársasági elnöktől.

Fotó: Archív felvétel

Tizenkét éves püspöki szolgálatának méltó befejezése a rangos elismerés. Hogyan fogadta a jó hírt, és hol lesz a helye a kitüntetésnek az otthonában?

Nagyon megtisztelőnek tartom.

A kitüntetés annak a bizonyítéka is, hogy a jelenlegi magyar kormány elismeri az elcsatolt területeken az összmagyarság érdekében végzett szolgálatunkat.

A középkeresztet a járványhelyzet miatt személyesen csak később vehetem át, és olyan jól látható helyen fogom elhelyezni, ahol gyakran megpillanthatom. Arra fog ugyanis emlékeztetni, hogy a magyar nemzet része vagyok, és Isten kegyelméből e nemzetrészt szolgálhatom. 

Az Orbán-kormány évek óta jelentős anyagi támogatásban részesíti az egyházukat. Kérem, emeljen ki néhányat az ennek köszönhető eredmények közül!

A 2015 decemberében elsőként hozzánk érkezett jelentős magyar kormánytámogatást az előre kidolgozott stratégiánk alapján elsősorban a gyülekezetünk megerősítésére használtuk fel. Abból több összegyházi, kiemelt építkezésünk, így a komáromi Timoteus-ház felújítása, valamint a szálláshelyekkel is rendelkező rimaszombati konferencia-központunk, a Csillagház és a Fiatal Reformátusok Szövetsége – FIRESZ tulajdonában levő kassai Magyar Református Központ létesítése, valamint az iskoláink fejlesztése valósulhatott meg.

A támogatásokból az iskoláinkban olyan feltételeket teremthettünk, amelyek szinte már meghaladják az állami iskolákban nyújtottakat.

Például két tornateremmel is gazdagodtak. A későbbi támogatásokból több templom- és parókiafelújítást végezhettünk el, illetve építkezések indulhattak be. A bősi és a tornai templomépítés még folyamatban van, több műemlék templomunkban pedig komoly javításokra kerülhetett sor. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 24 új épületet adhattunk át. Mindezért nagyon hálásak vagyunk a magyar kormánynak!

Miután a Selye János Egyetem Református Teológia Karán minőségi lelkészképzés folyik, végre elegendő lelkipásztor szolgál a Felvidéken?

A tiltás-megtűrés utáni időszak euforikus hangulatában nagy felbuzdulás mutatkozott: a ’90-es években nagyon sokan jelentkeztek teológiára, és folyamatosan beteltek az üres gyülekezeti helyek.

Mivel több lelkipásztorunk nyugdíjba vonult, és napjainkban elég kevesen tanulnak a teológián, ismét lelkészhiánnyal szembesülünk.

Az áldatlan helyzeten nehéz lesz javítani, mert bár az egyház és az állam közti szerződés értelmében létrejött az egyházak új finanszírozási rendszere, ám annak keretében továbbra sincs kidolgozva a lelkészi életpályamodell. Emiatt a friss diplomás lelkész kap egy vagy több gyülekezetet, amelyeket szinte minimálbérért szolgálja évtizedeken át, vagyis az infláció során sem számíthat folyamatosan növekvő bérre. Ez a megélhetése szempontjából elég riasztó tény...

A magyarországi méltatásában az is szerepel, hogy püspökként segítette a felvidéki magyar közösségek megmaradását.

A hazai magyarság megmaradásának erős bástyái lehetnek a különféle egyházak. A mi egyházunk a Felvidéken egy olyan szétterülő szervezet, amely nagyon sok helységben szervezett módon van jelen.

Sokat teszünk azért, hogy az asszimilálódó településeken megtartó erőként munkálkodó magyar gyülekezetekben még magyar szó hallatsszék.

A mi igehirdetéseink magyarul folynak, és a bibliaórákon, hitoktatáson a gyerekekkel is az anyanyelvükön foglalkozunk mindaddig, amíg be nem következik a teljes körű elszlovákosodás, amit a magunk módján próbálunk megelőzni. Például olyan rendezvényekkel, amelyeken magyar kulturális értékeket teremtünk és mutatunk be a családoknak. Ez a nemzettudat-erősítés és anyanyelv-, illetve értékőrzés fontos többletszolgálatot jelent a szokványos lelkészi feladatok mellett.

fazekas-laszlo-1.jpg
Fotó: Archívum
Fazekas László

Lelkészként mit tart a legnagyobb kihívásnak a világjárvány idején, amikor a templomokat is gyakran zárva kell tartani?

A püspöki szolgálatom idején is a komáromi gyülekezet lelkipásztora voltam, és miután a püspöki tisztem letettem, továbbra is ebben a gyülekezetben szolgálok. Tény, hogy az eltelt években a lelkészi feladatok végzésének java részét a feleségem vállalta. Januártól pedig az erőnket összeadva és a feladatokat arányosan megosztva igyekszünk munkálkodni két beosztott lelkészünk segítségével.

A járvány idején is az igehirdetésekre, gyülekezeti alkalmak megtartására fókuszálunk, és gyakran az online térben kell mindezt tennünk.

Emellett az oktatási és szociális intézményeinkkel is törődünk, valamint a templomunk felújítása is folyamatban van. Akad tehát bőven tennivaló, ám a gyülekezeti tagok e járványidőszakban nehezebben vonhatók be a sokrétű tevékenységünkbe.  

Milyen húsvéti üzenetet mondana olvasóinknak ebben a különleges helyzetben?

Nagyon fájdalmas számunkra, hogy a járvány alatt ritkán találkozhatunk a hívekkel, s már másodszor esik a húsvét az együttlétünket korlátozó járványidőszakra.

Az Isten kegyelmi tervének megvalósítása azonban most is folytatódik, s az ünnepek üzenetét minden helyzetben meg kell élnünk.

A nagypéntek és a húsvét azt üzeni, hogy az Úr Jézus, aki eljött közénk, örök életet szerzett nekünk azáltal, hogy önmagát adta oda az embere-kért. Önkéntes áldozatot mutatott be értünk – a saját vérét ontotta a Golgota keresztjén.

A kísértő azonban sok irányból intéz támadást az ember ellen, akit el akar bizonytalanítani, kétes értékekkel akar levenni a lábáról. Máskor félelmet kelt, betegséggel támad, katasztrófákkal, háborúkkal, ellenségeskedéssel tépázza az életünket. Az ember pedig elindult az Istentől való elszakadás útján, és önmaga ura akar lenni, miközben talán még azzal sincs teljesen tisztában, hogy mit jelent élni. Ennek a hozzáállásnak nagyon sok negatív következménye van.

Mivel hagytuk tönkremenni az Istennel való kapcsolatunkat, ezért tönkremegy az egymással és a természettel való kapcsolatunk, az ember erkölcsiségében süllyed, a feszültség a világban egyre nagyobb.

A bűn lassan erénnyé lesz, az erények pedig értéktelenné és nevetség tárgyává válnak. Ezt kell világosan látni, és a jelenlegi emberi magatartáson mielőbb változtatni!

Mivel Jézus értünk meghalt, majd feltámadt, ezzel az embereknek azt üzeni, hogy nekünk életet, nem halált akar adni.

Ezt az életet azonban csak úgy tudjuk tovább élni, ha odafigyelünk az életünk legjobb ismerőjére, a Megváltóra, akit be kell fogadni az életünkbe!     

Megjelent a Magyar7 2021/13. számában.

Megosztás
Címkék