2021. május 29., 12:42

Viták a működésképtelenségig

Úgy tűnik, a négy párt alkotta szlovák koalíciós kormány végérvényesen a folyamatos viták kormányaként fog bevonulni a történelembe. Miközben ígértek korrupció elleni harcot, racionális kormányzást, hatékony gazdaságpolitikát, versenyképes adórendszert, kiadási plafont.

mato sulik
Fotó: TASR

Igaz, a nyakukba kapták a koronavírust és az azzal járó válságot, de ez nem lehet mentség arra, hogy Szlovákiát egy kilátástalan, jövő nélküli állapotba kormányozzák. Persze nehéz megegyezni egy négyes koalícióban, főleg olyanban, ahol nem igazán akarnak megegyezni a hangadó kakasok. A legnagyobb magyar politológus, Mikszáth Kálmán a múlt század fordulóján erre az állapotra alkotta meg a habarékkoalíció definícióját.

Áfaemelés kartácstűzben

És hogy ne szakadjon meg a vita folytonossága,

Igor Matovič, immár pénzügyminiszterként bedobott két eriszi aranyalmát a koalíciós parkettre.

Egyrészt belengette az adóreform két hangzatos elemét, másrészt gyorsított eljárásban kérte a költségvetés 3,4 milliárddal való emelését. A nagy ellenlábas, Richard Sulík erre felhorkant, és a ’90-es években tanult közgazdasági elvek sáncai mögül kartácstűz alá vette koalíciós partnerét.

Az adóreformról azóta kiderült, hogy nemcsak az áfa 25 százalékos emeléséből és a gyermekeknek járó juttatások 200 euróra való emeléséből áll, de számos érdekes elemet is tartalmaz.

Kezdjük ott, hogy a koalíción belül abban egyezség volt, hogy csökkenteni kell a munkaerőt terhelő járulékokat és adókat, hiszen a régiós versenytársakénál nálunk ezek együtt legalább 10 százalékkal magasabbak, ami komoly szerepet játszik a külföldi befektetők döntéseinél. Akik bizony az utóbbi években elmaradoznak. Ez egyrészt kiesést okozna a szociális ellátórendszerben, illetve az adórésznél az önkormányzatoknál. Mindezt az ingatlanadók megemelésével kompenzálták volna a koalíciós egyezség szerint, ami matematikailag nem igazán jön ki.

Végre családpolitika?

Itt érkezett Matovič gordiuszi csomót átvágó javaslata, aki megemelné az áfát, s ettől 2-2,5 milliárd többletbevételt remélne.

Ezzel együtt 200 euró havi juttatást ígér gyermekenként. A javaslat a kidolgozatlansága dacára azért szimpatikus, mert végre megjelenik a volt kormányfőnél a modern konzervatív szemlélet, a családpolitika előtérbe helyezése. Végre valaki foglalkozik azzal, hogy Szlovákia az egyik leginkább veszélyeztetett ország az öregedés szempontjából. Az országban 2030-ra százezerrel, 2035-re további százezerrel több nyugdíjast vizionálnak, amitől a jelenlegi nyugdíjrendszer összeomolhat. A javaslat negatívuma, hogy mindez érdemben nem csökkentené a munkaerőt terhelő költségeket.

A jelenlegi munkát terhelő adók és járulékok rendszere elég bonyolult, mindezt leegyszerűsítenék.

Jelenleg a munkavállaló megkapja a bruttó bérét, amiből levonnak 7 százalékot öt különböző pénztárba, a munkaadó ezer eurós bruttó bér esetén további 352 eurót fizet ki járulékokra, nyolc különböző címszó alatt. Tehát a példaként felhozott ezer eurós bruttó bér a munkaadónak 1352 eurójába kerül.

A munkavállaló pedig, miután elvezette a 19%-os jövedelemadót, ami bruttó ezer euró után 92 euró, nettó bérként havi 774 eurót kap kézhez.  Ha van egy gyermeke, kap még 26 euró családi pótlékot, illetve visszakap 47 euró adóbónuszt egy gyermek után. Tehát 847 euróból gazdálkodhat havonta.

euró
Fotó: pexels.com
Sok járulék helyett egy járulék

Matovič javaslata szerint az 1352 eurós munkaköltséget egyetlen járulék terhelné, mégpedig a munkaerő költségének a 25 százaléka, azaz 338 euró. Mellette ugyanakkor megszűnne az adómentes alap, és a jövedelemadó a teljes munkaerőköltség 20 százalékát vinné el, ami 270 eurót jelent. Mivel a végén mindenki kapna egy 32 eurós alapjuttatást, így maradna a munkavállalónál 776 euró.

Amennyiben családos, 200 eurónyi juttatást (adóbónuszt, családi pótlékot, egyelőre ez még nem tisztázott) kapna minden gyermek után.

Tehát az egy- gyermekes munkavállaló már 976 euróhoz jutna havonta. Azon is gondolkodnak, hogy a gyermeket felnevelő szülő a munkavállalóvá érett gyermeke járulékaiból kaphatna egy részt a majdani nyugdíjához.

A kisvállalkozók hátán csattanna

Matovič javaslata azonban kínosan érintené a kisvállalkozókat, hiszen eltörölné az átalány (pausál) költségelszámolás rendszerét, illetve egységes 20 százalékos jövedelemadó-kulcsot vezetne vissza. 2020-ban Danko kapitány javaslatára 100 ezer alatti forgalomnál az adókulcsot levitték 15 százalékra, ami 2021-re megmaradt, de a forgalom plafonját lecsökkentették 50 ezer euró alá. Ezt azzal indokolták, hogy nagyon sok a kényszervállalkozó, akiket vissza szeretnének terelni a normális alkalmazottak világába.

Mindez persze liberális szempontból vörös posztó, hiszen ellentmond mindannak, amit a 2008-as válság előtt tanítottak.

Így nemcsak Richard Sulík ugrott neki a tervezetnek, hanem a túlsúlyos liberális média is elkezdte a keresztre feszítést. Először az áfaemelést boncolgatták, ugyanis ez az árak 4,17%-os emelkedését eredményezné.

Azt a liberálisok is elismerik, hogy valamit kezdeni kell az elöregedés megállításával, de magában a havi 200 euró nem eredményez nagyobb kedvet a gyermekvállaláshoz.

Ehhez bölcsődék, rugalmasabb munkavállalási formák, lakhatás biztosítása stb. is kell. Egyébként is, érvelnek, amit a gyermekvállalási kedv emelésére most költenénk, annak a hatása csak 20-25 év múlva lenne érezhető, mert a most megszülető gyermekek akkor fognak adót és járulékot fizetni. Abba nem gondolnak bele, hogy hasonló programmal nem lehet várni, mert kiöregednek a nők a szülőképes korból, és kevesen lesznek azok, akiket megcélozhatnak a hasonló programok. És persze itt jön a liberális mantra is, amely szerint ezzel rosszul járnak azok, akik nem vállalnak gyermeket. Abba sajnos nem gondolnak bele, hogy ha nem vállalnak gyermeket, az ezzel járó terheket, akkor kitől fogják majd elvárni, hogy nyugdíjuk, kórházi ellátásuk legyen.

Erős kritikával illették a kisvállalkozókat érintő terheket. Ha a nagyvállalatok kitelepednek jobb adózási feltételeket kínáló országokba – s erre jó célállomásnak mutatkozik Csehország és Magyarország –, a kicsiknek marad a szürke- vagy a feketegazdaságba való visszavonulás.

Az elszaladt hiány

A legnagyobb kritikát az kapta, hogy mindez hosszú távon tovább növelné a költségvetési hiányt.

A járvány alatt amúgy is elszaladt a költségvetési deficit, a 2021-re szóló költségvetési tervezés sem volt előrelátó, és elfogytak a tartalékok a járványellenes harchoz, a gazdaságmentéshez. Ezért Matovič májusban kérte a költségvetés kiadási oldalának, illetve hiányának 3,4 milliárddal való megemelését a parlamenttől, méghozzá gyorsított eljárásban.

Sulík persze részletes vitát kért, és szeretné lefaragni a költségvetés módosításának egyes tételeit.

A koalíció döntésképtelenné vált, a vitát elhalasztották, majd a két kiskakas válogatott szidalmakat vágott egymás fejéhez.

Olyan vita kezdődött, amelyben már rég nem az érvek döntenek, aminek a vége beláthatatlan. Csak egy biztos, a számlát így is, úgy is mi, polgárok fogjuk fizetni.

Megjelent a Magyar7 2021/21. szám.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék