2022. november 19., 10:26

Tovább növekednek a bérek, de...

A növekvő infláció időszakában a kevés pozitív gazdasági információ egyike, hogy a bérek legalább nominálisan növekednek és az eddig bejelentett leépítések még nem érzékelhetők a munkaerőpiac helyzetén. Mi áll vajon ennek a hátterében és meddig maradhat ez a kedvező állapot?

bérek
Fotó: unsplash.com

Ha az átlagbérek növekedési ütemére tekintünk, jogosan gondolhatjuk azt, hogy nem sokáig marad meg a pozitív tendencia. A magas energiaárakkal párosuló inflációs hatások sok vállalkozó számára jelenthetik a további működés szünetelését. Ettől függetlenül a bérek még országosan növekedni fognak, kérdés azonban, hogy melyik szektorban.

Nézzünk szét előbb a közelmúlt adatai között. Szlovákiában idén a harmadik negyedévben 1291 euró volt a bruttó átlagbér, amely 7,4 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A járulékok befizetése után tehát átlagosan mintegy 1000 eurót kap a munkavállaló. Azt természetesen ebben az esetben is hozzá kell tennünk, hogy regionálisan továbbra is nagyok a különbségek.

A nagy gyárakban, akár Pozsonyon kívül is, reális lehet ez az átlagbér, különösen, ha a prémiumok rendszere is működik. Az pedig jól mutatja a reális arányokat, hogy míg Pozsony megyében 1577 euró volt az év harmadik negyedévében az átlagbér, Eperjes megyében csak 984 euró, s tavalyhoz képest ennek reálértéke több mint 6 százalékkal csökkent.

A másik oldalon látnunk kell azt is, hogy ez az átlagfizetés még a jelentős növekedés ellenére is 4,5 százalékkal kevesebbet ér, mint a tavaly megkeresett kisebb átlagbér. Az ok a magas infláció.

A gazdasági elemzők pedig a jövő évre még az ideinél is magasabb pénzromlást várnak, s ugyan a bérek szintjén ismét növekedés várható, de ennek üteme továbbra is el fog maradni a pénz értéknek csökkenésétől.

Árak és bérek versenyfutása

Ettől függetlenül munkavállalóként természetesen örülünk annak, hogy a bér legalább részben követi az infláció ütemét, ám a munkáltatói oldalnak ki is kell termelnie a magasabb fizetések árát akkor, amikor a nyersanyagok és az energiaköltségek is drágulnak.

Gazdasági szempontból tehát nem kedvező a helyzet, mert amíg a fizetések mellett a gyártási költségek is emelkednek, addig a termékek ára mindig jobban növekszik, mint a bérek szintje.

A helyzet súlyosságát mutatja a statisztikai hivatal adatelemzése is. Ebből látszik, hogy az elmúlt 22 évben idén csökkent leginkább a munkabérek reálértéke, miközben a statisztikailag elkülönített 19 szakterület mindegyikében nőttek a nominális bérek. Tehát a fizetések emelkedése általánosan megfigyelhető volt a pénzromlás hatására, de így is rosszabbul élünk, mint tavaly.

Kik a legnagyobb vesztesek?

Százalékos arányban leginkább a magasabb jövedelemmel rendelkező, a pénzügyi és informatikai szektorban dolgozó munkavállalók esetében mérték a legnagyobb csökkenést 2021-hez képest. A rosszabbul keresőknél kisebb volt a reálbércsökkenés. Sovány vigasz ez annak fényében, hogy éppen a szerényebb jövedelemből élőknél jelent nagyobb gondot már a legkisebb, akár csak 2 százalékos csökkenés is, hiszen bérük jelentős része az állandó kiadások fedezésére, vagyis a hitel, a rezsi, az élelem kifizetésére megy el.

Ezzel együtt pedig meg kell említenünk, hogy a helyzet javulására rövid időn belül kevés esély van, sőt, további értékvesztés van kilátásban.

Kérdés azonban, hogy e feltételek mellett milyen gazdaságpolitika segíthet a bérből és fizetésből élőknek úgy-ahogy megtartani anyagi biztonságukat. Amit veszélyeztet a sajtóban alig megjelenő probléma is, ez pedig az emelkedő kamatlábak jelentette kihívás. Akiknek például jövőre jár le a rögzített (fix) kamatú lakáshitele, akár 100 eurós pluszkiadással is számolhatnak egy közepes összegű hitel esetében. Az előrejelzések szerint 4-5 százalékos kamatlábakra is fel kell készülni.

Eközben a kormány…

A helyzet súlyossága ellenére csak foltozgatások és látszatmegoldások történnek kormányzati szinten. Ilyenek az egyszeri támogatások, s ugyan a szociális politika terén vannak kedvező változások, de ezeknek nem a munkavállalók megsegítése a célja.

A tények és a számok ismeretében a szakértők azt állítják, nagy lesz a nyomás a munkaadókra, hogy legalább részben kielégítsék a munkavállalók igényeit.

Több szlovákiai nagyvállalatnál is elérte a szakszervezet a 10 százalék körüli béremelést jövőre, de a kisebb vállalatok esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem feltétlenül azért, mert a vállalat nem becsüli meg alkalmazottait, sokkal inkább arról van szó, hogy nem tudja teljesíteni a magasabb bérköveteléseket.

Ennek az is lehet a következménye, hogy többen munkahelyet váltanak, és ez érthető is. A jobb kereseti lehetőségek miatt akár a korábbinál is gyakrabban fognak az emberek munkahelyet változtatni, hogy megtalálják azt a helyet, ahol a magasabb bérrel legalább részben kompenzálni tudják a magasabb inflációt.

Ettől függetlenül, hiába nő a közeljövőben 1300 euró fölé a szlovákiai átlagbér, vélhetően csupán a koronavírus-járvány előtti időszak vásárlóerejével rendelkezik majd, magyarul reálértéke csökkenni fog. Jegyezzük azonban meg, hogy még így is jóval előbbre leszünk, mint a legutóbbi, a 2008–2009-es pénzügyi válság utáni időszakban. Ez erőt adhat ahhoz, hogy elhiggyük, minden recesszió után jön a fellendülés, amely hosszabb ideig tart, mint a válság.

Megjelent a Magyar7 2022/46. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.