A kormány kedden jóváhagyta Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, és javasolta Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek, hogy írja alá az erre vonatkozó dokumentumokat.
A tagállamok vezetői megvitatják, hogyan reagáljanak az új biztonságpolitikai helyzetre és téma lesz a NATO keleti szárnyának további erősítése.
A NATO-tagországok egységesen úgy ítélik meg, Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetés a szövetségesek biztonságára, értékeire és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Nem sikerült megosztani a NATO-t és a G7 csoportot.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború s a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor "mi fizetünk még sokkal nagyobb árat".
Legitimek a finn és a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban felhozott török biztonsági aggályok - közölte vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Ankara azt is elvárja Helsinkitől és Stockholmtól, hogy adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket a török hatóságoknak.
Geoana úgy vélte, a NATO-t most már semmi nem korlátozza abban, hogy jelentősebb erőkkel legyen jelen keleti régiójában, így a balti államokban is.
"A NATO bárminemű bővítése hatással van és jelentőséggel bír a globális, de különösen az európai biztonságra."
Alexander Schallenberg elmondása szerint Ausztria helyzete teljesen más, mint a skandináv országoké. Ausztriát nem fenyegeti közvetlen veszély.
Jens Stoltenberg közölte, a katonai szövetség minden tagja egyetért a NATO bővítésének és a tagállamok egységének fontosságával.
Törökország fenntartásairól szólva hozzátette, szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy benyújtják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez.
"A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen."
Hétfőn kora délután a svéd kormányfő, Magdalena Andersson hivatalosan is bejelentette, országa kezdeményezni fogja a NATO-csatlakozási eljárás megindítását.
Finnországban és Svédországban is hétfőn ül össze a parlament, hogy megvitassa a NATO-csatlakozás kérdését. Finnországban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása.
Szijjártó Péter elmondta, a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán.
Finn államfő és miniszterelnök: Finnországnak haladéktalanul be kell adnia csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
A szóvivő hozzátette, hogy a belga járványügyi szabályok értelmében otthonából fogja ellátni hivatali teendőit.
Milanović kijelentette, amíg nem oldódik meg a bosznia-hercegovinai választási törvény reformja, addig mindent megtesz annak érdekében, hogy Svédország és Finnország ne legyen NATO-tag.
