2022. május 31., 16:29

Nato-csatlakozás: Törökország feltételeket szabott Svédországnak és Finnországnak

Finnországnak és Svédországnak törvényt kell módosítania ahhoz, hogy eleget tegyen Törökország követeléseinek, és csatlakozhassék a NATO-hoz - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden.

Nato
Fotó: TASR

Törökország elvárja Finnországtól és Svédországtól, hogy hagyjon fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más, terrorizmussal vádolt csoportok támogatásával, hogy ezek a szervezetek ne tarthassanak semmilyen rendezvényt a területükön.

Ankara azt is elvárja Helsinkitől és Stockholmtól, hogy

adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket a török hatóságoknak, támogassa Ankara katonai és terrorellenes műveleteit, és függessze fel a vele szembeni fegyverembargót.

A török külügyminiszter elmondta: átadta a követelések listáját a Törökországba látogató finn és svéd küldöttségnek a múlt héten, és Ankara választ vár.

A terrorszervezeteknek joguk van rendezvényeket szervezni. Nos, akkor meg kell változtatni a törvényt

- jelentette ki Cavusoglu.

A külügyminiszter megjegyezte:

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt javasolta, hogy a három ország részvételével tartsanak tárgyalásokat Brüsszelben.

Hozzáfűzte: ilyen találkozónak csak akkor volna értelme, ha konkrétumokról szól, ezért meg kell várni Stockholm és Helsinki válaszát.

A skandináv országok már kifejtették álláspontjukat:

elítélik a terrorizmust, és készek a párbeszédre.

A finnek és a svédek is igyekeznek tárgyalásos úton elsimítani a feszültséget. Több NATO-tagország jelezte: biztos benne, hogy sikerül megoldást találni Törökország aggályaira.

Törökország többször megfenyegette a skandináv országokat, hogy megvétózza csatlakozásukat az észak-atlanti szervezethez.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak. A skandináv országok az ukrajnai háború megindulását  követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva.

Törökország kifogásolta a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított PKK-t és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében.

A török kormány emellett bírálja, hogy

Helsinki és Stockholm 2019-ben betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot, mert a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén.

Ankara a PKK egyik szövetségesének, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.
Az új tagok felvételéhez a NATO mind a harminc tagállamának beleegyezése szükséges.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.