Egy magyar, pontosabban kisebbségi párt sikerességének alapfeltétele, hogy stabil, kiszámítható legyen és egységes szavazóbázissal kell rendelkeznie.
Amióta legfelső szinten megalakult a Szövetség, annyi minden történt, vagy nem történt, hogy az ember csak kapkodja a fejét, és nem jókedvében. Inkább hiányérzetében!
Politológusokat kérdeztünk, hogyan rendezhetők a belső viták, és hogyan lehet megszólítani az egyelőre kiváró választókat.
Ezúttal is nagyító alá vettük az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
Elsősorban az érdekelheti most a felvidéki magyar választókat, mennyire törékeny vagy szilárd az egység.
Most pont azok kívánják politikai nyugdíjba küldeni Berényit, akik Bugárba lehelnek újra és újra életet.
Új kormányt, régi-új ellenzéki kihívót és régóta várt felvidéki politikai egységet hozott az esztendő.
Törzseink már vannak, lennének. De mi lesz a vérszövetséggel? Mi kerül az új felvidéki magyar grálba?
Az elmúlt bő egy évben volt néhány pillanat, amikor a legtöbben egy lyukas garast sem tettünk volna le a nagy magyar összefogásra.
Több mint harminc évig olyan szlovák politikusok ellen harcoltunk, akikről azt gondoltuk, hogy ellenünk vannak, most meg azt a fáradságot se vesszük, hogy közösen rendesen megbeszéljük a saját dolgainkat.
Milyen potenciál rejlik a Szövetségben, illetve kijelenthető-e, hogy a felvidéki politika kezd visszatalálni a választókhoz?
A ránk ítéletként kimondott kollektív bűnösség, a jogfosztás, a náci pokol folytatása volt más módszerekkel. Elég volt egy jelzőt kicserélni: a zsidót magyarra.
Miért higgye el a felvidéki választó, hogy a pártjai őszintén az egységre törekednek? Ezt is megkérdeztük a Nézőpont vendégeitől.