Potápi Árpád János szerint 1848 üzenete ma is az, hogy a túlerővel szemben is képesek vagyunk célt érni, ha összefogunk.
Hűen a hagyományokhoz ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek a budapesti központi ünnepségek március 15-én.
Március 5-én emlékezett meg a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete a magyar szabadságharc 175. évfordulójáról.
Ferenc József minden kivégzésről tudott, s mindehhez a jóváhagyását adta, és nem tanúsított megbánást még élete végén sem.
A március 15-i programok zöme a keddi nap folyamán valósul meg.
Zuzana Čaputová is megemlékezett a forradalomról.
A felvidéki településeken is megemlékeznek az 1848-as forradalomról.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt.
A forradalmi követelések érvényre juttatása, a reformkori küzdelmek betetőzése Pozsonyban történt.
Legyen béke, szabadság és egyetértés! Ezekben a nehéz időkben is.
Az ünnepi beszédet Mézed Rudolf, a Csemadok alelnöke tartotta.
Most is aktuális: Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Egy híres család híres sarja.
A tavalyi év a koronavírus árnyékában zajlott, az ideit is kénytelenek vagyunk hasonlóképpen eltölteni, de az emlékezés mindenütt tiszta szívvel történt.
Egyelőre legyőzhetetlennek tűnik a koronavírus! Sorrendben már a második március idusát töltjük miatta méltatlan, embertelen körülmények között!
Az 1848-as forradalom a mai nap is a "bátor kiállás és a tenniakarás nagyszerű példája".
Az 1848-as forradalom egyik legfontosabb dokumentuma a forradalom követeléseit összefoglaló híres 12 pont volt.
A titokban állított emlékmű több mint száz évig pihent a föld alatt, míg a Sine Metu aktivistái felfedezték és megmentették.
1931-ben jelent meg Sárközi György Mint oldott kéve című regénye, amely az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik különös szereplőjének állít emléket.
Bár a küzdelemben golyó érte, aranygallérját széttépte, maga sértetlenül vonult be Révkomáromba. Görgey a haza nevében tűzte fel az első érdemrend jelét a hős mellére.
Kevesen tudják, mekkora erőfeszítést igényelt, hogy az önvédelmi háborúban egyenruhával lássák el a honvédsereget.
Pétervárad szeptember 7-én nyitotta meg kapuit, így már csak a komáromi erőd tartotta magát Klapka György vezérőrnagy parancsnoksága alatt.
A megegyezés szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc során, Komárom környékén a legnagyobb kitörésre 1849. augusztus 3-án került sor.