Mit kíván a magyar nemzet? A 12 pont története

2021. március 15., 07:20
Kovács László

Az 1848-as forradalom egyik legfontosabb dokumentuma a forradalom követeléseit összefoglaló híres 12 pont volt, amelyet a márciusi ifjak Petőfi Sándor verse, a Nemzeti dal mellett a kivívott sajtószabadság első termékeként nyomtattak ki és terjesztettek. De hogyan is keletkezett, s tulajdonképpen mi is volt ez a 12 pont?

Fotó: Archívum
Batthyány Lajos gróf, az első magyar kormányfő

Az 1848-as forradalmat, amely Európában egyedüliként törvényes forradalom volt, három helyszínen készítették elő. A reformellenzék Pozsonyban az országgyűlésen, a polgárok Ellenzéki Köre Pest-Budán, valamint a Pilvax radikális társasága. Az utóbbi kettőnek több közös tagja is volt, például a méltatlanul elfeledett Irinyi József és Irányi Dániel, akik a 12 pont történetében is fontos szerepet játszottak.

Az országgyűlésben kezdődött

A követelések első megfogalmazója az országgyűlés volt. Az úgynevezett felirati javaslatot Kossuth Lajos előterjesztésében március 4-én fogadta el az országgyűlés.

A magyar törvényhozás úgy működött, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatokat először a királyhoz intézett feliratban fogalmazta meg, majd a király jóváhagyása után öntötték törvénycikk formájába és hagyták jóvá, végül az elfogadott törvényt a király szentesítette.

Ez a felirati javaslat a feudális viszonyok teljes megszüntetését és a polgári demokratikus rendszer kialakítását irányozta elő, ami kétségkívül a „törvényes forradalom” kezdetét jelenti.

Idézzük Kossuth Lajost: „És most minden további motiváció nélkül felírást indítványozok Őfelségéhez, melynek tartalma az eszmékre nézve a következő: Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben osztozni fogunk. Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük, s ezáltal a nép és a nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával felséged trónját megerősítjük.

A népnek politikai jogokban illő részesítésére az időt elérkezettnek véljük. De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak azáltal nyerhetnek életet és valóságot, hogy végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása.

Ezeket Felségeddel egyetértve az országgyűlésen szerencsésen megoldani elhatározott komoly szándékunk.” Ez a felirat lényegében a reformellenzék teljes programjának azonnali megvalósítását javasolja.

Az Ellenzéki Kör javaslatai

A pesti Ellenzéki Kör március 4-én, megismerve Kossuth felirati javaslatának a szövegét, javasolta annak kibővítését a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és egyéb kérések megfogalmazásával. A radikálisok, Petőfiék, a Pilvax ifjúsága Pozsonyba küldték Irányi Dánielt (aki a Nemzeti Kör tagja is volt), aki ott Kossuthtal tárgyalt. Megegyeztek, hogy a felirati javaslatot országos petíciós mozgalommal fogják támogatni. Megegyezésük nyomán Pesten az Ellenzéki Kör március 9-én elhatározta, hogy országos petíciós kampányt indít a felirati javaslat támogatására.

A petíció szövegének elkészítésével Irinyi Józsefet bízták meg, aki a 12 pont első változatát egy bevezetővel március 12-re elkészítette.

irinyi
Fotó: Archív felvétel
Irinyi József

Közben március 13-án vita folyt arról, hogy a petíciót hogyan ismertessék a közvéleménnyel. A szöveget az Ellenzéki Kör eljuttatta a Pilvax ifjúságához is, akik a másnap délelőtti közgyűlésen azt javasolták, hogy a közelgő március 19-i József-napi vásár alkalmával francia mintára reformbankettet szervezzenek, és ott aláírásokat gyűjtsenek a nép körében. Vita folyt arról is, hogy az íveket rögtön továbbítsák-e Pozsonyba, vagy országos akcióba kezdjenek.

A vitának 14-én este a bécsi forradalom híre vetett véget. A pesti ellenzéki ifjúság, a Pilvax köre azonnali cselekvést határozott március 15-re.

Megállapíthatóan ekkor került a 12 pont szövegébe a politikai foglyok szabadon bocsátásának a kérése, ami eddig nem szerepelt. Ezt úgy oldották meg, hogy a katonaságról szóló két pontot összevonták. Március 14-én este tehát megszületett a 12 pont végleges szövege.

A röpiratformájúra formált szöveg címéül ezt adták: Mit kíván a magyar nemzet. Alatta a felszólítás: Legyen béke, szabadság és egyetértés, majd a 12 pont alá a francia forradalom jelszava került: Egyenlőség, szabadság, testvériség! A 12 pontnak ez a formája a Pilvaxban dőlt el, a hagyomány szerint Petőfi és Jókai javaslatára. Március 15-e pesti eseményeit ismerjük. A tizenkét pontot elfogadtatták a városi tanáccsal és a Helytartótanáccsal is.

A 12 pont értelmezése

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.

A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A korabeli Magyarországon cenzorok figyelték a nyomtatott sajtót, és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. Az áprilisi törvények elismerték a sajtó szabadságát.

2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

1848-ban nem létezett magyar kormány. Az ország legfőbb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt. A forradalmat követően alakult meg az első felelős magyar kormány.

3. Évenkinti országgyűlést Pesten.

Az országgyűlést korábban kizárólag az uralkodó hívhatta össze, és a középkor óta Pozsonyban ülésezett. Az 1848-as választások után az első népképviseleti országgyűlés Pesten nyílt meg.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

A törvény előtti egyenlőség azt jelenti, hogy a nemesi előjogok helyett polgári jogrendszert kívántak létrehozni. A vallások között sem volt egyenlőség. Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget.

5. Nemzeti őrsereg.

Magyarországnak nem volt önálló katonai ereje. Ezért nemzetőrség felállítását kezdeményezte a felelős magyar kormány.

6. Közös teherviselés.

A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség volt. A közös teherviselés ennek felszámolását jelenti, vagyis a nemeseket adófizetésre kötelezte.

7. Úrbéri viszonyok megszűntetése.

A jobbágyoknak nem lehetett földtulajdonuk, a földesúr földjéért úrbért fizettek. Az úrbérnek számos formája létezett: munkavégzéssel (robot), terménnyel (dézsma), pénzzel vagy ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat az áprilisi törvények szüntették meg, a föld a jobbágyok tulajdona lett.

201803160943160.1848-49_NYITRA_1-2.jpg

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

A feudális bíráskodás alapja az úriszék volt, amely a földesurat bírói jogokkal ruházta fel: a földesurak hoztak ítéletet a birtokaikon élő jobbágyok vitás ügyeiben. A polgári normák szerint azonban a törvénykezésnek függetlennek és mindenki számára egyenlőnek kell lennie, ezt az igényt fogalmazta meg a nyolcadik pont.

9. Nemzeti Bank.

Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja. A Habsburg Birodalomban a monetáris feladatokat az Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalmat követően a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szerepkörrel.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A magyar katonák a birodalom teljes területén teljesítették szolgálatukat, nemcsak Magyarországon. A Batthyány-kormány elsőként a Nemzeti Őrsereg felállítását kezdeményezte, majd 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.

Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó forradalmárok.

12. Unio.

A török hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt, és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok nem csatolták vissza Magyarországhoz Erdélyt, hanem külön fejedelemségként kezelték. Az utolsó pont Erdély és Magyarország újbóli egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott.

A „törvényes forradalom” – a márciusi törvények születése

Kossuth felirati javaslatának és a 12 pontban megfogalmazott követeléseknek a törvénybe iktatása Pozsonyban, az országgyűlésen folytatódott. Lázas törvénykezési munkával március 18-a és április 7-e között az országgyűlés megalkotta és elfogadta az új, polgári demokratikus Magyarországot létrehozó 31 törvényt.

Kossuth Lajos
Fotó: Archív felvétel

Az Országháza (ma Egyetemi Könyvtár) falán ezekre az eseményekre egy vörösmárvány tábla emlékeztetett (az első világháború után eltávolították) az alábbi szöveggel:

Magyarország fő- és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétől föllelkesülve, e történelmi nevezetességű palota tanácskozási termeiben alkották meg a halhatatlan emlékű nagy művüket, az 1848-iki Törvényeket és azokkal a modern magyar államot. Örök dicsőség és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre.”
A társadalomátalakítás törvényei

Az első, mindjárt március 18-án elfogadott törvénycsomag az volt, amely a jobbágyfelszabadítást, vagyis a robot, a dézsma, a pénzbeli fizetések eltörlését, a papi tized megszüntetését, a közteherviselés bevezetését és az úriszék eltörlését tartalmazta. A megrettent, parasztlázadás rémhírével riogatott főrendek különösebb ellenkezés nélkül elfogadták ezeket a törvényeket.

Batthyány Lajos pedig igazi forradalmi megoldáshoz folyamodott, amikor szentesítés nélkül kihirdette ezeket a törvényeket (körlevélben közölte a megyékkel), továbbá a kormány névsorát; elsősorban azért, hogy a döntést visszavonhatatlanná tegye.

A társadalomátalakítás alapvető törvényei voltak ezek, hiszen az ország lakosságának mintegy nyolcvan százaléka addig földesúri függésben élt.

A jobbágyfelszabadítás azonnal életbe lépett, elfogadására kötelezték a földesurakat. Ezzel a parasztság az úrbéres föld tulajdonosa lett. Megszűnt személyes alávetettsége, jogilag szabad lett szinte az ország teljes népessége. Ezek a törvények Közép- és Kelet-Európa leghaladóbb jobbágyfelszabadítását valósították meg.

Sajtó- és vallásszabadság

A törvények második csoportja a polgári demokratikus államberendezés működését biztosító politikai szabadságjogokat tartalmazta. Ilyen volt a Sajtótörvény, A vallás dolgában, amely szerint „E hazának törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézet különbség nélkül tökéletes egyenlőség állapíttatik meg.” Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján történő választásáról szólt, amely aránylag széles néprétegeknek biztosított választójogot.

Landerer Lajos - 01
Landerer Lajos
A polgári demokrácia állama

A törvények harmadik csoportja a magyar államnak mint alkotmányos monarchiának a létrejöttét segítette elő.

Ezek közé tartozott: a független magyar felelős minisztérium alakításáról; Az országgyűlés évenkénti üléseiről; A megyei hatóságok ideiglenes gyakorlásáról; A szabad királyi városokról; A községi választásokról szóló törvény. Ezek életbe léptetése körül kezdetektől több bonyolult helyzet alakult ki a reakciós udvar és a forradalmi Magyarország között. Különösen a hadügy, a pénzügy és a külügy tekintetében. Bizonyos értelemben ezek vezettek az ősszel kezdődő fegyveres konfliktushoz, végső soron a szabadságharchoz. Ezek a törvények a forradalom célkitűzéseit alapjaiban megvalósították, ilyen értelemben beszélhetünk az 1848-as Magyarországon „törvényes forradalomról”.

Április 7-én az első felelős magyar kormány is összeállt. Ez a kormány bizonyos értelemben megegyezéses alapon jött létre, hisz megalakulását nem előzték meg választások. Helyet kapott benne a reformkori ellenzék minden jelentős tagja, tartoztak bár személyes véleményeikkel az ellenzék legkülönbözőbb csoportjaihoz. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a korabeli Európában ilyen jelentős politikai potenciált képviselő kormány sehol nem volt. Ez is az egyik titka a magyar törvényes forradalom sikereinek.

Így került sor Pozsonyban a Prímási palotában 1848. április 11-én ennek a „törvényes forradalomnak” a lezárására, a törvények szentesítésére, a kormány beiktatására és az utolsó rendi országgyűlés bezárására.

A törvények szentesítésének nagyszerű eseménye a Tükörteremben zajlott, ahol jelen voltak a főrendek, a főpapok, a képviselőház és a kormány tagjai, valamint a királyi család: V. Ferdinánd, Mária Anna királyné, a királyi hercegek közül Ferenc Károly, fiával, a tizennyolc éves Ferenc Józseffel. A királyt Batthyány Lajos üdvözölte, aki a szentesített törvényeket átadta István nádornak, majd magyarul így szólt:

Hív magyar nemzetemnek szívemből óhajtom boldogságát, mert abban találom meg a magamét is. Amit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nem csak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel által is adom neked, kedves öcsém, s általad az egész nemzetnek.”

Ezt követte a kormány hivatalos kinevezése, majd a király rendeletben feloszlatta az 1847–48-as rendi országgyűlést.

Ez volt egyúttal a legutolsó országgyűlés, amely Pozsonyban tanácskozott, mert a választások után nyáron összeülő népképviseleti országgyűlés már Pesten nyílt meg.

2021. március 10., 09:47

Nemzeti érdek a közös siker

Magyar7 legújabb, 10. számáról.

Megjelent a Magyar7 2021/10. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!