2020. szeptember 17., 20:08

Üvöltözéssel tarkított maratoni önkormányzati ülésen tárgyalták meg a hegyétei logisztikai park ügyét. A kormány közbelépése jöhet!

Koronavírus ide vagy oda, szokatlanul szigorú beléptetés után juthattak csak be a helyiek és a sajtó képviselői a hegyétei önkormányzat esti ülésére, amelytől sokan azt remélték, tisztázza majd a település mellé tervezett, túlzás nélkül gigászi logisztikai centrum körül kialakult vitás kérdéseket.

Bokros Ferenc polgármester (bal oldalon, maszkban) magyarázza a beruházás részleteit az önkormányzati ülés szünetében.
Fotó: A szerző felvétele

Megérkezésünkkor meglepve konstatáltuk, biztonsági őrök szavatolják a… Mit is? Nehéz megmondani, Bokros Ferenc polgármester milyen indíttatásból kérte a megtermett fiatalemberek jelenlétét, de annyi bizonyos, a kötelező lázmérés mellé néhány szigorú tekintet is járt, mikor fél órával az ülés kezdete előtt megérkeztünk a hegyétei önkormányzat kultúrtermébe.

Kisvártatva a Bindics Zsolt vezette petíciós bizottság is befutott, de csalódottan vették tudomásul, a biztonságiak valamiféle ködös járványügyi előírásokra hivatkozva nem engedik be őket, mondván, nem hegyétei lakosok. Az ülésen megjelent a Dunaszerdahelyi járás hegyétei illetőségű elöljárója, Michal Deraj is, aki azzal kommentálta a furcsa közjátékot, „kis Belorusszia” épül a faluban. Az ülésen jelen voltak egyébként a Panattoni szlovák leányvállalatának képviselői is.

Bokros Ferenc polgármester néhány perc késéssel meg is nyitotta az ülést, miközben az épület előtt lassan harmincfősre duzzadt azon, zömmel nagyudvarnoki lakosok száma, akiktől megtagadták a belépést.

 

bindics
Bindics Zsolt (narancssárgában háttal) hallgatja a polgármestert, miután beengedték az ülésre.
Fotó:  A szerző felvétele

Sokan attól tartottak, a polgármester megpróbálja kifárasztani a jelenlévőket azzal, az ülés utolsó programpontjára teszik a logisztikai centrum ügyét. Ez a félelem szerencsére alaptalan volt, egy rövid, kutyatartásra vonatkozó közjáték után a polgármester mágnestáblára rakta a falu fejlesztési tervét ábrázoló térképet, majd belefogott az előadásába. Bokros először azt kifogásolta, a sajtó az elmúlt két hétben „rossz fényben tüntette fel” őt és az önkormányzatot, majd egy történelmi visszatekintésbe kezdett, amely nem különösebben érdekelte a jelenlévőket, halk sutyorgás kísérte szavait.

Bokros elmondta, kétezer lakosig nem kötelező fejlesztési tervet készíteni, Hegyéte-Balázsfa önkormányzata ezt mégis megtette, 2007-ben jogerős volt a dokumentum. Ez arra szolgált, jelentette ki, hogy a falu lakói „előrelépjenek”, majd röviden ismertette a falu fejlesztési tervét.

A jelenlévők egyre intenzívebb zúgolódásai hallatán a polgármester kivezetéssel fenyegette meg azokat, akik zavarják az ülés menetét. Erre később kis híján sor is került.

A fenyegetés nem hatott, Bokros úr és a méltatlankodó lakosok is egyre hangosabban mondták a magukét.

Az ipari park tizenöt éve várja a beruházást!”

- emlékeztetett a polgármester, rövid történeti összefoglalóját adva, hány beruházás hiúsult meg Hegyétén az elmúlt években.

Bindics Zsolt neve is előkerült, Bokros ugyanis tételesen cáfolni kívánta a petíciós bizottság megbízottjának sajtóban elhangzott mondatait. A helyzet külön pikantériája, hogy Bindics Zsolt mindeközben erről semmit sem tudott, ugyanis továbbra sem juthatott be az épületbe. A hegyétei polgármester azt állította, dokumentumokkal tudják igazolni, amikor a beruházás által leginkább érintett házak elkezdtek megépülni Nagyudvarnok Kürti út felőli szakaszán, ők már jelezték, ipari zóna kerül a másik oldalra.

Igazolni tudom, hogy megkapták a figyelmeztetést!”

Ha nem itt épül meg a beruházás, a kamionok ugyanúgy átmennek majd a falu főútján, folytatta Bokros Ferenc, csak a logisztikai centrumból származó bevételeket nem Hegyéte-Balázsfa kapja majd, amiből „játszótereket lehetne építeni”, hanem egy másik település. A polgármester azzal zárta mondandóját, már a júniusi önkormányzati ülésen beszéltek arról, mi készül, a képviselő testület el is fogadta, a hatástanulmány megrendelését. (Zárójeles megjegyzés: Később az egyik helyi lakos jelezte, a júniusi ülés programjában nem szerepelt a logisztikai park ügye, mire a polgármester jelezte, ott volt a beruházásokkal foglalkozó programpont. A felszólaló erre azt nehezményezte, a mai ülés programjában már szerepel a konkrét beruházás, akkor a júniusiban ez miért nem így volt.)

Ha az jó, akkor megyünk tovább, ha nem jó, akkor elmegy a beruházó.”

Ezt követően a Panattoni megjelent képviselői a vállalat rövid bemutatása után ismertették, cégük számára mennyire fontos a zöld megoldások használata. Az üzenet valószínűleg nem hatotta meg a zaj és a légszennyezés miatt aggódó helyieket, már csak azért sem, mert a megjelent szakember szavait alig lehetett érteni a szájmaszk miatt.

„Valóban európai jelentőségű a projekt.”

- jelentette ki egyikük, hozzátéve, szívesen válaszol minden kérdésre, kíváncsiak a helyiek véleményére és készek az érdemi párbeszédre.

Bindics Zsolt és a petíciós bizottság egy másik tagja az ülés ezen pontján jöhetett be végre a terembe, majd egy rövid közjáték után, amikor a polgármester kijelölte számukra, hova ülhetnek és hova nem, helyet is foglaltak a közönségben.

derai misi
Michal Deraj beszél.
Fotó:  A szerző felvétele

Jöhettek a lakossági kérdések!

Miért írták alá a faluban 522-en a tiltakozó petíciót, ha a polgármester állítása szerint mindenki tudott a projektről?

Bokros Ferenc sajnos a kérdésre nem válaszolt, inkább azt fejtegette, illetve próbálta meg igazolni dokumentumokkal, a kérdést feltevő balázsfai lakos igenis tudott arról, mi készül. Hogy ennek mi köze a maradék 521 aláíróhoz, az nem derült ki.

A következő, költői kérdést nagy tetszésnyilvánítás fogadta:

Mit csinálunk, ha a beruházó ígéretei nem válnak be? Szenvedünk majd egész életünkben, mint a tejediek?”

Akárhol építenek is majd a környékén, a forgalom így is-úgy is keresztülmegy majd a falun, akkor igazán kaphatna már a pénzből Hegyéte is Gelle vagy Dunaszerdahely helyett, reagált Bokros Ferenc arra a kérdésre, mi lesz a vélhetően óriási forgalommal. „Sem én, sem Önök, sem senki nem tudja befolyásolni, mennyi autó megy majd itt el!”

„Az Amazont az R1-es mellé építették, ezt a mostanit, ami kétszer akkora meg ideteszik a házaink tövébe!” – kapott szót Bindics Zsolt, de nem sokkal ezután a polgármester már arra kérte, fogja rövidre a mondandóját.

Bekiabálás a közönségből: „Mi szívesen meghallgatjuk őt!”

Bindics a hetilapunknak adott interjújában és most is elmondta, Bokros Ferenc 2012-ben még a kamionforgalom növelése ellen érvelt, most mégis kamionokat hozna a faluba. „Nem Nagyudvarnok harcol Balázsfával (…), a gyerekeinket szeretnénk biztonságban felnevelni.” Dunaszerdahely és Nagyudvarnok is negatív véleményt adott le a környezetvédelmi hivatalban, nem szeretnék látni a kamionokat a harmadosztályú Kürti úton – jelentette ki Bindics, aki szerint a törvény szerint az az út erre nem is alkalmas. Felszólalását nagy tapssal fogadták.

Bokros erre úgy reagált, az R7-es útvonalának több alternatívája volt, ő az egyik ellen érvelt, majd hosszas fejtegetésbe kezdett arról, miért nem értett egyet ezzel. Bindics fejcsóválva hallgatta a választ, különösen mikor Bokros arról beszélt, tulajdonképpen Nagyudvarnokért is harcolt, mikor nem akarta az R7-es alternatív útvonalát.

A polgármester azt is nehezményezte, a sajtó részéről nem keresték meg, hogy reagáljon. Ez sajnos nem igaz, ő maga kérte lapunkat, válaszolhasson a petíciós bizottság érveire, de többszöri egyeztetés után sem tudtuk összehozni a második találkozót. Higgyék el, nem rajtunk múlt!

Figyelembe veszik-e a lakosság aláírásait vagy az önkormányzat dönt a beruházásról?

Bokros Ferenc kijelentette, a hatályos törvények értelmében kezelik majd a petíciót. El kell dönteni, az önkormányzat illetékes-e egyáltalán a petíció ügyében, de garantálja, „törvényes úton” járnak majd el. Bokros szerint például sokan el sem olvasták, mit írnak alá, de akkor sem fogják kétségbe vonni az aláírásokat, pedig még olyanok is voltak, akik utólag, miután megismerkedtek az üggyel, inkább visszavonták volna a szignójukat.

Van-e olyan beadvány, amelyben nem (csak) a harmadosztályú út szerepel a parkhoz vezető útként?

Az önkormányzat, állítja a polgármester, csak úgy fogadja majd el a beruházást, ha az I/63-as útra  is lesz kivezető út. A hatástanulmányban technikai okok, illetve a beruházó miatt nincs benne a másik kivezető út – közölte a polgármester, hozzátéve, „ha nincs átjáró, nincs park!”.

A beruházó képviselője kapott szót, aki ígéretet tett:

a Kürti út felőli bejáraton keresztül nem terveznek teherforgalmat, hiszen tudják, annak kapacitása erre nem elegendő, el fog készülni az I/63-as felüli bekötő is.

Az általános hangzavarban nehezen lehetett érteni a szakember szavait, aki hosszasan fejtegette, milyen technikai és törvényi okai vannak, hogy a hivatalok előtt levő beadványokból az a bekötő kimaradt.

Feltétel-e, vagy csak ajánlás az I/63-asra vezető út?

– kérdezték meg a vállalat képviselőitől az egyik leginkább sarkalatos kérdést, de az addigra kialakult általános hangzavarban a mikrofon nélkül elhangzott választ egész egyszerűen nem lehetett hallani.

Bindics Zsolt felvetését, hogy a nagyvállalatot érdekli-e egyáltalán az emberek akarata, óriási ováció fogadta, a vállalat megjelent képviselője válaszában ígéretet tett arra, várják Bindics urat és a petíciós bizottság tagjait a tárgyalóasztalhoz.

Az utolsó felszólalók egyike Michal Deraj járási elöljáró volt, aki elmondta, rengeteg negatív reakció érkezett a járási hivatalhoz, úgy szakértői, mint magánvélemények. Deraj azzal adott súlyt szavainak, hogy közölte, a szlovák kormány is tisztában van a beruházás részleteivel, és figyelni fogja az eseményeket. Deraj felvetette, a Panattoni vezetői találkozzanak a kormány képviselőivel, akár Igor Matovič-csal is, keressenek közösen megoldást és alternatívát, olyat, amely a helyieknek is megfelel. Válaszában a Panattoni megjelent képviselője elmondta, készek a párbeszédre.

A békés irányba tartó önkormányzati ülést egy igen indulatos felszólalás tette új vágányra. Meglepő módon a polgármester egyik támogatójától érkezett a már-már agresszív hozzászólás, többek között azt nehezményezve, hogyan lehet környezetvédelemről beszélni, ha papírra gyűjtik az aláírásokat, illetve azt is, miért járnak nagyudvarnoki fiatalok „drogozni” a nagyudvarnoki tóhoz. Nem csak mi, a legtöbb jelenlévő sem értette, mit akart tulajdonképpen mondani a láthatóan zaklatott férfi, aki még Bindics Zsolt maszkviselési szokásait is szóvá tette.

Az ülésen megjelent a hatástanulmányt elkészítő cég munkatársa is, aki kiemelte, nincs semmi törvényes akadálya annak, hogy az ipari park Hegyéte mellé kerüljön. Lehetnek módosítások, de a beruházásnak jogi akadályai nincsenek. Bokros polgármester erre úgy reagált, lássák be a helyiek, a lakópark sokkal rosszabb az ipari parknál, márpedig, ha nem valósul meg a beruházás, kénytelenek lesznek azt létrehozni, márpedig ő abból nem kér.

„A falu nem a polgármesteré, nem a képviselőtestületé, nem a vállalkozóké, hanem a lakosoké.” – érkezett egy újabb indulatos hozzászólás, azt is nehezményezve, a képviselők miért nem szólnak hozzá a vitához. Végül Bíró Ferenc volt az első, aki önkormányzati képviselőként felszólalt, kijelentve, ő volt az egyetlen, aki az első alkalommal a beruházás ellen szavazott, mert tudta, a helyieknek biztosan nem fog tetszeni. Némi önkritikát gyakorolva később kijelentette, hibát követett el azzal, hogy nem nézett utána a beruházásnak, ehhez a polgármester minden lehetőséget megadott.

„Szégyellje magát!” – üzente a polgármesternek egy indulatos hölgy a felszólalása végén azt firtatva, hogyan került egyáltalán a beruházó Hegyétére. Tapsvihar fogadta a kijelentést.

Csekes Erika, annak a területnek a tulajdonosa, ahová a centrum épül, több tervet is beadott a falunak, volt, amit elutasítottak, jelentette ki a polgármester, majd kiemelte, a Panattoni vállalat kereste meg a falut, nem fordítva. Furcsa volt, hogy Bokros úr válaszában tulajdonképpen azzal ijesztgette a helyieket, a kormány település-összevonási terveinek következményeként Hegyéte-Balázsfa elveszítheti önállóságát, s hogy ezt megőrizze, stabil lábakon kell állnia. Ebben segíthet ez a beruházás.

Volt felszólaló, aki rákérdezett arra is, mi a helyzet a falu ipari területének azon tizenhat hektárjával, amely a polgármester nevén van. (Ez az állítás egyébként egy egyszerű Google-keresés után könnyen igazolható.) Az érdemi válasz sajnos, a jelenlévő Michal Deraj személye ellen intézett támadás miatt elmaradt. Az önkormányzat egyik munkatársa Deraj 2003-as önkormányzati felszólalását citálta elő, amelyben egy ipari park létrehozását kezdeményezi. A járási elöljáró erre úgy reagált, különbség van egy ilyen gigaberuházás és egy kisvállalkozóknak helyet adó ipari park között.

Kis híja volt, hogy a polgármester telekszerzését firtató kérdésért ki nem vezették a teremből a felszólalót. Kérdésére érdemi válasz persze nem érkezett,  a polgármester csak annyit mondott, pénzre volt szüksége a falunak, az üzlet törvényes módon köttetett.

A helyiektől később  megtudtuk, a kérdező és a polgármester kapcsolatát évtizedes konfliktusok terhelik.

A testületi ülés szünetében több helyi lakossal is beszéltünk. A legtöbben egyértelműen ellene vannak a beruházásnak, sőt, volt köztük olyan, aki attól tart, hátrány érheti őt a faluban azért, mert maga is aláírásokat gyűjtött. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy a lakosság egy kisebb, de jelentékeny része semleges, vagy egyenesen támogatja a beruházást. Sőt, a falurészek között is ellentéteket látni, több tősgyökeres megszólaló nehezményezte az ipari terület közelében élő, jellemzően új lakók elutasító hozzáállását. Tomáš Miškével, a Hello Szerdahely PT elnökségi tagjával, az aláírásgyűjtés egyik vezéralakjával szintén a szünetben sikerült váltanunk néhány szót. Szerinte felháborító és röhejes volt a polgármester arroganciája saját lakosai felé, bár a vita nagy részéről lemaradt, hiszen őt sem engedték be sokáig az épületbe. Miške azt mondja, a beruházókkal biztosan érdemes beszélni, megkérdezni őket, "emberi szemmel mit mondanak" arra a beruházásra, amelyet a helyiek nagy része egyszerűen nem akar látni a falujában.

A maratoni testületi ülés tanulságát és a beruházás támogatói és ellenzői között húzódó, látszólag feloldhatatlan ellentétet kiválóan szemlélteti az alábbi rövid „párbeszéd”:

Polgármester:

Nagy céljai vannak ennek a közösségnek!”

Ismeretlen hang a közönségből:

Nem akarunk nagy célokat!”

Mit lehet ehhez hozzáfűzni...

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.