2020. szeptember 5., 18:24

Európa egyik legnagyobb logisztikai centruma épülhet fel Dunaszerdahely és Hegyéte között. A falu polgármestere szerint minden rendben, de a civilek már tiltakoznak

Néhány héttel ezelőtt minimális sajtóvisszhangot keltett, hogy egy amerikai cég hatalmas, majd’ 135 ezer négyzetméteres logisztikai központot építhet fel Balázsfa és Dunaszerdahely határában. A kivitelező cég honlapján elérhető látványtervek alapján az ipari park egészen a Kürti úttól, azaz Nagyudvarnok határától húzódna a Pozsony-Komárom vasútvonal balázsfai szakaszáig. Helyi lakosokkal, az illetékes polgármesterrel és környezetvédelmi szakemberekkel is beszéltünk, hogy megtudjuk, ki jár igazán jól a beruházással.

Fotó: Panattoni visual
A tervezett beruházás első fázisa. Az épület "felett" a hegyétei napelem-park látható, "alatta" Balázsfa és Hegyéte, "jobbra" tőle Nagyudvarnok.

A Panattoni multinacionális ingatlanfejlesztő vállalat honlapján található ismertető, ahogy az ilyenkor szokás, alaposan felnagyítja a régió előnyös tulajdonságait, már-már megmosolyogtató, ahogy a vidék előnyeit ecsetelik. A kiadott reklámanyag „Aranyháromszögként” emlegeti a régiót, mondván Pozsony, Budapest és Bécs közelsége miatt az új központ ideális helyre kerül, Dunaszerdahelyt pedig mint a térség egyik legdinamikusabban fejlődő városát említi, külön kiemelve a település legnagyobb vállalatai, a Deichmann, a KiK, a Schindler és a Cargo Partner logisztikai központjainak, nagyraktárainak közelségét. Természetesen a Metrans konténerrakodó állomásának közelsége, illetve Pozsony és Komárom kikötői is megemlítésre kerülnek a régióban szokatlanul hatalmas beruházás kapcsán.

A vállalatnak nem ez az egyetlen projektje az országban, a kassai raktár mellett pár évvel ezelőtt épült meg logisztikai központjuk, amely azóta is folyamatosan bővül.

Ha a mellékelt fotó nem lenne elég, érdemes lehet kontextusba helyezni a beruházás elképesztő méreteit. A kis- és közepes cégek kezében található logisztikai centrumok általában 15-20 ezer négyzetméteresek, de a Dunaszerdahely és Balázsfa közé tervezett beruházás a multinacionális vállalatok között is kiemelkedőnek számít. A Lidl Szereden felépített logisztikai központja például „mindössze” 128 ezer négyzetméteres, a Tesco Galántán felépült központja, amely a vállalat harmadik legnagyobb ilyen centruma (nem Szlovákiában, az egész világon!), 147 ezer négyzetméter körül van, Európa legnagyobbja pedig a Finnországban található Inex vállalaté, az 195 ezer négyzetméteres. A képet tovább árnyalja, hogy a már említett galántai Tesco központ összesen három épületből áll, a legnagyobb is „csak” 535 méter széles. A Dunaszerdahely mellé tervezett épület szélessége, ha hinni lehet a terveknek, 745(!!!) méter lesz, a Kürti úttól egészen ki a város határában található „horgásztóig”. A látványtervek alapján a terület két bejárata Dunaszerdahely felé nézne, a főbejárat "Kürti út" (hivatalosan az 1395-ös út), illetve a 63-as főút felől nyílna, egy, a jelek szerint még nem létező útról, mely a napelempark és a logisztikai központ között húzódna.

Beszéltünk számos balázsfai, illetve hegyétei lakossal (Balázsfa hivatalosan Hegyéte településrésze, de a helybéliek megkülönböztetik a kettőt). A legtöbben tőlünk értesültek a gigaberuházásról, bár voltak olyanok, akik „hallottak arról”, „kisebb” ipari park épülhet a falu mellé.

A kataszteri hivatal honlapjáról szabadon hozzáférhető tulajdonlap tanúsága szerint a központ alá kinézett földterület a település beépített területén belül található, ráadásul, lévén a Csallóközről van szó, védett vízgazdálkodási területen. Ez persze nem azt jelenti, hogy a beruházással jogilag bármi probléma lenne, erre semmi nem utal. Ha a törvény által megszabott feltételeket teljesítik, jogilag semmi kivetnivalót nem találni abban, hogy egy ilyen hatalmas logisztikai park épül a város szomszédságában. A beruházás nyilvánvaló előnyeit szintén kár tagadni. Százaknak adhat munkát a környékről, hiszen maradva a galántai Tesco példájánál, ott, egy hasonló méretű központban több mint 1200 ember dolgozik.

Ugyanakkor a látványtervek alapján a központ, kis túlzással, a balázsfaiak és nagyudvarnokiak hátsó udvarában épül fel. A megnövekedett forgalom és zaj senkinek sem hiányzik, márpedig ebből a kettőből valószínűleg jut majd bőven.

„Ez egy jó dolog”

Hogy első kézből informálódjunk, találkozót beszéltünk meg Bokros Ferenccel, Hegyéte polgármesterével. A településvezető meglepő nyitottsággal fogadott, egymás után tette elénk a terveket, hivatalos iratokat.

ma7
Fotó:  A szerző felvétele
Papíron a jövő?

Kiderült, már a falu 2007-ben elkészített településrendezési tervében ipari területként szerepel az a földdarab, amelyre a Panattoni vállalat logisztikai centruma épül. Bokros szerint csak az nem hallott eddig a projektről, aki nem akart, ők sosem titkoltak semmit.

„Az elmúlt tizenhárom évben folyamatosan kerestük a befektetőket, volt, hogy az utolsó pillanatban hiúsult meg a beruházás, de ez most, úgy néz ki, összejön.” - közölte.

Jelenleg a hatástanulmányok elkészítése folyik, szeptember 10-ig pedig a projekt szabadon véleményezhető. A településen több helyen is megtalálható az erről értesítő dokumentum, amelyen (bár elütéssel) az a webcím is szerepel, ahol a törvényi előírásoknak megfelelően az összes dokumentációs anyag hozzáférhető, a látványtervektől kezdve egészen az akusztikai hatástanulmányig.

papir
Fotó:  A szerző felvétele
Ilyen nyomtatványokból több is van a faluban.

A polgármester azt mondja, méretekről egyelőre felesleges beszélni, szűk határokon belül, de még változhat mekkora lesz a tervek szerint 2021-ben induló beruházás.

A településvezető reméli, az első kamionterminál felhúzásával nem áll meg a projekt, hiszen az ipari területként rendelkezésre álló 56 hektár 60%-a is beépíthető, a mostani, első etap nagyjából 29 hektárt érint. A további bővítésre minden bizonnyal sor is kerül, az egyik szlovák szakportál még augusztusban azt írta, közel 290 ezer négyzetméteres lesz a nagyberuházás. 

ipari park
Fotó:  A szerző felvétele
Hegyéte ipari parkjának jövője? A középső, legnagyobb hasáb jelöli az első logisztikai központot. A kép jobb oldalán, a nagyudvarnoki tónál látszik, valóban közel lesznek a házak.

Arra a kérdésünkre, hogy a Kürti út túloldalán élő nagyudvarnokiak, akik legközelebb laknak majd a tervezett centrumhoz, mit szóltak, a polgármester azt felelte, egyelőre semmit.

Bokros kihangsúlyozta, ők mikor látták, hogy házhelyeket mérnek a Kürti út túloldalán található telkekre, jelezték a nagyudvarnoki önkormányzatnak, Hegyéte ipari parkot kíván telepíteni a túloldalra. Akkor ez a megkeresés válasz nélkül maradt.

„Nagyon jó dolog lesz ez Hegyétének” – jelentette ki a polgármester, „óriási ingatlanadó folyik majd be a falu kasszájába”. Bokros azt állítja, mindent elkövetnek, hogy a helyieket minél kisebb forgalomnak és zajnak tegyék ki. „Eleve kikötöttük, hogy a falu felől nem is lehet megközelíteni az ipari parkot. A kamionok a 63-asról vagy a Kürti útról érkeznek majd, a faluba be sem kell jönniük. Ráadásul ezek a mai modern kamionok már jóval csendesebbek”.

"Civilizációs bűn ez a beruházás"

Cikkünk írása közben bukkantunk rá a Facebookon egy petícióra, amelyben helyi és környékbeli lakosok azt követelik, ne épüljön meg a logisztikai centrum. Az aláírásgyűjtők között egyébként több, a PS magyar platformjában tevékeny dunaszerdahelyit találni. Az általunk megkérdezett Bindics Zsolt (lásd alább) szerint ez puszta véletlen, egyetlen politikai párt sem támogatja az aláírásgyűjtést, nem is kérték őket erre.

Rövid kutakodás után arra jutottunk, az elmúlt napokban pörgött fel igazán az ellenkampány. Számos FB-csoportban bukkant fel a felhívás, sőt PR-cikkek is megjelentek.

Az aláírásgyűjtők azzal érvelnek, a csallóközi, "minőségi szántóföldek védelme" prioritás kell, hogy legyen. Azt írják, nem magával a beruházással van bajuk, ők csak azt szeretnék elérni, hogy ne a jelenleg tervezett helyen épüljön meg a centrum.

A tiltakozók az alábbi pontokban foglalták össze, mi bajuk a beruházással:

1. A lakóövezetek közelsége miatt óriási torlódás alakulna ki a környező falvakban. Szerintük a beruházás nem csak Nagyudvarnok, Balázsfa és Hegyéte, de a megnövekedett kamionforgalom miatt Eperjes, Dunatőkés, Tallós és a 63-as út mentén fekvő falvak lakóinak is megnehezítené az életét.

2. A megnövekedett forgalom miatt csökken a közutak biztonsága.

3. Az ingatlanok értéküket vesztik a beruházás közelsége miatt.

plakát
Fotó:  Facebook

Bindics Zsoltot, a petíció kezdeményezőjét éppen terepen értük utol, szombaton délután is aláírásokat gyűjtöttek. 

A petíció célja, meséli, hogy a helyi önkormányzatok vezetőinek megmutassák, a környékbeliek nem kérnek az ipari parkból. A polgármesternek és a falu képviselőtestületének a lakosok érdekeit kellene védenie - mondja Bindics, de "hogyan tudhatná a polgármester, mi a lakosok véleménye és érdeke, ha őket erről nem kérdezi meg". "Itt nem egy sarki bolt megépítéséről van szó" dühöng a környéken élő családapa, hanem egy európai léptékben is nagynak mondható beruházásról. Erről, állítja Bindics, csak a községháza faliújságjáról értesülhettek, és mindössze 21 nap áll a rendelkezésükre, hogy tiltakozzanak.

Úgy véli, az önkormányzat „fű alatt” szeretne jóváhagyni ezt a minden helyi lakos életét radikálisan érintő beruházást.

A tiltakozók egyik fő problémája az, nem tartottak lakossági fórumot, úgy vélik, az önérdek fontosabb a lakosság véleményénél.

"Ezek alapvető morális kérdések, melyekre egy polgármesternek, tehát egy közszolgának választ kell adnia. A 9 éves lányom mikor megtudta, mi készül a házunk tövében, elsírta magát! Ahhoz, hogy megértsük, mi történik itt, nem kell szakértelem, hanem emberséges világlátás." - panaszkodik.

Az aláírók most azt várják, Bokros Ferenc a petíció hatására meghajol a lakosok érdeke előtt és a "polgármesteri hivatás valós rendeltetésének megfelelően", eláll a nem kívánatos tervektől. Bindics egyébként igen keményen fogalmazott, szerinte a beruházás egyszerűen nem erre a területre való, annak legnagyobb vesztesei pedig különösen azok lesznek, akik a beruházás környékén élnek, mivel a teherforgalom és az ezzel járó zaj az ő nyakukba zúdul.

Bindics, Bokros polgármester úr azon állítására, hogy ők a nagyudvarnoki önkormányzatnak jelezték az ipari park terveit, úgy reagált, felesleges azon vitatkozni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. A nagyudvarnokiak már 2004 előtt kezdték kiépíteni a lakóházakat, mondja, tehát azt állítani, hogy az itt lakóknak 16 éve tudniuk kellett volna, mi fog itt épülni, "nevetséges felvetés". Bindics arra is felhívta figyelmünket, a nyilvánosságnak nincs lehetősége arra, hogy átlássa ezeket a folyamatokat, mivel Hegyéte község honlapján ma sem elérhető a falu teljes területrendezési terve.

Arra a felvetésünkre, hogy nyilvánosan hozzáférhetőek a hatástanulmány eredményei, Bindics elmondta, a beruházáshoz a legenyhébb, minimális előírásokat megkövetelő, "elégtelen" környezetvédelmi hatástanulmányokat kérték be.

Így az eljárással már jogi problémák is vannak!

"A törvény úgy szól, 500 járműbeálló felett egy szigorúbb hatástanulmány megírására lenne szükség", mondja Bindics, aki szerint ezt azzal kerülték meg, hogy a kamiondokkokat nem számolták bele a gépjármű-parkolók számába, ráadásul 500 helyett "6 darab parkolóhellyel kevesebbet terveztek be, ami egyszerű zsonglőrködés."

"Ha a polgármester annyira biztos benne, a beruházás törvényes és a helyi lakóközösség életére nincs káros hatással, akkor kérjen komolyabb, kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt!"

A tiltakozás egy hete indult, "mivel az emberek csak most értesültek arról, mi készül". Nem magával a beruházással van baj, vélik, egyszerűen rossz helyre szánják azt. Harmadosztályú, lakott településeken keresztül vezető út mellé ilyen beruházást elhelyezni "civilizációs bűn", mondja Bindics Zsolt, aki az egész aláírásgyűjtést koordinálja. Szerinte a megoldás felé vezető út ott kezdődne, hogy a környékbeli önkormányzatok közös szakértő és lakossági fórumokat tartanak, "együtt találjunk megoldást" - mondja. Szerinte fals Bokros polgármester azon érve, hogy a falu sok pénztől esne el, ha nem valósul meg a beruházás. A településen dolgozóktól származó jövedelemadó sem jutna el közvetlenül az önkormányzathoz, azt központilag osztják el, ráadásul a munkaerő sem feltétlenül helyből érkezne. "Ezekben a nagy logisztikai központokban főleg vendégmunkások dolgoznak, nem helyiek." - állítja.

"Ennek fényében nekünk úgy tűnik, hogy ez a beruházás nem közösségi érdeket, hanem elsősorban magánérdeket szolgál." - zárta szavait Bindics Zsolt.

Az aláírásgyűjtők célja az, hogy tizedikéig, a nyilvános véleményezés lejártáig minél több szignót szerezzenek, ezzel megtámogatva a fent bemutatott érveket.

hegyéte
Fotó:  A szerző felvétele
A projekt első etapjában a fotón látható terület baloldalán épülne fel a logisztikai centrum. A kép a hegyétei horgásztóhoz vezető úton készült, háttérben Nagyudvarnok házai látszanak. A területen még senki nem dolgozik, csak a bús napraforgók várják az aratást.
Az erőszakos iparosítás a szocializmus sajátja volt

Az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakember sajnos nem tehette meg, hogy névvel vállalja az állításait, de arra figyelmeztetett, nem szabad a múlt hibáit megismételni. Szerinte a szocializmusban volt jellemző az ehhez hasonló erőszakos iparosítás, Csallóköz védelme pedig megér annyit, hogy legalább beszéljünk a beruházás lehetőségeiről. Természetvédelmi szempontból is aggályos a projekt, hiszen a kinézett területen több védett faj is él, így legalább másfél évig vizsgálni kellene, a központ milyen hatással lehet az életfeltételeikre, ehhez teljes körű környezetvédelmi hatástanulmányra van szükség. Ez a projekt nem az elkövetkező évek Uniós zöldítési hullámát támogatja, hanem a kelet-európai térségre oly' jellemző, elmaradott és káros szerelőműhely-politikát -nyilatkozta portálunknak a szakember.

Az ügynek tehát úgy tűnik, még csak az elején járunk, az első ásónyomra is várni kell. Kérdés, meddig? Sor kerül-e rá egyáltalán?!

Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!