Örök nyugalomra helyezték Duray Miklóst - KÉPEKKEL
Kedden a losonci református temetőben helyezték örök nyugalomra Duray Miklóst.
A december 30-án, súlyos betegség után elhunyt politikus, közíró búcsúztatására a losonci zsinagóga műemlékvédelem alatt álló épületében került sor.
A felvidéki magyar közélet meghatározó egyénisége előtt gyászolók sokasága rótta le kegyelét.
A gyászszertartáson tiszteletét tette Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és felesége, Lévai Anikó, valamint Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.
Duray Miklós életét, munkásságát pályatársai és a felvidéki magyar közélet jelenét alakító politikusok idézték fel. A megemlékezés szónokai Gyurcsík Iván, Forró Krisztián, Bárdos Gyula, Gubík László és Lezsák Sándor Duray emberi nagyságát és a felvidéki magyarságért tett korszakos szolgálatait emelték ki.
Duray Miklós ravatalánál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke gyászbeszédében azt mondta, Duray Miklós életműve arról tanúskodik, hogy idegeibe mélyen beivódott a magyarságérzet, a kudarcok, a börtön, a zaklatások sem tántorították el a politikától.
Megfogalmazta, hogy aki a trianoni határon túl éli át a fordulatokat, annak mindent kétszeresen kell elszenvednie, és mint mondta,
Duray Miklós folyamatos, hosszú szabadságküzdelmet vívott a magyar nyelvű, magyar népközösség jövőjéért.
Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója a kisebbségi jogok védelmezőjének, a bátorság és a kiállás megtestesítőjének, mércének és értékteremtőnek nevezte Duray Miklóst, aki geológusként vizsgálta a felszín alatti folyamatokat, és ezt tette közéleti emberként is.
Jogvédői munkája eredménye, hogy nemzetközi üggyé vált a felvidéki magyarság ügye.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke szerint Duray Miklós kiváló és pótolhatatlan személyiség volt, szókimondó, őszinte és bátor ember, aki saját érdekeit sohasem helyezte a közösségi érdek elé. Sokszor kényszerűen a háttérbe szorítva, igazságtalanul mellőzve, de egyenes gerinccel töltötte be küldetését, mondta el, írta le nem mindenkinek és nem mindenütt tetsző véleményét.
Duray Miklóssal lehetett együtt érteni, lehetett vele vitázni, érvelni, más véleményt megfogalmazni, de nem lehetett őt figyelmen kívül hagyni, nem észrevenni.
Elmondta, hogy Duray Miklós kórházi ágyán is közösségi kérdésekről érdeklődött. Az egységes magyar érdekképviselet biztosítását tartotta meghatározónak. Hűsége szülőföldjéhez, anyanyelvéhez, közösségéhez, nemzetéhez példaértékű.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke úgy fogalmazott, nagyon kell szeretnie szülőföldjét annak, aki áldozatot hoz érte, Duray Miklós ilyen volt. Következetes kiállása sokunkat szembesít saját gyengeségeinkkel - mondta, Duray üzenetének nevezve, hogy ne adják fel a kisebbségi jogokért folytatott küzdelmet.
- mutatott rá Forró.
Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója személyes hangvételű gyászbeszédében felidézte, hogy Duray Miklós mindvégig támogatta őt az állampolgárságért folyó küzdelemben.
– mondta Gubík László.
Hangsúlyozta, hogy Duray életművében szervesen kapcsolódik a térben és időben egyetemes magyar nemzet gondolata a határon túli közösségek sajátosságainak tiszteletben tartásával. Ő mondta ki, hogy a Kárpát-medence szíve mégiscsak Budapesten dobog, és ha Magyarország emelkedik, vele együtt emelkedik a magyarság, sőt nagy hazánk többi népe is. És következetesen képviselte azt is, hogy a nemzetpolitikának mindig pártok felett kell állnia, de egyúttal őszintén vallotta: Viktor, Felvidék veled van!
Gubík szerint egyedi, utánozhatatlan és megismételhetetlen közéleti teljesítmény az övé. Focis hasonlattal élve, olyan mezszám, amelyet vissza kell vonultatni, mert későbbi viselőinek már csak a hátát égetné.
Ezért fontosnak tartotta, hogy a tőle búcsúzók azonnal Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője mellett helyezték el Duray Miklóst a felvidéki pantheonban. A sok hős közül Esterházy és Duray azok, akiknek áldozatvállalása legjobban visszatükrözi a felvidéki magyar sorsot. Bennük fut össze a többi hős nagysága – emelte ki az Esterházy Akadémia igazgatója.
A gyászbeszédek után tartott ökumenikus szertartást Zsidó János katolikus esperes és Somogyi Alfréd református lelkész végezte.
Az esperes Duray Miklós szellemi örökségének megőrzésére szólított fel.
„Álljunk helyt becsülettel ott, ahova az Úr állított minket, teljesítsük küldetésünket. Legyünk jó emberek, jó magyarok és jó keresztények. Ismerjük meg népünk és nemzetünk értékeit. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, hisz népünk nagyon sok értéket adott a világnak: költőt, írót, hadvezért, politikust, sportolót, Nobel-díjast és szentet. Ismerjük meg őket, mert csak azt tudjuk szeretni, akit ismerünk. Adjuk tovább őket a következő generációknak. Mert nem az az igazi magyar, akinek az apja és nagyapja az volt, hanem akinek a fia és unokája is az.
– zárta beszédét Zsidó János.
Somogyi Alfréd rámutatott, hogy Duray Miklós halálával védtelenebbek lettünk, ezért koporsója mellett, kicsit magunkat is siratjuk. Az ő halálával ugyanis elmúlt fejünk felől egy láthatatlan védőpajzs, szertefoszlott az a megfogalmazhatatlan valami, ami mindezidáig – puszta létével – tartotta vissza a máig élő beneši eltüntető szándéknak, vagy etnikai tisztogatásnak a különféle megnyilvánulásait.
– tette hozzá.
A gyászolók egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A család azt kérte, hogy a csokrokra, koszorúkra szánt összeget a ravatalozóban elhelyezett perselybe tegyék, az adományokkal a sérült és egészségkárosodott gyerekeket segítő Carissimi Nonprofit Alapot szeretnék támogatni.
B. Vida Júlia
Hozzászólások
A szabadság ára (teljes film Duray Miklósról 2009)
https://www.youtube.com/watch?v=ywMeHwGc4L0