2022. június 17., 17:44

Két év után sem tudni, megépül-e a Balázsfa és Dunaszerdahely közé tervezett gigantikus ipari park

Portálunk két évvel ezelőtt a szlovákiai sajtóban elsőként foglalkozott érdemben a Hegyéte-Balázsfa és Dunaszerdahely közé tervezett gigantikus, európai viszonylatban is jelentős logisztikai park kapcsán kibontakozó vitával. Bár az első hírek már 2020 nyarán megjelentek a beruházásról, két évvel később sem tudni, mi lesz a komoly civil ellenállást kiváltó beruházás sorsa.

panattoni hegyéte
Fotó: pannatonieu.com
A beruházás vizualizációja is jól szemlélteti a projekt gigantikus méreteit.

Mivel egy rettentően szerteágazó, számos szereplővel bíró történetről van szó, aktuális írásunkban csak a rend kedvéért tekintenénk át újra az eddigi fejleményeket. Aki a részletekre is kíváncsi, annak ajánljuk témában írt korábbi összefoglaló cikkünket, most csak a lényegre szorítkozunk.

A multinacionális Panattoni vállalat Hegyéte-Balázsfa és Dunaszerdahely között található mintegy 28 hektáros területre szeretne egy európai szinten is óriási, 135 ezer négyzetméteres logisztikai parkot építeni, nagyraktárakkal és kisebb, könnyűipari beruházásokra alkalmas csarnokokkal. Hogy szemléltessük a beruházás elképesztő dimenzióit, a tervezett ingatlan legnagyobb épülete a Pozsony-Komárom vasútvonal közvetlen közelében fekvő horgásztótól, egészen a Dunaszerdahelyt Kürttel összekötő 1395-ös harmadosztályú útig nyúlna - mintegy 750 méter hosszan (lásd a képet).

Fontos jó előre leszögezni, ismereteink szerint a beruházás körül nincsenek jogi problémák. A telkek tulajdonviszonya rendezett, Csekes Erika ügyvédnő, az FMK korábbi politikusa, Világi Oszkár egykori üzlettársa nevén vannak a földek. A Hegyéte-Balázsfa kataszterébe tartozó telkek a szabadon hozzáférhető területrendezési terv alapján valóban ipari zónává lettek minősítve még a kétezres évek közepén, így ez sem jelenthet jogi akadályt.

A beruházást erősen pártoló hegyétei polgármesternek, Bokros Ferencnek abban tehát igaza van, hogy törvénysértésről nincs szó, a projektet ráadásul a helyi önkormányzat is jóváhagyta még 2020 júniusában. Más kérdés, hogy hasonló volumenű beruházásokhoz szükséges környezetvédelmi hatástanulmány el (nem) készítése körül voltak furcsaságok, de erről mindjárt.

A gigantikus projekt ötlete 2020 nyarán kapott nagyobb nyilvánosságot. Akkoriban e sorok írója is járt a településen, számos helyi lakossal beszélt, akik közül sokan egészen addig nem is tudtak arról, mi készül a falu közvetlen közelében. Nyár végén aztán aláírásgyűjtés indult a beruházás ellen, hegyétei, balázsfai, nagyudvarnoki, sőt dunaszerdahelyi aláírók is tiltakoztak az ipari park megépítése miatt, amely, s erről felesleges is vitázni, majd 150 kamionbeállójával óriási környezeti és közlekedési terhelést jelentene. Más kérdés, hogy mindkét, párhuzamosan futó petíciót a falu vezetése különböző formai okokra hivatkozva, érvénytelennek tekinti.

A több mint négyezer aláíró leginkább azt nehezményezte, hogy a beruházás, állítsanak bármit annak támogatói, nem a közösség, legfeljebb néhány szerencsés egyén érdekeit szolgálja.

Hasonló véleményen van Michal Deraj, ismert természetvédő, a Dunaszerdahelyi járás elöljárója, aki balázsfai lakosként maga is részt vett az aláírásgyűjtésben. Deraj portálunk érdeklődésére elmondta, önmagában a beruházással nem is lenne probléma, ha annak megfelelő helyet találnának máshol, nem Balázsfa közvetlen szomszédságában helyeznék el. Deraj szerint hasonló beruházásokra egy elhagyott, a múltban ipari, mezőgazdasági, vagy egyéb üzemi létesítmény területe lenne a legideálisabb.

Mint a Panattoni cseh honlapjáról kiderül, a vállalat előnyben is részesíti az ilyen, úgy nevezett  barnamezős (brownfield) beruházásokat.

Deraj azt mondja, miközben a vállalat környezetbarát cégként mutatja be magát, a balázsfai projekt az ország legjobb termőföldjeiből szakítana ki mintegy 30 hektárt. Deraj elárulta, lobbizott azért a kormánynál, hogy ajánljanak fel a Panattoninak egy alternatív területet. Az R1-es autópálya mentén a Földalap hajlandó is lett volna átadni egy cseretelket, de a megegyezés végül, csuda tudja miért, elmaradt.

deraj michal
Fotó:  Pomichal Krisztián

Derajt azért kerestük meg, mert szerettük volna tudni, hogy az első kapavágást 2021-re, a logisztikai park elkészültét pedig 2022-re tervező beruházásból egyelőre miért nem lett semmi, azon kívül, hogy tavaly ősszel már parlagon hagyták az arra kijelölt 28 hektár termőföldet.

Érdekes a projekt mérete is. Bár az engedélyeztetési eljárás tárgya egyelőre egyetlen, igaz gigantikus gyártócsarnok, a falu önkormányzata még 2020 nyarán jóváhagyta egy hét csarnokos beruházás tervét. Ezzel akarták elérni, hogy ne legyen kötelező egy komolyabb hatástanulmány elkészítése – magyarázza Deraj.

Környezetvédelmi aggályok

A járási elöljáró elárulta, az ok a már említett környezetvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatos. Egy-egy hasonló nagyberuházást, többek között, az államigazgatás részeként működő járási hivatal alá tartozó környezetvédelmi szakosztálynak kell elbírálnia. A járási környezetvédelem dönthet úgy, hogy környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére kötelezi a beruházót, de határozhat úgy is, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján ilyesmire nincs szükség. Meglepő módon ez utóbbi történt a hegyétei logisztikai park esetében is.

Hiába a gigantikus projekt, a járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya úgy döntött, nem kér hatástanulmányt.

A község honlapján elérhető, tavaly decemberi keltezésű dokumentumból kiderül, az osztály korábbi vezetője, a Deraj által más ügyek miatt időközben menesztett Cséri Gabriella nem találja indokoltnak a hatástanulmány elkészítését, mert a megfelelő előírások betartásával a beruházás környezeti terhelése „elfogadható”. Akinek kedve és ideje van, nyugodtan rágja át magát a 64 oldalas anyagon, mi csak két dolgot emelnénk ki.

Az egyik, hogy a környezetvédelmi hivatal is azzal számolt, kizárólag a 63-as út felől lesz majd teherforgalom (ehhez egy újabb vasúti átjáró is épül majd), a másik pedig, hogy a Kürt felé vezető út túloldalán álló családi házak nyugalmát a beruházó „élő sövénnyel” lesz majd köteles biztosítani. Ezt talán felesleges is kommentálni…

Ahogy azt Derajtól megtudtuk, ő hiába ellenzi a beruházást, nem akart és nem is tud beleavatkozni a járási hivatal alá tartozó környezetvédelmi osztály munkájába. A döntés ellen azonban több fellebbezés is érkezett, így az ügy a szintén az államigazgatás részeként működő kerületi környezetvédelmi hivatalhoz került. A hivatal hosszas mérlegelés után úgy döntött, visszautalja a járási környezetvédelmi hatósághoz a döntést. Deraj szerint a kerületi hivatal elsősorban a beruházás környezeti, talaj- és vízvédelmi hatásai, illetve a közlekedési infrastruktúra elégtelen volta miatt döntött úgy, jobban meg kell fontolni, szükség van-e a hatástanulmányra.

Újra ott vagyunk tehát a startkövön, igaz, a környezetvédelmi szakosztálynak időközben új vezetője lett.

Hogy a beruházás kapcsán mikor születhet végleges döntés, egyelőre nem tudni. Ha feltételezzük, hogy a környezetvédelmi osztály, ahogy ez az ehhez hasonló volumenű beruházások során egyébként általános, végülis úgy dönt, a beruházótól mégiscsak bekéri a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt, akkor még nagyon sokat kell várni, hogy eldőljön a logisztikai park sorsa.

terület
Fotó:  Google Maps
A terület műholdas felvétele.
Nézzük a várható forgatókönyvet!

A környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére ugyan hivatalosan a befektetőnek is joga van, de ilyesmire általában külön szakembert kérnek fel. Az erre alkalmas és jogosult szakemberekről a szaktárca nyilvántartást vezet, közülük kell majd megbíznia valakit a beruházónak, amennyiben a járáson szükségesnek ítélik a tanulmány elkészültét. Hogy ez pontosan mennyi időt vesz igénybe, nehéz megmondani, attól is függ majd, a járási környezetvédelmi hivatal pontosan milyen vizsgálatokra kötelezi a hatástanulmány készítőjét. Deraj szerint egy-egy komolyabb vizsgálat akár 1-2 évig is elhúzódhat. Az elkészült hatástanulmány ajánlásai érdemben befolyásolhatják a projekt sorsát, ugyanis könnyen elképzelhető, egy-egy környezet-, talaj- vagy vízvédelmi ajánlás miatt a beruházónak egész egyszerűen nem éri majd meg folytatni a munkát. Ehhez nincs is szükség arra, hogy a járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya kirakja a STOP-táblát a projekt útjába. A háborúval súlyosbított gazdasági recesszió miatt könnyen lehet, hogy egy-egy költségesebb ajánlás is megakadályozza a beruházás folytatását, de az is elképzelhető, a hatástanulmány elkészültéig okafogyottá válik az egész ügy.

Ahogy fentebb említettük, ugyan több ezer aláírás gyűlt össze a környékről, a falu vezetése, formai okokra hivatkozva (egyik és másik indoklás), nem foglalkozott az aláírók aggályaival.

Október 29-én azonban önkormányzat választásokat tartanak, néhány héten belül az is kiderül, a nyilvánvalóan újrázni próbáló Bokros Ferenc ellen indul-e valaki a beruházás elutasítói közül. Azt már Valkai Norbert a hegyétei Közös Föld Polgári Társulás képviselője mondta el portálunknak, sokak számára az őszi helyhatósági választás népszavazásként funkcionál majd. Valkai  szerint a választás központi kérdése lesz, kik vannak többen, azok, akik elutasítják a hatalmas logisztikai park ötletét, vagy azok, akik támogatják a projektet? Valkai meggyőződéssel vallja, az előbbiek.

Hol az igazság?

Kívülállóként nehéz igazságot tenni a kérdésben és ez újságíróként nem is lehet feladatunk. Ha nagyon lebutítjuk a témát, paradox módon tulajdonképpen a munka és a kenyér között kell választanunk. A projekt támogatói, élükön Bokros Ferenc polgármesterrel azt mondják, rengeteg adóbevételt hozna a településnek a beruházás, másrészt százával jönnének létre új munkahelyek a faluban. Az ellenzők ugyanakkor azzal érvelnek, a régióban rengeteg a szabad munkahely, az alig pár kilométerre lévő karcsai ipari parkban folyamatos a munkaerőhiány, miközben az ország legjobb termőföldjeiből szakítanának ki (első körben) majd’ harminc hektárt. Ráadásul az emberek nyugalmáról, az élhető településről, a környezetvédelmi és vízvédelmi terhelésről még nem is beszéltünk.

Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.