Tipikus európai vita az erdőkről

2021. július 24., 09:33
Matus Tibor

Az Európai Bizottság újabb stratégiája vihart fog kavarni, elég volt hozzá kiszivárogtatni annak egyes elemeit.  A vita arról folyik, hogy a zöldenergia termelésére kellene-e kihasználni az erdő biomasszáját, vagy pedig erősíteni kellene az erdők klímamegőrző funkcióját. Az ipar az előbbit, a civilek az utóbbit preferálják.

erdő
Fotó: pixabay.com

A bizottság mindenesetre három célt szeretne egyszerre elérni. Egyrészt csökkenteni a CO2-t a légkörben, megóvni a természetes biotopokat, a biodiverzitást, illetve javítani az erdő nyersanyagainak a kihasználásán, komoly hangsúlyt helyezve a bioenergia előállítására. A terv része az is, hogy az Unióban 2030-ig hárommilliárd fát kiültessenek. Nemcsak az erdőkben, hanem a településeken is, illetve a vidéki területeken támogatnák az agroerdészeti rendszereket.

Az EU energiamixében nagyjából 20 százalékos a megújuló energia aránya, és ennek a felét (néhány országban többet is) a fa teszi ki.

Szlovákia egyébként jól áll a zöldenergia gyártásában, különösen azután, hogy a statisztikába belevették azt a mennyiséget is, amelyet a háztartásokban égetnek el.

A zöldek sikeres érdekérvényesítése

Maga a fából való bioenergia előállítása megosztja a szakértőket. CO2-semlegesnek tekintik, sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy fa elégetésével többéves széndioxid-adósság keletkezik. A politikusok is belátják, hogy szükség van az erdei biomasszára az uniós energiamixben, és a zöldek nyomására nem preferálnák a fák kivágását, hanem a faipari hulladékra, a fakivágás utáni hulladékra összpontosítanának.

Öreg erdőt nem lehetne elégetni, csak az energiatelepítvényeket, illetve azokat, amelyeknek a CO2-tartalma legalább tíz év alatt vissza tud épülni. Jelenleg úgy becsülik, hogy az elégetett faanyag több mint felét nemesebb célokra, építkezésekre, bútorgyártásra is lehetne fordítani. 

Meg is alkották a „megfelelő biomassza” kategóriáját, sőt szigorítani szeretnék a biomasszából való hő és elektromos áram előállításának a szabályait. Ezzel szeretnék megóvni a másra is felhasználható faanyagot. A környezetvédők még ezt a tervezetet is bírálják, mert szerintük az égetés az erdők pusztulásához vezet. Inkább a fából való energiagyártás leállítását vagy korlátozását helyeznék előtérbe. Kérdés, hogy akkor mivel fogjuk elérni a CO2-semlegességet?

A stratégiában a környezetvédők üdvözlik az erdőnek mint ökoszisztémának a hangsúlyozását, hiszen javítani kell az erdeink állagán.

Elsősorban az erdők állapotának folyamatos monitorozását tartják jónak.

Az ipar későn kapcsolt a vitában?

Az ipar persze nem szeretne változtatni, hiszen az új szabályok megnehezítenék a dolgát, s főleg a kis szereplők elé gördítenének bürokratikus akadályokat. Eddig a 20 MW-nál nagyobb energiatermelőknek kellett bizonyítaniuk a fenntarthatóságot, most ezt a határt levinnék 5 MW-ra. A berendezések emissziós mutatóit is leszorítanák a fosszilis égetők 70 százaléka alá, ezt azonban csak az idén telepített technológiák tudják. Innentől persze az az ambiciózus európai cél, hogy a zöldenergia arányát 32 százalékra emeljék 2030-ra, elég kétségesnek tűnik.

Az Európai Parlamentben is elhangzott a figyelmeztetés, hogy amennyiben az erdészetnek passzívabb szerepet szánnak, az végeredményben az ipari termelés Európából történő további elvándorlásával járhat.

És nem csak a szakma bírálja a tervezetet. Ausztria kezdeményezésére 11 európai uniós tagállam (a V4-ek, Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország és Románia) üzent Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a készülő erdészeti stratégiájának a tervezetét.

Ezek az országok azzal érvelnek, hogy nem lehet a gazdálkodók ellehetetlenítésével megvédeni az európai erdőket és egyoldalúan csak a zöld szempontok érvényesítésére törekedni.

erdő
Fotó: unsplash.com

Kérdéses, milyen kompromisszum születik. Európa famérlege egyébként lesújtó, az Európában felhasznált „tiszta energia” Dél-Amerikában hagy meglehetősen piszkos nyomot, ahol egész fakitermelő ipar épült az európai biomasszaigények kielégítésére, ott élvezhetik a fakitermeléssel és a fafeldolgozással együtt járó zajt és port. Ráadásul az Unió az ENSZ szén-dioxid-kibocsátás számítási módszere szerint a kibocsátást nem az anyag elégetése, hanem a kitermelés helyszínén számolja. Így az Amerikából importált fa elégetése papíron Európa számára teljesen karbonsemleges.

Mindezek ellenére a fa mindaddig megújuló energiaforrásnak számít, amíg a kitermelt fa helyett másikat nem ültetnek. De még jobb lenne, ha kettőt.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/29. számában.

2021. július 21., 15:32

A hang és az íz keringője - megjelent a Magyar7 legújabb, 29. száma

Megjelent a Magyar7 legújabb, 29. száma. A lap nagyinterjújában ezúttal vérbeli nyári témát közöl: Szarka Gyula Kossuth-díjas zenész nyilatkozik többek közt legújabb, az Ének a konyháról című lemezéről.

Kövesse facebook oldalunkat is!