Zuzanák és Kolomanok esete a magyar választókkal
A kilencvenes években az Együttélés politikai mozgalomban létezett egy olyan íratlan szabály, hogy csak az indulhatott a párt színeiben valamilyen választáson, aki magyarosította a nevét. Vonatkozott ez az „ovás” hölgyekre, továbbá a Zuzanákra és Kolomanokra is.
Emlékezzünk csak vissza tisztelettel Bauer Editre, Dobos Lászlóra, Duray Miklósra, Bajnok Istvánra, Harna Istvánra, Dolník Erzsébetre, Szabó Rezsőre, és folytathatnám a felsorolást a magyar keresztnevekkel és „ovátlan” női vezetéknevekkel rendelkező egykori képviselőkkel, jelöltekkel. Ez senkinek se okozott problémát, teljesen természetes dolognak számított, hogy a magyar választó a nevek alapján is tudott tájékozódni a szavazólapokon.
Visszagondolva az „aranyidőkre”, feldereng a múltból egy olyan íratlan szabály is, hogy csak azok kerülhettek fel a listákra jelöltekként, akik a gyermekeiket magyar tannyelvű iskolákba járatták. Tehát hiába lettek a választások előtt hirtelen az „ovás” Zuzanákból, illetve Kolomanokból Zsuzsannák és Kálmánok, ha gyermekeik szlovák tanítási nyelvű iskolákat látogattak. Kemény szabály volt?
Korántsem, ha azt látjuk, hogy ezt most a (Magyar) Szövetségben lazábban kezelik, illetve nem szabnak ilyet feltételeket a jelöltállításnál. Az is igaz viszont (saját tapasztalat), hogy ma már nem nagyon tolonganak az emberek a jelölésekért…
Ezért sokan úgy vélik, hogy meg kell becsülni azokat, akik hajlandók elvállalni a megmérettetést bármilyen keresztnévvel, női vezetéknévvel, illetve iskolaválasztással. Meg aztán nehezen is várható el az egyesült magyar párt részéről egy ilyen „magyaros” feltételrendszer, ha a nevében nem szerepel a „magyar” pontosítás a Szövetség mellett. Ez a hajó most elment, ennek a korrigálása az önkormányzati választások előtt már lehetetlen, hiszen lassan nyomják a szavazólapokat. De reméljük, majd legközelebb, esetleg az előrehozott parlamenti választások előtt...
Viszont jelzésként az önkormányzati választásokra nem ártana a felvidéki magyarok tudomására hozni, hogy a pártot foglalkoztatja ez a téma!
Erősen gondolkodik a névváltoztatáson, ami egy jogi procedúra, és már most törődni kell vele, különösen annak ismeretében, hogy a (Magyar) Szövetség is követelte a parlamenti választások előrehozatalát. Az ezt célzó népszavazás is ott kopogtat az ablakainkon, de az is könnyen előfordulhat, hogy még azt megelőzően összedől a kormány, mivel a Sme rodina nélkül még kisebbre zsugorodik.
Zuzanák és Kolomanok tehát vannak és talán lesznek is részünkről a szavazólapokon, ezt nem voltunk képesek megakadályozni, talán nem is akartuk.
Másra viszont illett volna jobban odafigyelni a jelöléseknél, hogy ne legyen cselezés-gyanús. Van rá konkrét példa ugyanis, hogy az egy napon történő megyei és helyhatósági választásokon ugyanaz a jelölt az egyiken, a helyhatóságin függetlenként indul, a másikon, a megyein pedig a (Magyar) Szövetség jelöltjeként. Talán attól tartottak, hogy az indulásokhoz szükséges dupla aláírásgyűjtés nem lesz túl vonzó sem az aláírók, sem a választók számára? Ezért az egyiket, a megyei jelölést magára vállalta az egyesült pártunk? A járási jelöltállító közgyűlésen nagyobb esély mutatkozott a jelölésre, mint a helyin?
Függetlenül, meg nem is, szeretlek is, meg nem is, tudod, így van ez! Tudom, csak nem teljesen kóser ez így, mivel egyszer vállalom a hovatartozásom, máskor meg nem.
Persze, illett volna ebben az esetben a párt járási jelölő szervének egyeztetnie a helyi szervezet vezetőségével az illető jelölését, de ez nem történt meg. Érdekes lesz az egyik szavazólapon a jelölt függetlensége, a másikon pedig a párthovatartozása.
Csakhogy a válogatós választó ehhez mit fog szólni?
