lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2023. november 15., 18:22

Szükség van egy valódi Szövetségre

Jócskán túl vagyunk már a szeptemberi előrehozott választáson. Ugyanakkor még mindig vannak olyan nyitott kérdések, amelyekre ezidáig nem kaptunk választ. Akadnak olyan kérdések is, melyekre a válaszokat csak a távoli jövőben kapjuk meg. Ilyen például a Szövetség, vagyis az etnikai magyar politizálás további alakulása.

Bizonyára sokan voltak csalódottak október elsején, mert a magyar közösséget megszólító párt, a Szövetség nem került be a szlovák törvényhozásba. A felvidéki magyarságnak tehát ismét nincs intézményes magyar képviselete a parlamentben. Végtelenül szomorú dolognak tartom ezt a jelenséget, hiszen egy félmilliós nemzeti közösség éveken keresztül gyötrődik a parlamentbe jutás reményében. Csak egyetérteni lehet Orbán Viktor szavaival, miszerint ez minden jóindulat mellett is gyenge teljesítmény! Persze akadnak pozitívumok is, melyeket fontos kiemelni, és amelyekre lehet építeni. A Szövetség kampánya ugyan döcögősen indult, de a hajrára rengeteg szavazót sikerült mobilizálni.

A pártelnök, Forró Krisztián szerepét és igyekezetét is érdemes megemlíteni, hiszen igazi vezéregyéniségként vezette a csapatot. Az aktivistahálózat, illetve a régiós politikusok és polgármesterek szorgalmát is fontos megemlíteni: egyszóval mindenki odatette magát, aki azt szerette volna, hogy a Szövetség bejusson a parlamentbe.

Na de akkor mi hiányzott a cél eléréséhez? Tényleg ennyi van ebben a közösségben ? Megelégszünk a 4,4 százalékos eredménnyel, melyet történelmi sikerként emlegetünk?

A probléma nagyon régre nyúlik vissza, ezért ahhoz, hogy megértsük, évek óta miért nincs intézményes képviselete a felvidéki magyarságnak, meg kell értenünk az etnikai alapú politizálás lényegét. Vázoljuk fel tehát, mi módon szervezheti meg magát politikailag egy nemzeti kisebbség, melynek a közös kapcsolódását és szerkezeti egységét a nemzetiség adja. Csakis úgy, ha összegyűjti a különböző érdekeltségű csoportokat.

Vagyis míg a többi párt ideológiailag szervezi és határozza meg önmagát, addig egy működőképes etnikai párt a különböző világszemléletű csoportokat igyekszik összefogni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a világnézeti szemléletet el kell hagyni, illetve az ideológiai különbségek eltűnnek, hanem olyan prioritásokra és célkitűzésekre épül a párt, amelyben konszenzusra tudnak jutni a felek. Ez azt jelenti, hogy a felvidéki magyarokat csoportosító etnikai pártban senkit sem szabad kiszorítani a világnézete miatt. Ugyanakkor fel kell vállalni azokat az ügyeket, melyek a nemzeti közösség érdekeit szolgálják. Abban szerintem minden felvidéki magyar politikus egyetért, hogy a kétnyelvűség támogatásával, a kettős állampolgársági törvény eltörlésével, illetve a különféle kisebbségi jogok bővítésével s más magyar érdekeltségű ügyekkel szemben nem élvezhet más politikai téma elsőbbséget. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többi politikai, esetleg megosztó szemléleti jellegű témákat ne lehessen érinteni, de el kell fogadni a különbségeket.

A konszenzusos, prioritást élvező tematikán kívül mindenkinek lehetősége van megszólítani a saját választóit. Legyenek azok konzervatív, liberális, keresztény, nacionalista vagy szociáldemokrata világnézetű polgárok.

Ha abból az állításból indulunk ki, hogy az etnikai alapú politizálásnak nincs alternatívája, akkor el kell fogadnunk azt a tényt is, a felvidéki magyar társadalom sokszínű, így tévhit, ha ideológiailag alapozzuk meg a Szövetséget.

Mint ahogy tévhit volt az egész felvidéki magyar politikai felfogás 2010-től. Bugárék kiugrásával, a Most-Híd megalakulásával megosztottá vált a felvidéki magyar politika. Az MKP és a Most-Híd folyamatosan rivalizált egymással, a magyar közösségre pedig ráerőltették az ideológiai megkülönböztetést, a konzervatív-liberális szembenállást.

Tetszik vagy sem, de a szlovákiai magyar politika történetében, csak az 1998-ban létrejött Magyak Koalíció Pártja képviselte egészében a felvidéki magyarokat. Az MKP jogutódai kudarcra voltak ítélve.

Az nem lehet vita tárgya, hogy jelenleg a nemzeti konzervatív gondolkodás dominál a közösségen belül. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a másként gondolkodókat ki kell hagyni, vagy el kell üldözni a nemzeti közösségből. Az más dolog, ha valakik önszántukból nem akarnak csatlakozni az egységes magyar párthoz, ők önként zárják ki magukat a közösségből. Csak az nem tartozik bele az egységes politikai közösségbe, aki nem akar. Az azonban vitán felüli, hogy az izoláció és az ideológiai megbélyegzés a nemzeti értékeink és érdekeink elutasítása is egyben, amely tovább gyengíti a magyar közösség érdekérvényesítési esélyeit. Ha nem sikerül túllépni a személyes sértődéseken és tolerálni a másik véleményét a soraink között, akkor Gyimesi Györgynek lesz igaza, és az etnikai alapú politizálásnak tényleg bealkonyult a Felvidéken.

Lesz-e elég ereje, munkabírása és bátorsága a Szövetségnek, hogy túllendüljön ezeken? Képes lesz újjáéleszteni az egykori Magyar Koalíció gyűjtőpártját?

Biztató, hogy mindennek ellenére a felvidéki magyarok többsége még mindig hisz egy valódi “szövetség” megteremtésében.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.