Szövetségek és kiegyezések korszaka
Mozgolódás indult a Szövetségen belül. Nyugalom, nincs semmiféle pártszakadás, pont fordítva, bővült a csapat, az MKDSZ ugyanis csatlakozott a Szövetséghez. Van ennek jelentősége? Nézzük.
Régen írtam a felvidéki magyar politikáról. Talán azért sem volt indokolt, mert amióta hivatalosan is megalakult a Szövetség, túl sok dolog nem is történt, amelyek befolyásolnák a párt alakulását. Apró változások ugyan történtek, hiszen az elődpártok platformjai ugyan megmaradtak, és jó dolognak tartom azt is, hogy külön női szervezet is alakult a párton belül.
Ezeket követhetik még a különböző munkacsoportok, amelyek a szakpolitika egyes ágazatait tudják erősíteni. Ezt pedig jó látni, mert végre elkezdődött valami.
Lassan összeállnak a képkockák, van struktúra a párton belül, és idővel talán sikerül felfedezni azt, hogy az egyes politikusok, mely szakterületen tudnak kiteljesedni. Ez még azonban nem minden. Mozgás érzékelhető a kispártok között is, ennek bizonyítéka, hogy az MKDSZ, mint párt megszűnik, és csatlakozik a Szövetséghez.
Tegyük fel a költői kérdést, felvidéki szempontból mi volt az elmúlt tíz év kudarcainak az oka? Erre elég egyetlen szó: a megosztottság.
Különutas politikával ugyanis nem lehet egy félmilliós közösséget egységesen képviselni. És pontosan ez történt tíz éven keresztül az MKP és a Híd háborújával. Az árkok betemetése helyett pedig újabb frontvonalak nyíltak, hiszen újabb pártok jöttek létre, amelyek újra bonyolították a történetet. Ezzel pedig valóságosan szétforgácsolódott a közösségünk.
A 2020-as parlamenti választás megmutatta, mennyire káros volt ez a széthúzás, hiszen nincs parlamenti képviselete a magyar közösségnek a szlovák parlamentben. Nagy árat fizettek ezért a felvidéki politika alakítói, és ha későn is, de rá kellett ébredni arra, hogy csak egy magyar lista lehet a közeljövőben. Gondoljunk csak bele, milyen nehéz út vezetett ahhoz, hogy a Szövetség megalakuljon.
A 2020-as nyári gombaszögi piknik utáni gáncsoskodás, és a hosszú tárgyalássorozat után már nagyon kevesen hittek abban, hogy az egység egyszer létrejön.
A csoda, ha ezt ennek lehet nevezni, megtörtént. Igaz, ehhez az is kellett, hogy az előrehozott választásokkal egyre reálisabb lehetőségként számolhassanak a pártok.
Adódik egy újabb költői kérdés. Mi lehet a Szövetség buktatója, illetve mik lehetnek az egyértelmű fenyegetések, leselkedő veszélyek a jövőben?
Megint csak a múltba kell visszanyúlni. Az elmúlt időszakot az jellemezte, hogy a szlovákiai magyar pártok egymással voltak elfoglalva. A cél az volt, hogy az egyik a másikat legyőzze. Ha úgy tetszik, magyar magyarnak volt a farkasa! Hogy ez elkerülhető legyen a jövőben, meg kell akadályozni annak lehetőségét, hogy a kisebb magyar tömörülések a partvonalon kívül legyenek.
Ez azt jelenti, hogy azok a szereplők, akik valamilyen formában politizálni szeretnének, lehetőséget kell nekik adni a Szövetség listáján.
Azzal, hogy az MKDSZ csatlakozott, csökkent annak az esélye, hogy a kisebb magyar pártok külön, vagy más szlovák listákon induljanak. És igen, ha tetszik, ha nem, mindenkinek teret kell biztosítani a Szövetségen belül. A kanti idealizmusom jön elő ilyenkor, vajon most tényleg sikerülhet elérni azt, hogy egy széttöredezett közösség végre összekovácsolódjon?
Ez most a korparancs, és ahogy Magyarországon is az lett hirdetve, hogy az építkezés, és az alkotás időszaka következik, ugyanúgy érvényes ez a felvidéki politikára is: eljött az idő az alkotásra!
Ha már gyűjtőpártól beszélünk, akkor miért ne lenne lehetséges beépíteni a Szövetségbe a kisebb pártokat, mozgalmakat? Természetesen nem erőszak a disznótor, de a kis pártoknak is el kell fogadniuk azt, ha politizálni szeretnének, akkor a kritizálás helyett sokkal jobban megéri nekik csatlakozni. Egy olyan időszakot élünk, ahol történelmi egyezségek születnek. Merjünk hát nagyobbak lenni!
