2021. január 27., 08:00

Régi tempók, új bolsevikok

Időnként csodálatos dolgok történnek a Nagy Vízen túl.  Amennyiben az ember engedve perverziójának amerikai liberális sajtó rendszeres és alapos tanulmányozásába fog, egészen megdöbbentő hírekre bukkanhat. Ezekről persze csak elvétve érdemes beszámolni, mert bár ijesztő tendenciákat jeleznek, képtelenség az amerikai közélet minden egyes agyérgörcsére reagálni.

Fotó: TASR/AP

Mióta Jóska bácsi beköltözött a Fehér házba, minden napra jut legalább kettő. Aktuális kedvencem a saját apját feljelentő amerikai tinédzser története. A „legszebb” szovjet időket idéző liberális tündérmese főhőse egy Jackson nevű 18 éves srác, aki csuda tudja milyen megfontolásból, néhány héttel a capitoliumi eseményeket megelőzően(!), az FBI figyelmébe ajánlotta saját édesapját, attól tartva, a fater rossz útra tér. „Nem csak magamat akartam megvédeni, másokat is. Tudtam, hogy valami nagy dologra készül.” – ez volt nagyjából az indok.

Mindez még úgy is irgalmatlan disznóság, hogy egyelőre úgy tűnik, az apa valószínűleg nem csak a soron kívül szervezett Capitolium-látogatásban vétkes. A srácot körülrajongó pompomsajtó szerint a szövetségiek fegyvereket találtak a házukban, bár lássuk be, az USA-ban az ilyesmi azért nem ritkaság.

A Capitoliumnál végül valóban megjelent apukára azóta a szövetségiek figyelnek, Jacksonra meg a mainstream média. Amolyan XXI. századi Pavlik Morozovot csináltak belőle, azzal a különbséggel, hogy Jacksont senki nem ütötte agyon. A saját apját a szovjet titkosrendőrségnek feljelentő, emiatt családja által meggyilkolt, majd hősként ünnepelt kisfiúval való párhuzamba állítás még úgy is megállja a helyét, hogy időközben kiderült, a Morozov-sztori egy klasszikus bolsevik propagandatörténet volt, amolyan jereváni rádiós.

Az átkosban nálunk is közismert történetnek számos változata létezik. Iskolaigazgató vagy kulák apa, kisdiák vagy úttörő kamasz, gyilkos nagypapa vagy gyilkos falusiak, illegális irodalom terjesztése vagy egyszerű kalászlopás. A történet veleje ugyanaz. A bolsevik rémuralom alatt a fiú följelenti a GPU-nál az apját, akit a rögtönítélő bíróság annak szovjet rendje s módja szerint kivégez, a fiút (egyes verziókban a testvérét is) pedig a dühödt családtagok agyonütik és/vagy – története válogatja - lefűrészelik a fejét. Az egész sztorinak kettő kétségkívül igaz eleme van, Pavlik Morozov valóban élt és valóban meg is gyilkolták. A legújabb kutatások szerint diáktársai verték agyon, miután összekülönbözött velük egy állítólagos lopás miatt.

Képzeljük el, mennyit hozna a konyhára, ha a dühödt családtagok (bónuszpontokért a neonáci, trumpista apa) agyonütnék a gyereket. Iskolák, ösztöndíjak, könyvtárak és hidak viselhetnék Jackson Reffitt nevét (úgy is felszabadult most néhány hely a déli tábornokok száműzése miatt), ehelyett rongyos 135 ezer dollárral kell beérnie a fiúnak. Eddig! Ugyanis Jackson miután a CNN-nek nyilatkozott az ügyről, (a család is a tévéből ebből az interjúból tudta meg, ő a feljelentő) többet nem ment haza, médiaszerepléseit egy ismeretlen hotelszobából bonyolítja, élni viszont kell valamiből! A megsegítésére létrehozott adományoldalon folyamatosan pörög a számláló, mérget vennék rá 2-300 ezer dollárig meg sem áll majd.

A legszörnyűbb az egészben, hogy Jackson sztorija még csak nem is egyedi eset. Volt, aki a közösségi hálón csinált reklámot magának azzal, hogy megszakított minden kapcsolatot a tüntetésen résztvevő rokonával, egy 18 éves lány meg a saját anyját jelentette fel, holott erre nem, hogy erkölcsi, még jogi kötelessége sem lett volna (tartsuk szem előtt, nem sorozatgyilkosokról van szó).

Függetlenül attól, Jacksonék családjában mennyire voltak szorosak a kötelékek, bántalmazó seggfej volt-e az apja vagy sem, alapvető társadalmi kapcsolataink (család – régió – nemzet), a családunkhoz fűződő szálak felszabdalása és azok ideológiai alap mentén való újrafűzése tulajdonképpen tényleg a totalitárius időket idézi. Ez nem a Gerendás Péter-féle állandó és túltolt rettegés, sajnos ez a valóság. Érdemes megnézni, milyen összegeket kapott Reffitt, néhány ezerdolláros utalás mellett annak a 135 ezer dollárnak a nagy része öt-, tíz-, esetleg húszdolláros adagban érkezett. Ezrével lehetnek még olyan fiatal srácok az USA-ban, akik szerint tök rendben van feljelenti a saját apánkat. Az elmúlt években felnőtt egy generáció, olyan fiatalok, akik semmit nem hoztak magukkal a családi tapasztalatokból, az évszázados szellemi örökségből. A múltból figyelmükre legfeljebb az érdemes, amit el kell pusztítani, vagy legalábbis meg kell változtatni. Új, arctalan családot találtak maguknak. Apai vállon veregetés és anyai mosoly helyett Twitter-üzenetekben, lájkokban és dollárban mérik a támogatást. Persze, minden generáció lázad a szülei ellen, a 68-asok is kukába dobtak mindent, ami nem tőlük származott.

A családon belüli házmestertempó, nah az viszont újdonság!

Megosztás
Címkék