2022. március 2., 12:08

OXFAM és Kissinger

Nézegetem az OXFAM-jelentést, amelyben többek között leírták azt is, hogy a kétéves Covid-járvány alatt a világ leggazdagabb tíz emberének a vagyona megduplázódott. Ezt az adatot ez év január 17-én hozták nyilvánosságra...

dollár pénz
Fotó: unsplash.com

A jelentés a Világbank adatain kívül figyelembe vette a Credit Suiss Global Wealth Reportjá-t és a Forbes adatait is. Kiderült, hogy az emberiség 99 százaléka rosszabbul él, mint a járvány előtt.

„...Az Oxfam a Forbes adatai alapján Elon Muskot, Jeff Bezost, a LVMH luxusmárkacsaládot tulajdonló Bernard Arnault-t és családját, Bill Gatest, az Oracle-alapító Larry Ellisont, Larry Page-t, Sergey Brint, Mark Zuckerberget, Steve Ballmert és Warren Buffetet nevezte meg a tíz leggazdagabbként.

Az ő vagyonuk a világjárvány alatt 700 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra gyarapodott, igaz, nem egyenletesen, mert míg Elon Musk vagyona megtízszereződött, Bill Gates-é "csupán" 30 százalékkal nőtt...“

A már évek óta tartó negatív folyamatot – névlegesen a szabad piaci pénzek felasználás nélküli halmozódását – a járvány csak megerősítette. A tőkekoncentráció már elérta azt az értéket, ahol a világtőke 95%-a kb. 50 ember (család) kezében van, a maradék 5%-on pedig az emberiség 50 %-a osztozik. A többi hárommilliárd embernek gyakorlatilag nincs semmije.

Azelőtt is voltak dúsgazdagok, meg szegények is, de a maximális arányok úgy 3-5 nagyságrenddel kisebbek voltak. Mára ez mind szétcsúszott és a világ pénzpiacai tömve vannak pénzzel, ami senkinek sem kell. Egyszerre sok lett a felhasználhatatlan pénz a világpiacokon.

Mindez akkor indult be gőzerővel, amikor az információs technológiák (szuperszámítógépek, adatátvitel, digitalizált világbanki hálózatok) lehetővé tették az információkhoz való jutás egyenlőtlenségének rohamos rosszabbodását. Így egyesek csillagászati léptékben gazdagodtak, míg mások mélyszegénységbe süllyedtek.

Erre tett rá jó néhány lapáttal a globalizáció és a mértéktelen gazdagodás vágya. Az OXFAM szerint pl. Afrika élelmezését megoldaná, ha a 100 leggazdagabb ember adóját 0,8 %-al megemelnék. A baj ott van, hogy többségük ezt elutasítja, igaz, volt egynéhány „önként jelentkező“, hogy többet is fizetne.

A bajt tetézi, hogy az USA gazdasága leszálló ágban van, mindenféle divatos ideológia tör utat magának (gender, BLM, LMBTQ, stb..., ami gyakorlatilag egy szellemi polgárháború), ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. A perifériákról a közponba való pénzbesöprés lelassult ( nincs Vietnam, Irak, Líbia, Szíria, Afganisztán, stb...), újabb,  komoly nagyhatalmak jelentek meg a világban (Kína, India, Brazília, Dél-Kórea), akik ugyancsak követelik  részesedésüket a természet által korlátozott világvagyonból.

Most úgy néz ki, hogy az USA nem lát más kiutat, mint az a sportoló (?) futó, aki gyengébb teljesítménye miatt nem tud a leggyorsabban futni és szuverén győzni. Ezért a sarkára lép az előtte futónak és ezt addig csinálja, míg elsőként, legfeljebb másodikként ér a célba.

Ezért van most szükség az USA-vetélytársak távoltartására, mint pl. az EÚ, Kína és Oroszország. A NATO be tudná tölteni feladatát akkor is, ha csak az USA  lenne egyedül a tagja (erről az amerikai hadászati költségvetés ad tanúbizonyságot). Amerikának elemi érdeke – ezt már sok politilógus elmondta-, hogy ha maga nem tud kellőképpen növekedni, akkor a vetélytársakat kell „a sárba döngölni“.

Nos, ebben a fázisban vagyunk ma. Az egész orosz-ukrán konfliktus ide vezethető vissza – a globális pénztőke szerint háború kell, de lehetőleg jó messze az USA-tól és vegyenek benne részt főleg a távoli gazdasági vetélytársak, hogy így még jobban meggyöngüljenek.

Ezzel a világ és az USA globalistái számára kiküszöbölhető vagy legalább elodázható volna Kína gazdasági előretörése. Mert egy tönkretett eurázsiai tömbbel mit is kezdene? Amerika igazi kihívója nem Európa és Oroszország gazdasági együttműködése lesz, hanem Kína államkapitalista szárnyalása (amihez a szárnyacskákat anno a Nyugat adta neki oda). Ha pedig létrejönne az ún. eurázsiai tömb, az végleg letaszítaná Amerikát a gazdasági dobogó legfelső fokáról. Akkor pedig mi lesz a rengeteg szabad pénzzel...?

Talán Ukrajna lenne a gyutacs? Ezt Victoria Nuland, USA-külügyi államtitkártól kellene megkérdezni, hogy a kenyéradói miért is fektettek a kijevi majdanba 5 milliárd dollárt (nem vicc, ezt maga mondta el).  Ezzel a „befektetéssel“ végleg sikerült Ukrajnát két részre osztani: egy nyugati, ukrán többségű részre és egy keleti, orosz többségü területre. Az ország vezetésébe pedig a sok nyugati külföldi mellett jutott bőven az ukrán nacionalistákból is, akikre a piszkos munkát bízták.

Az ukrajnai viszonyokat már Henry Kissinger előre látta, figyelmeztetett már 2014-ben, a majdan-válság idején: „...ha a nyugati külpolitika célja nem az ország két részének megbékítése és az, hogy Ukrajna híd legyen az oroszok és Európa közt, hanem az a stratégiai cél, hogy a nyugati részt a keleti orosz blokkal szemben egyoldalúan támogatva még inkább sarokba szorítsák Moszkvát, annak nagyon hamar tragikus következményei lesznek....“.

Az öreg tapasztalt „róka“ előre látta a bajt, ami szerinte nem jó az USA-nak sem, mert előbb-utóbb ebben az új világrendért dúló harcban az USA veszíteni fog (az újkori birodalmak „élettartama“ 120-150 év). A napi események sajnos azt mutatják, hogy igaza lett. Hallgatni kellett volna rá!

Tévedés lenne azt hinni, hogy az Oxfam-jelentés tartalma és Kissinger jóslata között nincs összefüggés. 

A baj ezzel elég nagy, mert erre a tévedésre rámehet a fél világ!

Megosztás
Címkék