"Ovás" és leszlovákozott Tisza-jelölt, felforrósított indulatok
Iskolai tanulmányainkból tudjuk, Kosztolányi Dezső Szabadkán, Márai Sándor Kassán, Kassák Lajos Érsekújvárban, Ápríly Lajos Brassóban született - ott éltek évekig, de azután a trianoni Magyarországra kerültek. Idővel elhalványult a vajdasági, erdélyi, felvidéki származásuk, és az irodalmi tevékenységükre helyeződött a hangsúly. Nem azért, mert felvidéki, erdélyi vagy magyarországi, hanem mert kiváló költők vagy írók voltak.
Napjainkban is vannak az elszakadt országrészeket elhagyó, anyaországba áttelepült emberek, családok, akik számára a szülőföld elhagyása új kihívást jelent. Többen közülük ma is bekerülnek a kulturális életbe, de még az anyaországi politika sodrásába is. Megszokott, elfogadott tendencia ez napjainkban.
Már megszokhattuk, ha Orbánék valamelyik városban háborúellenes nagygyűlést tartanak, akkor ott megjelenik valahol a Tisza is. Miért lett volna ez másképp Szegeden, a Tisza folyó fővárosában? Az is várható volt, hogy Magyar Péter ezúttal Borbély Alexandrával és Strompová Viktóriával az oldalán vonul be a térre, miközben szólt a Nélküled az Ismerős Arcoktól.
A Tisza párt ütős témák hiányában lecsapott arra, hogy Lázár János a napokban leszlovákozta a Tisza Vas megyei képviselőjelöltjét, a felvidéki származású Strompová Viktóriát. Ezzel Magyar Péter egyértelműen a határon túli magyar szavazókat kívánta elrettenteni a Fidesztől.
Kötve hiszem, hogy ez sikerült, mert a külhoni magyarok kötődését nemzetpolitikai tettekben és nem üres, fellengzős szavakban mérik. A Nélküled üzenetét pedig egyértelműen ellopták, aminek a DAC szurkolói nem fognak igazán örülni. A Tisza elnöke egyébként is hajlamos tettek helyett teatrálisan, magyar zászlóba burkolózva, kokárdákkal agyontüzdelve, illetve meneteléssel bizonygatni hazaszeretét, kötődését a határon túli magyarokhoz. A Felvidéken eddig csak arra futotta neki, hogy egy komáromi fórumon Ódor Lajossal közösen bizonyítsák brüsszeli kötődésüket.
Strompová beszédében a vezetéknevének "ováját" igyekezett megvédeni azzal a Lázárhoz intézett költői kérdéssel, hogy -ová nélkül nagyobb magyar lennék?
Lehet, hogy Magyarországon nem, de a Felvidéken léteznek bizonyos értékek, amelyek a magyarságtudat részét képezik. Ilyen például a névhasználat is, amelynek az eredeti magyar változatához való visszatérését a törvények legalább huszonöt éve engedélyezik Szlovákiában.
Sokan nemtörődömségből, mások félelemből, illetve a szlovák nemzettel vállalt sorsközösségből nem élnek vele. Egyébként se a magyarság nagysága a legfontosabb fokmérője egy képviselőjelöltnek! Hanem az, amit képvisel, amit képviselni fog az Országgyűlésben a megválasztása esetén, aminek ezzel a figyelemfelkeltő, önmutogató, „szegény Viktória, csúnya János” kampánnyal most nagyobb lett a valószínűsége. Ezt igyekezett erősíteni Borbély Alexandra is azzal a kijelentésével, hogy nagyon jól tudja, „Lázár János nem Magyarország! Magyarország nekem a Tisza, ami valójában mellettünk áll!”.
Sok mindenre fény derült már a Tisza programjából – adóemelésre, nyugdíjcsökkentésre, háborúra, hadkötelezettségre, ukránokra, a brüsszeli útmutatás vállalására, a magyarországi lakossági rezsikre leselkedő veszélyekre, de a nemzetpolitikai elképzelésekről eddig szinte semmi.
Ezért tűnik elhamarkodottnak a felvidéki származású magyar színésznőtől, hogy „a Tisza melletünk áll”. Ki mellett és hogyan? Inkább ezzel kellett volna foglalkoznia szegedi beszédében Strompová képviselőjelöltnek is. Tőle sem tudtuk meg, hogy mire készül Magyar Péter a nemzetpolitikában, mennyire fog az elszakított országrészekre nemzetrészként tekinteni. Valószínűleg a kampányban többször már nem fog szóhoz jutni, erre a későbbiekben nem lesz lehetősége Magyar Péter jelöltekre kiosztott szájzára miatt. Egyébként sem lesz könnyű helyzetben, ha a Tisza esetleges kormányzása alatt szeretné megközelíteni a jelenlegi Orbán-kormány nemzetpolitikáját. És ezzel nagyon is tisz(t)ában vannak a határon túli magyar szavazók is!
