2022. november 18., 16:21

Ne aggódjanak a magyarokért!

Inkább hagyják békén őket. Ne szeressék őket, ne aggódjanak a szabadságukért, ne akarjanak jobb sorsot nekik, mint amit a magyarok választottak maguknak. A magyar békeszerető nép, aminek napjainkban is tanújelét adja. Egyedüliként beszél a békéről, amikor az összes európai ország háborúzni akar. 

Fotó: pixabay.com

Vagyis hát, fészkes fenét akar! A franciák, a németek, az olaszok, a görögök, a hollandok sem akarnak háborút. A finnek vagy a svédek sem akarnak, de a portugálok és a csehek sem. Egyik nép sem olyan hülye, hogy mészárszékre küldené a gyerekeit. Csak a választott, gyáva vezetőik nem mernek nem akarni háborút. Sodródnak az árral, és nem törődnek a népük akaratával. Magasról tesznek a népükre. Egymásra licitálnak, ki a hűségesebb csatlós, kinek jut majd vaskosabb dicséret a győztesektől. Egymás lábán tiporva tülekednek és igazodnak, lesik a gazdi kegyeit, és boldogan pitiznek a jutalomfalatért. 

Csak egyet felejtenek el: nincsenek, nem lesznek győztesek. Győztes az a néhány bankár lesz, amely most is degeszre tömi a zsebét, mert mást sem tudott egész életében, generációkon keresztül.

Mert ezeknek a szörnyetegeknek semmi sem drága, főleg a más szabadsága és élete. Jogokról papolnak reggeltől estig, mindenféle mozgalmakkal, művileg összemixelt „közösségekkel” „emberjogi” „civil” szervezetekkel takaróznak, hogy elfedjék valódi arcukat és szándékukat, hogy ezen a háborún is nyerészkedni akarnak. Mert ezeket mindig csak a hatalom és a pénz érdekelte. Ennek a joga lebeg a szemük előtt. A nagyobb, az erősebb ököljoga.

Túl erősek lettek az erősek. Amennyire beleőrültek a mammon imádatába, olyan hideg gyakorlatiassággal hajtották irányításuk alá a jellemgyenge, kapzsi, a koncért bármire képes európai politikusok nagy részét. Elnézem a lejárt szavatosságú miniszterelnököket, a parádézó Barbie babákat, ahogy végigmasíroznak a strasbourgi meg a brüsszeli vörös szőnyegen egy-egy tanácsi ülésre, némelyük majd hanyatt esik az igyekezettől. Ezekből, ilyenekből áll a mai európai politikai elit zöme. Legalább libériát húznának magukra, hogy meglegyen a műfaj tisztaságának a látszata.

Érett nép a magyar, nem hagyja magát átverni. Nem akar senkit bántani, csak azt szeretné, hogy hagyják békén a szemforgató jóindulatukkal. Ne küldözgessenek a nyakára vizsgálóbizottságokat. Ne akarják átíratni az alkotmányát, ne akarják elmebetegekre bízni a gyerekeit. Ne akarják adósrabszolgaságba hajszolni. A mostani háborúban az ukránok és az oroszok mellett magyarok haltak meg a legtöbben. A legnagyobb arcátlanság számon kérni rajtunk a szolidaritást!

Édes istenem, mennyire kilóg a lóláb! Az Európai Bizottság vezetője, akit a 450 milliónyi emberből néhány tucatnyian taszigáltak fel a pulpitusra, amelyen ukrán zászlónak öltözve bohóckodik, s aki a családjának előnyös, milliárdos üzleteket köt az összes uniós ország háta mögött, kiáll, mint bacsa a nyája elé esti behajtáskor, és rezzenéstelen arccal bejelenti: újabb hitelt kell felvenni Ukrajnának. Pedig Ukrajnának már annyit tejeltünk, hogy a működése biztosított, de azért csak vegyünk fel újabb és újabb hiteleket. Miért is? Mert ez jó valakiknek? Egyszer már felvettünk. Vajon kitől, és főleg kinek? Mert mi abból egy centet sem láttunk! Ahhoz, hogy megkapjuk, gyomortükrözésre kell menni meg kolonoszkópiára. Turkálnak bennünk, és a képünkbe röhögnek. Ócsárolnak bennünket napkelettől napnyugatig, és nekünk jó képet kell hozzá vágnunk. Ennyire baleknak néznek bennünket?

A magyar nép nem akar még több hitelt felvenni valamilyen ismeretlen gazemberek örömére, mert a cechet nem az arctalan Unió állja, hanem az országok egyenként. Inkább a zsebébe nyúl, és ad a magáéból. De elege van a jóindulatba burkolt zsarolásból és főleg a fenyegetőzésből. A magyar nép nem akar háborúzni, nem akar mások háborújába belerokkanni. De a magyar szolidáris, láthatjuk nap mint nap. 

A brüsszeliták „hálából” ismét sutba vágták az őshonos európai kisebbségek helyzetének rendezését. Csekély 50 millió európai ember nem fontos nekik. Mert nem deviáns közösségeket érint? Netán itt is arról van szó, hogy ezek közt felülreprezentáltak a magyarok? Ezzel is rajtunk állnak bosszút a neoliberálisok? Egyszer csak fény derül erre is, mint Von der Leyen sms-eire.

Megjelent a Magyar7 2022/46.számában.

Megosztás
Címkék