Moldova félelme
Továbbra is feszültség van Moldovában. A kelet-európai országban hamarosan önkormányzati választásokat tartanak. Míg az ország egyik fele a nyugati orientáció felé hajlik, addig a másik tábor Oroszországgal szeretne sokkal erősebb szövetségben lenni. Az utóbbi tábor résztvevői már mozgolódnak, hiszen az elmúlt hetekben kémkedésre használható eszközöket találtak a kisinyovi orosz nagykövetségen.
A moldáv kormány azonnal reagált, kiutasított 45 orosz diplomatát. Oroszország és Moldova viszonya az ukrajnai háború óta romlott meg. Maia Sandu moldovai államfő az ország jövőjét Nyugaton látja, elsődleges céljának tartja, hogy Moldova belépjen az Európai Unióba. Mint ismeretes, 2022 júniusában Moldova tagjelölt státuszt kapott. A túlzott optimisták szerint ideális esetben csak idő kérdése, hogy az ország mikor válik az EU tagjává, ám Moldova helyzete ennél sokkal bonyolultabb.
A társadalom nagyon megosztott, és bár jelenleg Nyugat-barát kormány van hatalmon, a választás után teljesen más helyzet lehet.
Az egyes felmérések szerint az oroszbarát pártok jó eséllyel nyernék meg a választásokat. Természetesen a felméréseket nem kell készpénznek venni, de jelzésértékű, hogy az oroszbarát pártok befolyása egyre nagyobb. Ráadásul jövőre államfőválasztást tartanak, és ha a tendencia megmarad, könnyen lehet, hogy az ország letér az európai uniós, és a nyugati integráció útjáról.
Maia Sandu moldáv államfő is érzi ennek a veszélyét, ezért minden eszközt bevet azért, hogy ez ne történjen meg. Oroszországot valós veszélyforrásként nevezte meg, szerinte mindent megtesz, hogy beavatkozzon a moldáv politikába.
Az államfő szavaira az oroszok is reagáltak, Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moldova egyértelműen oroszellenes politikát folytat, az európai integráció iránti vágyukat pedig a ruszofóbia megerősödésével azonosítják. Visszautasította azokat a vádakat, miszerint Oroszország beavatkozna a moldovai választásokba.
E mellett hatszázaléknyi ukrán és körülbelül négyszázaléknyi orosz, illetve gagauz, azaz török származású, ortodox keresztény népcsoport él az országban. Fontos megemlíteni a Romániához fűződő szoros kapcsolatot is. A románok ugyanis testvérnemzetként tekintenek a moldávokra, s éppen a háború következményeként felértékelődött a két ország kapcsolata. Paradox módon azok, akik Moldova nyugati orientációját erősítik, nem vetik el azt a gondolatot, hogy Moldova Romániához tartozna.
Persze ebben az a kockázat, hogy az ország beolvadna, és a moldávok elveszítenék az identitásukat. A nemzeti, érzelműek pontosan ezt a veszélyt látják, ezért számukra a „nyugati út” azzal járna, hogy Moldova feladná önazonosságát. Oroszország már korábban üzent is a moldávoknak, hogy ha Moldova a nyugati integrációban látja a jövőjét, akkor azzal feladná az identitását.
Transznisztriát egyetlen szuverén állam sem ismeri el, az Európai Tanács pedig kikötötte, hogy amíg ez a dolog nem oldódik meg, az ország nem léphet be az Európai Unióba. A kelet-európai ország tehát nincs könnyű helyzetben, hiszen egy csomó megoldatlan problémával kell szembesülnie, a kormány pedig jogosan fél az orosz befolyástól. Az orosz vezetésben nyilván vannak elképzelések arról, hogyan lehetne bevonni Moldovát az orosz erőtérbe, de Oroszországot most amúgy is leköti az orosz–ukrán háború, így katonailag semmiképpen sem jelenthet veszélyt Moldovára. Ugyanakkor ez a jövőben nem biztos, hogy mindig így lesz, az oroszok árgus szemmel figyelik majd, hogy mi történik az országban, és ha kell, mozgósítják és háttérből támogatják az ottani oroszbarát pártokat.
Megjelent a Magyar7 2023/31. számában.
