Mit kellene előbbre hozni: a választásokat vagy a szilvesztert?
Mindkettő természetellenes beavatkozás lenne, hiszen a naptári évnek 365 napja van, egy parlamenti választási időszaknak pedig négy éve. Egyébként is miért lenne jobb a következő esztendő sürgetése, mennyivel lenne más, amikor a szomszédban valószínűleg még mindig dúlni fog a háború, és lehet, hogy az EU már az oroszellenes szankciókat is szankcionálni fogja, a szlovák kormány pedig begyűjti az országban az összes öngyújtót gázszerzés céljából.
És mitől lenne jobb az előrehozott választások utáni új szlovák kormány? Annyira új nem lehet, hogy a szlovák politikai spektrum minden egyes szereplője eltűnjék onnan.
Ha pakolnia kell Hegeréknek, jönnek majd Ficóék, akiket ugye már megismertünk a közelmúltban, és annyira nem nyerte el a tetszésünket, a bizalmunkat meg főleg nem.
Igaz, most a Most-Híd és a SNS nem lógna a nyakukon, de a Ficóékból kivált Hlast sem kell félteni. Pellegriniék léphetnek Bugárék helyébe, ők képviselnék az előrehozott választások utáni új kormányban a liberális vonalat, a nemzeti párt szerepét pedig többen is képesek eljátszani, többek között a mindenre képes Sme rodina is. A pártfőnök is mindenkivel hajlandó összeállni, miért ne tenné ugyanezt a pártja is? Kolláréknak minden mindegy, csak a hatalom közelében maradjanak. Egy időelőtti választásokat követően könnyen összeállhat egy újabb gyurmakormány, az előző kettőnek a misungja. Mennyivel lenne ez jobb a mostaninál?
A szlovák politikai hatalomgyakorlás egyik jellemző jegye, hogy bármilyen összetételű is a kormány, egy idő után bebizonyosodik, alkalmatlan az ország irányítására. Az elején az emberek mindig reménykednek, hogy most majd jobb lesz, de csak más lesz. Máshogy fogják hívni a miniszterelnököt, mások lesznek a miniszterek, de a lényeg marad: a hatalmon lévő politikai elit tehetetlensége (esetleg telhetetlensége). Az ország 30 évvel ezelőtt ugyan kivívta az önállóságát, most önállóan cselekvésképtelen, valahova mindig tartoznia kell. Jelenleg Brüsszelhez, de nagyon! A megfelelésben viszont élenjáró, már-már a szolgalelkűség határát súroló. Otthon pedig sodródnak a hatalomban, hiánycikk a kormányzáshoz szükséges szakértelem, a nép érdekeinek felétlen szolgálata, képtelenek kitartani ezért legalább két választási időszakban. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol az emberek nem véletlenül szavaztak sokadszor kétharmados bizalmat az Orbán-kormánynak!
Nem a felvidéki magyarok dolga ezt eldönteni! Számunkra az előrehozott választásoknak csak egyetlen egy tétje lehet: a felvidéki magyar parlamenti képviselet visszaszerzése! Van rá esély, már csak azért is, mert a magyaroknak most semmi értelme nincs szlovák pártra szavazniuk, mert okultak Ficóból és Matovičból is.
Legutóbb azért választották sokan a magyarok közül is az OĽaNO-t, hogy megszabaduljunk a Smertől, de most látják, mi lett ennek az eredménye: egy szerencsétlen bábkormány, amely kétharmados győzelmet elherdálva lett kisebbségi kormány, ami nem egy hosszútávú megoldás az ország vezetésére! Ráadásul a külpolitikája sem szolgálja a jószomszédi viszonyokat Magyarországgal. Dzurindára egykoron azért szavazott sok magyar, hogy megszabaduljunk Mečiartól, a matovičos magyar szavazókat hasonló vezette Fico ellenében.
Most viszont itt az ideje magunkra gondolni! Különösen azt látva, hogy csak magunkra számíthatunk ebben az országban! Ígéretekből már elég volt! Ha tehát előbbre hozzák a parlamenti választásokat, toljuk hátrább a fenntartásokat magunkkal szemben!
Ehhez persze az is szükséges, hogy a (Magyar) Szövetség lendüljön át a látszategyesülésen, és valódi egységben, mindenre kiterjedő program mentén, kőkeményen képviselje a felvidéki magyarságot!
