2022. augusztus 11., 13:46

Megéri kirobbantani az amerikai–kínai háborút?

Roppant kiélezett a helyzet a Tajvan szigetén. Azzal, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke Tajvanon járt, megzavarta Kína nyugalmi állapotát. Na de vajon jogos-e a kínaiak reakciója, és miért volt szükség erre a látogatásra?

Nancy Pelosi
Fotó: TASR/AP

A nagyvilág most Ázsiára figyel. Jobban mondva a kínai térségre, Tajvanra, amelyet Nancy Pelosi azzal a céllal látogatott meg, hogy jelezze Amerika nem hagyja magára Tajvant. Csakhogy Kína Tajvanra továbbra is, mint saját területi egységére tekint, nem enged az „Egy Kína” elvből, mely azt jelenti, hogy kínai tartomány Tajvan is, Kínához tartozik.

Értelemszerűen Tajvant nem tekintik a kínaiak szuverén államnak. Merthogy Tajvan nevezetű állam hivatalosan nem létezik, a kommunista győzelemmel végződő polgárháború után, 1949-ben ellenzéki politikusok a szigetre menekültek, tehát a tartományt ma is hivatalosan Kínai Köztársaságnak hívják. A történelem során voltak ugyan lázadások, de előbb az ENSZ ismerte el, és később az Egyesült Államok is rábólintott Tajvan jelenlegi státuszára. Adódik azonban a kérdés, vajon Pelosi látogatásával valóban provokált az USA? Kell-e aggódni a miatt, hogy a kialakult helyzet fokozódásával akár háborúra is sor kerülhet? 

Természetesen a jövőt nem tudjuk megjósolni, de a történések alapján lehet néhány dologra következtetni. Mindkét fél részéről elsősorban a saját közvéleménynek küldött üzenet, annak megerősítése játszott nagy szerepet. Amerika és Kína is igyekszik azt mutatni, hogy minden körülmények között kiállnak az érdekeik mellett. Kína elkötelezett a mellett, hogy továbbra is az „Egy Kína” elvében gondolkodik, az amerikaiaknál pedig hamarosan félidős választást tartanak. 

A rossz gazdasági helyzetről, az inflációról, és az orosz–ukrán háborúról el kell terelni a figyelmet, ezért jött kapóra a tajvani ügy. A demokraták a választóiknak elmondhatják, hogy ők a világban továbbra is kiállnak a demokrácia mellett, és támogatják azokat, akik az elnyomás ellen harcolnak. 

Na, igen ám, csakhogy az amerikai elnök, Joe Biden kevésbé „véresszájú”, mint Nancy Pelosi, és Biden vélhetően tudja, hogy egy ilyen háború nem tenne jót az USA-nak, ezért neki biztos nem érdeke az, hogy Pekinggel a helyzet teljesen kiéleződjön. 

Kínában, a kommunista párton belül sincs teljes egyetértés. Eltérő az álláspont például az Ukrajnával szembeni orosz agresszió kapcsán. Bizonyos szemszögből Kína is érzékeny a szuverenitás kérdésére, tehát egy ilyen háborút, amely a két ország között zajlik, nem olyan lelkesen támogat Kína. Ugyanakkor Tajvan a pekingi álláspont szerint nem önálló ország, csak egy tartomány, amely el akar szakadni Kínától.

A jelenlegi kínai vezetés tehát érzékeli, hogy egy háborúból nem biztos, hogy jól jönnének ki, hiszen a térségben akadnak az amerikaiaknak szövetségesei. Japán és Dél-Korea is Amerika-barát, ez pedig erős támasz Washington számára. És akkor még nem is beszéltünk Ausztráliáról, hiszen a csendes-óceáni térségben számos konfliktusuk van a kínaiakkal.

 A legvalószínűbb forgatókönyv szerint most tehát még elkerülhető a háború. Mindkét fél a saját táborát szeretné meggyőzni arról, hogy kiállnak az érdekeik mellett. Ugyanakkor Pelosi látogatása és a kínaiak reakciója jelzésértékű lehet a világ számára, hogy a tűzzel bizony nem szabad játszani, mert egy apró gyufaszálból is nagy pusztítás kerekedhet. Nézzük csak meg az orosz–ukrán konfliktust. Kevés elemző hitte volna, hogy ennyire kiéleződik a helyzet, aztán mégis háború lett belőle.  Elég, ha csak egy kis változás történik a vezetésben, és a baj akármikor bekövetkezhet. Reméljük, ez a tajvani konfliktusnál nem következik be.

Megjelent a Magyar7 2022/32.számában.

Megosztás
Címkék