Magyar nagyváros Szlovákiában
Szlovák polgártásaink a közelmúltban szembesültek csak azzal, amit egy magyar elemző csoport a Pro Civisben már évek óta emleget, hogy ha nem vigyáznak jobban, akkor az egyik, történelmi szempontból is szimbolikus nagyvárosuk Turócszentmárton elveszti tagságát a legnagyobb lakossággal rendelkező szlovákiai városok elitklubjában. De még ha csak a tagságot vesztené el! Főképpen az ezzel járó anyagi előnyök elmaradása jelenti ezzel a fő problémát a helyieknek. A tagság feltétele, hogy egy-egy idetartozó település lakosainak a száma meghaladja az ötvenezret. Igen, Szlovákiában ez már nagyvárost jelent – jegyezte meg tárgyilagosan a kínai elnök, Hszi Csin-ping is, amikor egy újabb akkumlátorgyárnak kerestek telephelyet.
Természetesen nem örülünk annak, ha bármilyen önkormányzatot anyagi forrásmegvonás fenyegeti, de lássuk be, a szlovákiai magyarság domináns területei távolabb esnek az egykori Turóc vármegye központjától. És a kínaiak akkumlátorgyár-választása sem a mi reszortunk, építsenek ott, ahol építhetnek.
Ami Turócszentmárton lakossági fogyásából a számunkra most érdekes és tanulságos lehet, az az, hogy vajon szlovákiai magyar dominanciájú város van-e az ötvenezernél nagyobb városok között és ha nincs, akkor majd lehet-e?
Nézzük, hogy kik vannak a klubban. Ide tartozik a nyolc megyei város, amelyek közül kiemelkedik Pozsony és Kassa, akik még további pluszpénzeket kapnak a nagyságuk miatt, és ide tartozik a turóci központ. Ennyi. Összesen kilencen. Ez a kilenc város száz millió eurót kap még pluszba, nem az állami költségvetésből, hanem a többi városok és települések támogatásának a terhére.
Nagyvárosnak lenni jó! – hiszen míg másutt a kicsiket támogatják az egyébként gazdaságilag is erős nagyok helyett, Szlovákiában ez pont fordítva megy. Így aztán logikus a kérdés, hogy magyar város tartozhatna ide? Nos, jelenleg nem, hiszen a legnagyobb, jelentős magyar lakosságú városunk Komárom nem éri el a 35 ezer lakost sem. Most, jelenleg.
De mi lett volna, ha! Ha a nagy elődök annakidején nem a kormányban maradásra, hanem egy Komárom központú, magyar dominanciájú megye létrehozására rendezkednek be?
A mostani megyerendszer három évtizede működik. Vajon, ha létrejön egy „magyar” megye, az beindította volna-e a megyén kívüli magyarság migrációját ebbe a közösségbe? A vélhető megyeszékhely, Komárom, évente vonzott-e volna plusz 500 embert? Hogy a mostani 35 ezres város helyett már túllépje a félszázezret!
Szerintem megfelelő politikával és motivációs közeggel a magyar dominanciájú megyeközpontba költözés nagysága ezt akár túl is szárnyalta volna. Nem úgy, mint a képzelet, amely nem szárnyalt akkor, amikor a megyerendszert alakítani lehetett.
