2022. április 15., 17:44

Lengyel testvéreink küzdelme: a lengyel „Trianon”

Próbáljuk meg megérteni a lengyelek szerepét is az orosz-ukrán konfliktusban. Mégis egy olyan nemzetről van szó, amely sokáig küzdött azért, hogy saját állama legyen. A lengyeleknek az orosz fenyegetettség nem egyszer a saját Trianonjuk megélését jelentette.

lengyel zászló
Fotó: pixabay

Közép-Európában, a V4-es térség országain belül is megosztottá vált a keleti háború megítélése. Magyarország és a magyarság számára is fájó dolog, ahogy az ukrán kormányzás bánt a kárpátaljai magyarokkal. Ez persze nem ok arra, hogy az adott háborúban ne állnánk az ukránok mellé. Az most mellékes, hogy ezt miért nem tudjuk őszintén megtenni, de teljesen érthető és racionális politikai magyarázata is lehet annak, hogy Magyarország ki akar maradni a konfliktusból. Az már más kérdés, hogy a jövőben akár változhat is a magyar álláspont ebben, de ezt hagyjuk is, most nem erről van szó.

A csehek és a szlovákok azért vállalják büszkén az ukránok melletti egyértelmű kiállást, mert ezek a nemzetek egyfajta megfelelési kényszerben szenvednek.

Az Európai Uniónak és a Nyugatnak túlzottan próbálják bizonygatni, hogy ők márpedig elkötelezett hívei a nyugati világnak. Mintha nem lenne tiszta a lelkiismeretük? Vegyük csak Szlovákiát. És akkor máris sorolhatjuk: Beneš-dekrétumok, kettős állampolgárság, jogfosztottság és a sort lehetne folytatni. Értjük is, nem kell tovább ragozni.

Ugyanakkor nézzük meg lengyel testvéreink szempontjából a történéseket. Lengyelország közvetlen szomszédja Oroszországnak. A múltban az oroszok mindig is fenyegetést jelentettek a lengyel nemzetre.

A cári Oroszország idejében és a Szovjetunió korszakában is többször meg volt alázva ez a nemzet. Vegyük csak a lengyel történelem legbrutálisabb eseményét, a katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot, ahol a lengyel katonákat, tiszteket, és értelmiségieket a szovjetek brutális módon végezték ki a második világháborúban. A több mint húszezer holttestet pedig tömegsírokba temették, megalázva ezzel a lengyel nemzetet.

A kommunizmus alatt Lengyelország a szovjetek vonzáskörzetébe tartozott, a Varsói Szerződés államaihoz, az úgynevezett keleti blokkhoz. Az ország nem volt szabad, Moszkva úgy tekintett a lengyelekre, mint egy leigázott népre, akik csak egy megtűrt nemzet a Szovjetunió érdekszférájában.

A kommunizmus bukása a lengyelek számára aztán végre elhozta a szabadságot. Lengyelország újra független lett, és leverte magáról a „Gonosz Birodalmának” láncait. Az ország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, amely végleg megerősítette Lengyelország helyét a nyugati civilizációban.

A NATO tehát biztonságot nyújt a lengyelek számára, amelyért persze nagyon hálásak. Az amerikaiak is pontosan tudják, hogy számukra milyen fontos stratégiai partner Lengyelország.

Ám ne gondoljuk, hogy a Szovjetunióból átalakult Oroszország belenyugodott ebbe az állapotba. Az oroszok Lengyelországra mindig is úgy tekintettek, mint egy bekebelezhető államra, egy leigázott népre. És ez sajnos most sem változott. A lengyeleket a NATO védi, de vannak eszközök, amelyekkel az oroszok továbbra is árthatnak. Vegyük csak a kiberháborút, vagy az ellenséges üzengetéseket, amelyekkel a lengyel vezető politikusokat szokták heccelni Putyinék.

Van itt azonban egy érdekes eset, amely talán elkerülte a közvélemény figyelmét. Április 10-én volt tizenkét éve annak, hogy a szmolenszki légikatasztrófa megtörtént. Abban a balestben a Jog és Igazságosság pártjának az elnöke, Jaroslaw Kaczynski testvére, Lech Kaczynski is tragikus körülmények között meghalt, aki az akkori elnök volt.

 A küldöttség a katyńi vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott egy megemlékezésre. A repülőgép 96 utasa közül senki sem élte túl a katasztrófát. Gyakorlatilag szinte az ország akkori teljes politikai vezetése abban a katasztrófában halt meg.  Óriási tragédia volt ez a lengyel nemzet számára, hogy pont egy ilyen neves évfordulón ilyen szerencsétlenség történjen. Az eset azóta sincs kivizsgálva, a balesetet homály fedi. Jaroslaw Kaczynski azonban már korábban is beszélt arról, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Néhány napja azonban azt állította, hogy bizonyítékai is vannak erre vonatkozóan.

Hogy mennyire lehet igaza Kaczynskinak, azt csak a jóisten tudja, az igazságra talán idővel fény derül. Játsszunk el azért egy érdekes gondolattal. Mi van, ha mégis szándékos volt ez a baleset? Pont egy ilyen neves évfordulón történt meg? Egyfajta fenyegető üzenetként szánhatták az oroszok, hogy gyerekek ne ugráljatok, mert a „keleti birodalom” mindig lesben áll?

A lengyelek helyében szerintem mindenki tartana az oroszoktól. Ugye most már önök is értik, hogy a lengyeleknek egyáltalán nem mindegy az, hogy mi történik az ukránokkal?

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.