2021. május 29., 18:16

Kufárok ideje

Úgy látszik, mégis elhozzák a népek tavaszát, hiába akarják a népek, hogy hagyják őket békén. Jól megvannak ők a váltakozó évszakokkal, akár a medve a téli meg a nyári bundájával. Valahogy kibírják a rájuk erőltetett ideológiák nélkül, hiszen generációk tapasztalták meg – akár az elmúlt évszázadban –, hogy ahány ideológia, annyi szenvedés.

el greco jézus
Fotó: wikimedia commons
El Greco: Kufárok kiűzése (1570)

De a népnek már semmit sem ér a szava. Pláne, ha ki sem mondja, s még inkább nem, ha cenzúrázzák vagy belé fojtják a szót. A liberális világuralom építésének korában a nép nem számít, éppen most van folyamatban a lecserélése. Miközben az ember hovatovább úgy érzi magát, mintha a széteső római birodalom végnapjaiban élne, a világ urai egyre nagyobb fokozatra kapcsolnak, hogy megcsinálják a népek tavaszát.

Fogalmazódnak a nagy nemzetközi szerződések, földrészek irányítói hódolnak be az újmarxista ideológia felpántlikázott jelszavainak, világcégek vezetői írják alá (természetesen az alkalmazottjaik megkérdezése nélkül) a hűségnyilatkozatot, hogy mennyire tisztelik a másságot. Londonban papokat visznek be a rendőrök, mert a szentírást hirdetik, Finnországban bibliai idézeteket posztoló keresztény politikust állítanak bíróság elé a másság végtelenül türelmes, feltétlen tisztelői.

Mindezt a csodálatos jövő jegyében, amit, tartok tőle, unokáink vissza fognak sírni a múltból.

Ebben a fene nagy tobzódásban, ha nem lenne véresen komoly, akár áprilisi tréfának is beillett volna a római pápa április 4-én megfogalmazott levele, amelyet három nappal később hoztak nyilvánosságra. Ferenc pápa a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (Worldbank) vezetőinek írt levelet, amelyben egyértelműen kijelentette, hogy támogatja a globális kormányzás létrejöttét. Nem csoda, hogy alig volt visszhangja a nemzetközi sajtóban, hiszen a nemzetközi sajtó nem azért van, hogy megírja az igazságot, hanem hogy megszűrje, mi az igazság és abból is mi a fontos a népnek. A gazdák szerint.

Eddig is tudtuk, hogy isten malmai lassan őrölnek. Ám mindeddig legalább abban a balga hitben éltünk, hogy azok a bizonyos malmok nem őrölhetnek visszafelé.

Hogy nem fordulnak vissza a vizek, a folyók nem a forrás felé törekednek, és az eső nem esik fölfelé. S lám, azt is meg kellett érnünk, hogy Isten 266. földi helytartója, Róma püspöke hitet tesz egy új világrend mellett, amelynek végcélja finoman fogalmazva nem feltétlenül az emberi boldogság. Tette ezt a Szentatya azokban a vészterhes időkben, amikor Krisztus egyházát világszerte támadják, és a kereszténység a legüldözöttebb vallás a földgolyón. Ki védje meg a nyájat, ha nem a főpásztor?

Pünkösd volt a minap, a Szentlélek kiáradásának az ünnepe. Nekünk, magyaroknak kétszeresen örömteli volt látni – igaz, csak a televízióban –, hogy Csíksomlyón ismét megtelt a hegyoldal a szabadságra szomjazó hívekkel. S jó tudni, hogy amikor a jólétben elhülyült demokráciák népei bontják és nem építik a templomot, a magyar kormány szentélyek ezreit újítja fel, köztük több mint százat a Felvidéken is. Természetesen a másságot és a nyitottságot feltétlenül tisztelő liberális kórus fujolása és irigységet gerjesztő propagandája (jaj, az adóforintjaink!) kíséretében.

Tudjuk, hogy az apostolok sokáig gyarlók voltak, és sokszor elbizonytalanodtak, hiszen emberek voltak ők is. Ám amikor megjelentek az égi fények a fejük fölött, hitben megerősödve, bátorságban megacélosodva indultak hirdetni az igét. Onnantól kezdve nem féltek és nem alkudoztak. Ahogyan Jézus sem sokat teketóriázott, amikor korbáccsal verte ki a kufárokat a templomból. Nem ült le a gyékényükre, nem egyezkedett velük.

Mindezekre visszagondolva csak felteszi az ember a kérdést: mit gondolhat a Szentatya egyháza és nyája jövőjéről? Lehet-e a befogadást összemosni az önfeladással? Lehet-e indokot, mentséget találni arra, hogy a világ legnagyobb kufárjainak küld, uram bocsá’, hűségnyilatkozatot? Vagy maga is elhiszi, hogy az elnyomottak, az éhezők és az üldözöttek millióit majd a világ pénzügyi hatalmasai fogják felkarolni és védelmezni?

A nyitóképen El Greco 1570-ben készített festményének, a Kufárok kiűzésének egy részlete látható.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/21-es számában.

Megosztás
Címkék