2021. október 27., 18:21

Kényes témákban csak magunkra számíthatunk

Az elmúlt időszakban a magyar–szlovák kapcsolatokban kisebbfajta zűrzavar állt be. Szlovákia kiszimatolta, hogy Magyarország számára a kétoldalú együttműködés és a V4-ek stabilitása jelenleg fontosabb, mint a felvidéki magyarokat érintő kényes kérdések forszírozása. Különösen most, a közeledő magyarországi parlamenti választások előtt van ez így, amikor a magyar ellenzék előszeretettel lecsapna egy ilyen feszültségforrásra, és persze Brüsszel sem dőlne a kardjába bánatában, ha a két V4-es tagállam valami miatt egymásnak ugrana.

Mária Valéria híd
Fotó: Bokor Klára

Úgy tűnik tehát, hogy a kedvező államközi kapcsolatok megőrzése jelen pillanatban fontosabb Magyarország számára, főleg, mert a nemzet egy része területeivel együtt a történelem viharaiban átsodródott a mai Szlovákiába. Magyar szempontból tehát a rossz szomszédság török átka még inkább elkerülendő. A kisebb szomszéd kormánya belpolitikai haszonszerzési szándékkal igyekszik is kihasználni ezt a helyzetet egy kis kardcsörgetéssel egybekötött vigéckedésre. Ezzel egyrészt fitogtathatja az erejét a szlovák nacionalisták előtt, szavazatokat csenhet el az eddig nacionalistább hangvételű szlovák pártoktól.

Másrészt igyekszik helyre rakni az újra egyesült felvidéki magyar pártot, arra figyelmeztetve, hogy az olyan követelések mellett, mint a Beneš-dekrétumok eltörlése, az autonómiatörekvések, a megyerendszer átalakítása, a kollektív kisebbségi jogok, a kettős állampolgársági törvény, a magyar állam nem fog teljes mellbedobással kiállni, mert számára jelenleg fontosabb a két ország jószomszédi viszonyának a fenntartása.

Harmadrészt Brüsszel is visonghat örömében a magyar érdekek határon túli csorbulásán. Tudvalevő, hogy Szlovákia amúgy is fogékonyabb a brüsszeli politikára, mint a magyarországira.

Ezért léphetett fel Pozsony keményen és következmény nélkül a felvidéki magyaroknak nyújtott támogatási rendszerrel szemben, valamint a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott egykori magyar földek visszavásárlása ellen. Harcias üzenet volt, ami azt is tartalmazza, hogy a magyarországi támogatások Szlovákiába csak „közösen megállapodott feltételek” alapján érkezhetnek.

A szlovák külügy tehát nemcsak azt várja el, hogy a magyar fél tájékoztassa a támogatásokról, beleszólást is szeretne a támogatások felhasználásába.

Nemcsak a magyar oktatási, nevelési célokra és a vállalkozások számára érkező magyarországi támogatások részleteire kíváncsi, de azt is tudni szeretné, hogy Magyarország milyen célból vásárolt meg és újít fel olyan szlovákiai műemléképületeket, templomokat, középületeket stb., amelyek egykor a Magyar Királyság területén épültek. Ezek rendbe tétele persze a mindenkori szlovák kormány kötelessége lenne!

A földvásárlás kérdése is kiverte a biztosítékot Szlovákiában. A magyar kormány ez év júliusában létrehozta a Termőföld Magántőkealapot, amelynek célja mezőgazdasági föld vásárlása a kelet-közép-európai régióban. Tehát nemcsak a Felvidéken. Ivan Korčok szlovák külügyminiszter tájékoztatása szerint a szlovák fél kezdeményezésére a magyar kormány végül elállt a földvásárlástól.

Talán erre utalhatott Orbán Viktor miniszterelnök 2021. október 11-én a Mária Valéria híd avatásának huszadik évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen:

Az okos szomszédok nem háborúznak, és nem ellenségeskednek egymással. A közép-európai sorsközösségben élő népek között értelmetlen bármiféle ellenségeskedés, mindannyiunk túlélésének záloga a barátság és a szövetségkötés.”

Magyarán: ez lehet az okos enged, szamár szenved effektus!

A szlovák külügy állítólag államérdeket védő hozzáállása szinte valamennyi szlovák párt tetszését elnyerte mind a kormányzó, mind az ellenzéki oldalon. Mégis akadt tehát egy olyan téma (a magyarellenesség), amely összerántotta az egymással harcban álló pártokat. Nem csoda, hiszen Korčok már Fico kormányában is szolgált külügyi államtitkárként, majd amerikai nagykövetként.

Mi ebből a tanulság? Az anyaország beleszólása a határon túli magyarság sorsába, életébe korlátozott. Ráadásul ebben egyéb, államközi szempontok is közrejátszanak.

Az elszakított területeken elsősorban ezért értékelődik fel az egységes, etnikai magyar pártok jelentősége és parlamenti jelenléte. Itt az ideje tehát, hogy a felvidéki magyarság is kiharcolja a parlamenti képviseletét! Az egység létrejöttével, a Szövetség megalakulásával erre jó esély kínálkozik.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/43. számában.

Megosztás
Címkék