Jött, látott, levitézlett...
Gyimesi György nem igazi csapatjátékos, egy lázadó ritter, akit inkább az összeférhetetlensége, mintsem a lovagiassága határoz meg. Még Don Quijote nyomába se érhet... A politikai imidzse azon alapul, hogy minduntalan politikai ellenfeleket találjon magának, akik testén keresztül tudja megvalósítani önmagát. Most viszont túllőtt a célon, mert az ellenfeleket már nem csak a szlovák pártoknál keresi, hanem a saját pártjában, a Magyar Szövetségben is, amely most megelégelte különutas politikusi magatartását, és kizárta soraiból. Gubík László ezzel rövidre zárta a Gyimesi jelenséget, a Magyar Szövetség tehát nem engedi, hogy Gyimesi tovább folytassa az árokásást, ahogy a párt dehonesztálását sem.
Pedig tudjuk, hogy milyen nehéz út vezetett számára a Szövetségbe, nem volt egyöntetű a befogadása. A parlamenti választások előtt már mellette tette le a voksát, szembefordulva a Most-Híd platform akaratával, amely emiatt a kilépés mellett döntött. Így utólag nehéz megítélni, hogy mi volt károsabb a pártra nézve: Gyimesi érkezése vagy a Most-Híd távozása. A parlamenti választások kampányában dolgozott gőzerővel, céltudatosan, de már akkor is inkább öncélúan, viszont sok emberrel el tudta hitetni, hogy nélküle semmire se mehet a felvidéki magyarság, nélküle nem lesz parlamenti képviselete. Vele se lett...
Aztán a következő két megmérettetésen, a köztársasági-elnök választáson és az Európa Parlamenti választásokon már kevésbé volt látható, kevesebbet volt a terepen, hiszen nem volt érdekelt, jelöletlen volt, és ő másért nem hajlandó dolgozni, legföljebb magáért.
Viszont jelezte újrasodródási szándékát valamelyik szlovák párthoz. Személy szerint Matovičékhoz már nem sírhatta vissza magát, hiszen azok kőkeményen odaálltak a liberális ellenzéki oldalra. De hát elég széles a kormánypárti paletta, és akadnak barátok is ezen az oldalon. Így lett Gyimesi György volt parlamenti képviselő, a Magyar Szövetség egyik korábbi vezérpolitikusa, alelnöke Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter tanácsadója a dél-szlovákiai csatornázás koordinálása terén. Vagyis 5 év alatt simán áttáncol három párton is.
Arról nem szóltak a hírek, hogy ez a tanácsadói kinevezés mennyire volt egyeztetve a Magyar Szövetség berkeiben, de azt tudható volt, hogy Gyimesi részéről partizánakció volt, amikor a nyelvtörvény kapcsán felkereste Tarabával Martina Šimkovičovát, a kulturális tárca vezetőjét, aki szintén a SNS tagja és a nyelvtörvény módosításának előkészítője. Virágcsokorral mosolygott a miniszter asszony mellett, akit csak felsőbb utasításra, és nem Gyimesi virágjának köszönhetően sikerült lebeszélni a törvény előterjesztéséről. Ő pedig elkezdte bagatellizálni az ügyet. Ugyanezt tette a gömöri atomtemető ügyében is, ott ugyanis a környezetvédelmi miniszter tanácsadójaként találhatott volna feladatot, de ő inkább ebben az ügyben is a bagatellizálást választotta.
Különutas politikáját már akkor kiszúrhatták az emberek, amikor a Magyar Szövetség tisztújító kongresszusán nem vállalt semmilyen tisztséget, jelölést, annak ellenére sem, hogy erre felkérést kapott, hiszen neki a háttérből mindent és mindenkit bíráló, minden konstrultivitást nélkülöző szerep a legtesthezállóbb. A levegőben persze ott lóg az a kérdés is, hogy vajon milyen indíttatásból és milyen hátszéllel teszi mindezt?
A Magyar Szövetségre értendő „korszakváltás” egyébként Gyimesi kissé gúnyos fennhangú szavajárása. Szerinte ennek jegyében a soha nem látott mértékben ássák elő a párt vezetői a korábban már legyőzött, hiteltelensége miatt letűnt korszakot, és annak levitézlett árulóit édesgetnék vissza a vezetésbe. Valószínűsíthető, hogy a Most-Híd levitézlett, vegyes szemléletű árulóira gondolhatott a politikus, az elődjeire, hiszen az önálló indulás feladásával a választásokon most ő gondolkodik vegyességben.
Ma már látható, Gyimesi nem sokat tett hozzá a magyar párt politikájához, folyamatosan ártott, nyilvánosan gúnyolódott, számára semmilyen pártfegyelem nem létezett, ezek után jogos volt a döntés, hogy kizárják a Magyar Szövetség soraiból. Távozását nem lehet frappánsabban megfogalmazni, mint Gubík László tette Kassán az OT-n elmondott beszédében, amikor Bud Spancer egyik klasszikusát idézte: „lebukott egy emberünk Alaszkában, kár érte, kiváló ügynök volt”.
