2021. december 7., 08:59

Három a magyar igazság!?

Egész Európa, de a világ más részei is aggódva figyelik a németországi történéseket. A napokban veszi át az új kormány a hatalmat, élén egy szociáldemokratával, aki annak idején még Schröder alatt „szocializálódott“. Ez még nem volna nagy baj, hiszen voltak már a német szocdemek kormányon.

Olaf Scholz német alkancellár

Helmut Kohl és Angela Merkel után nehéz lesz lenyelni egy olyan irányzatot, amit Koenen Krisztina újságíró fogalmazott meg: „ez a nap egy új korszak kezdete lesz, amelyben az egész társadalmat elkötelezik a klíma-, gender- és a fehérellenes fajideológia követésére, a család és a német nemzet feladására, és amelyben a parlamentáris demokrácia már csupán üres formaként fog tovább létezni“

Ismerve az elmúlt 150 év német történelmét –  ennek hallatán –  az ember hátán feláll a szőr! Még akkor is, ha ténylegesen nem is lesz igaz.

Látva a szociáldemokrata kancellár(jelölt) Olaf Scholz eddigi politikai pályafutását, bátran feltételehető, hogy az SPD nem lesz az új német kormánykoalíció vezető ereje, Scholz pedig egy jólöltözött kirakatbábuként fogja végignézni a kontraszelektált neozöldek őrjöngését.

Az új országvezetés néhány fontos tárcája a zöldek kezébe került. A kiszemelt tárcavezetők pedig...hm...első meglátásra – csupa kontraszelektált személyiségek, akikhez hasonlót tucatjával lehet találni az esti berlini Alexanderplatzon.

A gond – úgy látszik – a neozöldek körül lesz. Azért biggyesztettem ide a „neo“ szócskát, mert már évek óta kísértetiesen hasonlítanak a görögdinnyére: kívülről haragoszöldek, belül meg vörösek.

Meg aztán Murphy után szabadon: „semmi sem olyan rossz, hogy még rosszabb ne lehetne“

A sors pedig úgy hozta, hogy az új német külpolitika irányítója - külügyminisztere Annalena Baerbock lesz, éppen a „görögdinnyések“ társaságából (akit mindenféle hazugságon és csúsztatáson kaptak rajta). Még meg sem száradt fején a tojáshéj (mert semmi diplomáciai tapasztalata nincs) és máris nekiment az oroszoknak, Kínának meg a pofozható EU-tagoknak – Lengyelországnak és Magyarországnak is. Meghirdette, hogy „értékorientált” és „feminista” külpolitikát fog folytatni, természetesen és hagyományosan a német felsőbbrendűségi küldetéstudat tükrében.

Egy új gazdasági és klíma „szuperminisztériumot” fognak létrehozni, amelynek élén a zöldek társelnöke, Robert Habeck fog állni. Polgári foglalkozását tekintve gyermekkönyvíró, tehát holmi szakmai tapasztalatairól itt nem illdomos irogatni. Minden atomerőművet és szénerőművet be fog záratni, hogy mi lesz aztán, azt még nem tudni.

„A németséggel sohasem tudtam mit kezdeni”, mondta egyszer, és ezt a mondását jó lesz komolyan  venni. „Hányingert kapok, ha a hazaszeretet szót hallom”, nyilatkozta máskor, sokkal korábban.

A németek kultúrájának istápolását pedig az a „görögdinnyés“ Claudia Roth fogja vezetni, aki anarchista zenekar-menedzserként kezdte annak idején – még felöltözni sem tud rendesen.

A szocdem-neozöld szimpatizánsokra és választókra a jövőben szerintük nagy szükség lesz, ezért újra megnyílnak a migránscsatornák és befogadnak mindenkit, aki Németországot választja a szociális segély kifizetési helyéül.

Most azonban menjünk kicsit vissza a múltba, úgy száz évet. A német császárság lebontása, az I. világháború lövészárkai, majd Hitler, hatalomra jutása után - némi bajor sör segédletével - a II. világháborúban felégette a fél világot és a végén Németországot is.

Most, miután a gender, az LMBTQ, BLM, a „zöldesítés“ (széntelenítés, atomtalanítás) lesz a legfontosabb dolog Németországban (az Európai Egyesült Államokról - Németország führersége alatt most ne értekezzünk), úgy tűnik, hogy a németek újra az elképzelt „jó“ jövő nevében egy totalitást akarnak kiépíteni.

A barna meg a vörös után jöhet a zöld. A küldetéstudat és már-már a beteges (gonoszkodó) precizitás újra tönkreteheti Németországot, majd egész Európát, mint az már kétszer megtörtént.

A nagyobb gond ott volt, hogy mindkét esetben a Monarchia és a Magyar Királyság Németország mellé állt és (sajna!) kitartott a végsőkig. Kétszeri tönkremenetele borítékolható volt. Ha pedig jól megnézzük a károkat, akkor ebből a mai Magyarország jött ki a legnagyobb veszteséggel – óriási területvesztés, nem volt Marshall-segély, de volt kommunizmus, negyedszázados hadisarc, stb.

Kelet-Európának és benne a V4-eknek most kell majd nagyon észnél lenni. Ha ez az új német  kormány nem bukik meg gyorsan (pl. a CDU-CSU gazdasági körök „hathatós segítségével“), akkor fel kell készülni egy ideológiai háborúra, aminek nem tudni mi lesz a vége...

Nekünk, azonban, itt Kelet Európában, magyarként nem kellene betartani a „Három a magyar igazság“ szólásmondást, nem kéne e téren feltétlenül a barna-vörös-zöld vonal mentén harmadszor is  beállni Németország mögé. A liberális és zöld demokrácia mentén Németországnak joga van magát tönkretenni és kitermelni az „Untermensch“ új, modern embertípust. Nekünk nem kéne okvetlenül ebben segédkezni - már csak az eddigi tapasztalatok alapján sem.

Inkább három lépés távolság...

Megosztás
Címkék