Gubík megtette, amit meg kellett tennie
Tegye mindenki a kezét a szívére és vallja be, helyesli-e vagy elítéli Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét, aki részt vett és fel is szólált kedden a Büntető törvénykönyv módosítása miatt összehívott kormányellenes demonstráción Pozsonyban. A több mindent magába foglaló módosítás legérzékenyebb része ránk nézve, hogy hat hónapi szabadságvesztésel sújthatják azokat, akik megkérdőjelezik a beneši dekrétumok érinthetetlenségét, és ezzel a megfélemlítést használják eszközként.
Gubík szerint „abszurd, erkölcstelen, vállalhatatlan ez a hatalmi arrogancia, szűklátókörűség és érzéketlenség”, ezért a Magyar Szövetség nevében meg kellett szólalnia az ellenzéki tüntetésen. A módosítás ugyanis provokatív és csúnyán megszégyenítve érzik most magukat a felvidéki magyarok. Megfélemlítve addig nem, amíg lesznek Duray Miklóshoz hasonló vezetőink, akik a beígért börtönbüntetés ellenére fel merik emelni a hangjukat a hatalom arroganciájával szemben egy pozsonyi tüntetésen is.
Mások Gubík fellépésében a szuverenisták és Orbán Viktor szövetségesének, Ficónak az elárulását vélik felfedezni, a magyar politikum ellenérdekeltjei pedig egyenesen progresszív pálfordulást emlegetnek a pártban. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy a Magyar Szövetségnek a keddi ellenzéki tüntetésen való részvétele nem „jogállamisági kiállás”, hanem egyértelmű politikai besorolódás. Ezzel a lépéssel de facto a Progresszív Szlovákia és holdudvara politikai eszközévé vált, állítják többen. Miközben csupán arról volt szó, hogy egy parlamenten kívüli párt vezetője élt a lehetőséggel, botorság lett volna nem kihasználni a médiafigyelmet, mindenkit meg kell győzni az igazunkról. Lehetőséget kapott arra is, hogy elmondja az érveit, de az elnök, kihasználva az alkalmat, a közösségünk általános helyzetéről, a hiányosságokról is beszélt. Nem oldalt választott, hanem élt a nyilvánosság lehetőségével, hogy rendezzük megnyugtatóan a 13 kollektív bűnösséget szabályozó dekrétum kérdését, amit a kormányoldal kibővített egy tizennegyedikkel: fél éves börtönbüntetést kaphat az, aki megkérdőjelezi az eredeti tizenhármat.
Mindnyájan tudjuk, hogy aki őszintén gondolja a szlovák-magyar barátságot, az nem érheti be a jó államközi jó kapcsolatokkal. Annak komolyan kell vennie a felvidéki magyarok jogállását is. Ezzel tisztában van a magyar kormány is, és az ezzel kapcsolatos véleményt a külgazdasági és külügyminiszter is elmondta, és lépéseket ígért. A háború és béke világrengető kérdése mellett ne törpüljön el ez sem! Ne elégedjünk meg azzal, hogy Fico kávézgatás közben kijelenti, hogy úgyse fognak ezért senkit se elítélni, csak a nacionalista érzelmű választóknak szól a módosítás. A lelki megalázással járó fenyegetés ugyanolyan fájdalmas! Bármikor be lehet élesíteni, ugyanúgy, mint a nyelvtörvényt.
Egyébként a nyilvános megszólalásra a magyar pártot kötelezte az országos tanács által elfogadott határozata is. Ugyanúgy kassai helyszínen, de teljesen más jellegű 13 pontot mutatott be Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a párt országos tanácsának ülésén. Ezek a pontok a Szlovákiában élő magyarok jogegyenlőségének és méltó életkörülményeinek biztosítását célozzák, azaz homlokegyenest a 80 évvel ezelőtti szégyenteljes törekvésnek az ellenkezőjét.
A 13. pont a kollektív bűnösség elvének eltörlését képezi:
Azonnal meg kell szüntetni a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg el kell törülni. Korrektül le kell zárni a szégyenteljes múltat, hogy egyenrangú állampolgárokként érezhessük magunkat – fogalmaz a dokumentum. De olyan nagy és érthetetlen kérés 80 év után, hogy legalább utólag ne büntessenek, hanem rendezzük megnyugtatóan a 13 kollektív bűnösséget szabályozó dekrétum kérdését?
