Fico óvodája
A koalíciós válság egyelőre elhárult, így a kabinet tovább folytathatja működését, ahogy eredetileg is elindult, 79 kormánypárti képviselővel.
Akadnak azonban sokatmondó változások. Az SNS-nek gyakorlatilag már egyetlen minisztériumra sincs ráhatása, ellenben Rudolf Huliak tárcát kapott, ahogyan a korábban kormánykritikus Samuel Migaľ is.
Nagy kérdés, hogyan vezeti majd Robert Fico a kormányüléseket az új miniszterek társaságában. Abban a teremben ugyanis szórakoztató és egyben művészet lesz fegyelmet tartani.
Ugorjunk vissza néhány évet, 2020 februárjába, a parlamenti választások előtti kampányidőszakra. Ki emlékszik még arra a kampányvideóra, amelyben Robert Fico „óvóbácsiként” lépett be egy terembe? A „rendetlen” gyerekek között próbált rendet tenni, a lurkók pedig nem voltak mások, mint az ellenzéki pártvezetők szimbolikus figurái: Andrej Kiska, Richard Sulík, Alojz Hlina, Miroslav Beblavý, Michal Truban, Boris Kollár és Igor Matovič. A videó üzenete világos volt: a felelőtlen „gyermekekre”, vagyis az ellenzékre nem szabad bízni az ország jövőjét. Stabilitásra van szükség, melyet természetesen a Smer képvisel.
Néhány év elteltével ez a jelenet már nem egy kampányfilmben, hanem a szemünk előtt, a kormánykoalícióban játszódik le. Az igazi „óvodások” pedig már Robert Fico kormányában foglalnak helyet.
A miniszterelnök most a valóságban is kipróbálhatja az óvóbácsi szerepét. Huliakkal, Migaľlal, Šutaj Eštokkal vagy Šimkovičovával a kormányülések valóban inkább hasonlítanak majd egy óvodára, mint egy komoly miniszteri tanácskozásra. Ficónak pedig rendet kell teremtenie ebben az igencsak különös társaságban.
A Smer, a Hlas és az SNS által alkotott kormánykoalíció már a megalakulását követően is törékeny pilléreken állt. Ha nem is az értékek, legalább az érdekek és az alkuk tartják egyben ezt a konstrukciót.
Nincsenek közös víziók, nincs világos irány. Huliakból és Migaľból sem azért lett miniszter, mert szakmailag meggyőzőek lennének, hanem hogy a kormány fennmaradjon, és elkerülhető legyen az előrehozott választás.
A parlamenti többség ugyan megvan, de éppenhogy. A 79 képviselő törékeny többség, amely nem politikai egységen, hanem kikényszerített kompromisszumokon alapszik. Egy ilyen érdekszövetség bármelyik pillanatban széthullhat, különösen egy olyan közegben, ahol a fegyelmezetlen miniszterek és kormánytagok bármikor egymásnak eshetnek. Pont úgy, mint az óvodában.
Robert Fico tehát most igazán veszekedő gyerekek között találhatja magát. Ezúttal azonban nem kampányfilmet forgat, ez a valóság, a realitás.
A kérdés már csak az, meddig marad türelmes az óvóbácsi? Vajon magától, idő előtt hagyja ott a rakoncátlan gyereksereget, vagy megvárja, míg a négyéves ciklus végén kicsöngetnek, amikor már mindegy lesz, mennyire szabadult el a játszótér?
