2021. február 10., 17:00

Ez nem pókerparti!

Lesz magyar politikai egység, vagy nem lesz? Ez a kérdés folyik már a vízcsapból is...

Az öt magyar párt preferenciái a 3-4%-os MKP-tól a 0,1 - 0,2%-os törpepártokig terjednek. Ilyen 20-30 szoros szórás mellett a tárgyalások menete és eredményeik, a kiszorításdi és posztelosztási kisérletek kifejezetten egy pókerpartira emlékeztetnek.

Ha 1998-ban az MKDM, az Együttélés és az MPP így állt volna az egyesülés témájához, soha nem lett volna MKP.

Amellett az egymás közti preferenciáik akkor nem mutattak 20-30 szoros szorzót. Egy gyűjtőpártot kellett kialakítani, amivel akkor semlegesíteni lehetett Mečiar gyilkos igyekezetét. Így jött létre a Magyar Koalíció Pártja, és több választási cikluson keresztül többé-kevésbé, a körülményekhez képest, politikailag képviselni tudta a felvidéki magyarokat.

Ezért is nem tudom hová tenni a mai helyzetet megoldani kívánó pártvezetéseket.

Mindenki a Felföldön tudja, egységes politikai képviselet nélkül nem lesz parlamenti képviselőnk. Azt is sejteni lehet, hogy a többségnek elege van az eddigi totojázásból és politikai infantilizmusból,

az egységes képviselet élén új, de tehetséges embereket akarnak látni, akikre nem vetül semmi párton belüli- vagy kormánybalhé. Az eddigi tevékenységük szerint pedig esély lehet a kilábalásra.

Egyelőre a hárompárti tárgyalások kétpártira zsugorodtak, de nem szabad megengedni, hogy az új párt a Most-Híd reinkarnációja és az MKP megszűnése legyen

 – személyileg, ideológiailag és pártstruktúrákban is. A többi három párt pedig vegetatív állapotra készülhet.

Az új párt nevével pedig egyelőre nem foglalkoztak valami nagyobb publicitással, holott épp ez lehetne a megoldás kulcsa.

E sorok írójának szerény véleménye szerint meg kell alkotni a felvidéki magyarok egyetlen politikai közösségét. Ezért nincs jobb név, mint a Magyar Közösség Pártja, amely elnevezés végre híven tükrözhetné az igyekezetet: politikai szinten etnikailag magyar, az egész közösséget képviseli. Meg megtakarít egy jogi folyamatot (közgyűlési határozat, Belügyminisztérium, stb.)

Tehát nincs szükség névváltoztatásra, mert a legnagyobb preferenciákkal bíró párt márkaneve kötelez. Kifejezi a közösségi igyekezetet, amivel – ha jól tudom – mind az öt párt valamilyen formában már azonosult.

Akkor tessék arról tárgyalni, hogy ki, mikor, milyen sorrendben szünteti meg pártját, és lép be az MKP-ba azzal, hogy második lépésként villámgyorsan a fent vázolt személyi cseréket tárgyalják meg.

Aztán meg jöhet egy kompromisszumos pártprogram kidolgozása, mert nem biztos, hogy mindenkinek ízleni fog a pártonként felkínált menü.

A személyi töltetet illetően a tanácsot már megkaptuk a könyvek Könyvében:

„...És senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való...” (Mk, 2,22).

Vagy:

„...„Senki sem tép ki foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja, mert így az újat is eltépné; és nem is illene a régihez az új ruhából való folt. (Lk, 5,36).

Nem a párt nevén múlik! Elég volt a pókerpartiból, kedves felvidéki politikusaink!

A szerző 1998-ban a névváltoztató MKDM vezetőségi tagja volt.

Megosztás
Címkék