Előretör a „globális Dél”?
Hszi Csin-ping minden idők legnépesebb, 400 fős delegációjával készül a BRICS-államok szeptember 12-e és 13-a közötti csúcstalálkozójára. Ez azonban nem csak az indiai–kínai közeledés szempontjából fontos. Az indiai fővárosban a 11 tagú szövetség három domináns országa – Kína, India és Oroszország – előadásában összetett diplomáciai táncot láthatunk majd, melynek azonban világgazdasági következményei is lehetnek. Ez a csúcs nem egy új szuperhatalmi blokk kikiáltásáról fog szólni, hanem a többpólusú világrend pragmatikus menedzseléséről.
Közép-európai léptékkel nehéz reálisan átéreznünk, mit jelent az, ha egy 1,4 milliárd lakosságú ország nincs jóban, vagy éppen jóban van az 1,3 milliárdos szomszédjával. Hszi Csin-ping kínai elnök várható újdelhi látogatása – amely 2019 óta az első lesz – diplomáciai áttörésként értékelhető, különösen a 2020-as határvillongások okozta kapcsolati mélypont után.
Az elmúlt hetek magas szintű egyeztetései jelzik: mindkét félnek érdeke a határmenti feszültség deeszkalációja. Emellett persze, ahogy az lenni szokott, mindez jüanná és rúpiává is konvertálható, Kínának és Indiának a találkozóval megvan a maga gazdasági számítása is.
A Nyugattal és Washingtonnal meglévő geopolitikai és kereskedelmi feszültségek közepette Hszi Csin-ping számára kulcsfontosságú, hogy ne szigetelődjön el Ázsiában, és megmutassa: Kína képes konstruktívan együttműködni a globális Dél vezetőivel. Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig nem kíván belépni egy nyíltan Nyugat-ellenes tömbbe, ám szüksége van a gazdasági stabilitásra, és a kínai technológiai, illetve ipari alapanyagoktól való függősége miatt India nem engedheti meg magának a tartósan befagyott kapcsolatokat.
Az újdelhi csúcs egyik legfontosabb hozadéka éppen az lehet, hogy India és Kína kapcsolata újra pragmatikusabb pályára kerül. Hszi indiai útja nem azt jelentené, hogy Kína és India stratégiai riválisból szövetségessé válik. Azt jelentené, hogy a rivalizálást mindkét fél megpróbálja egy működőképesebb együttműködési keretbe szorítani.
És akkor itt van a 2022 óta háborúban álló/élő Oroszország, amelynek szintén megvannak a maga számításai mindkét óriásországgal. A sorozatos nyugati szankciókat követően Kína vált Oroszország gazdasági mentőövévé és első számú kereskedelmi partnerévé, kihasználva, hogy Oroszország elveszítette európai piacait, így a kínai cégek lényegesen piaci ár alatt jutnak hozzá az orosz energiahordozókhoz. A nyugati elektronikai és autóipari termékek helyét az orosz piacon nagyrészt átvették a kínai vállalatok. A kapcsolat azonban az évek során egyre inkább asszimetrikussá vált, Kína javára.
India gazdasági kapcsolata Oroszországgal alapvetően eltér a kínai modelltől. Új-Delhi nem akar stratégiai blokkba tömörülni Oroszországgal a Nyugattal szemben. Saját nemzeti érdekei mentén használja ki a geopolitikai átalakulást.
A szankciók előtt Oroszország India olajimportjának alig 1-2%-át adta. Ez az arány 35-40% fölé ugrott. India felhalmozta az olcsó orosz nyersolajat, feldolgozta dízellé és kerozinná, majd európai és amerikai piacokon értékesítette. Ez a folyamat óriási profitot termel az indiai finomítóknak. Oroszország emellett tartósan India legnagyobb hadiipari beszállítója.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta az indiai külügyminisztert. Szubrahmanjam Dzsaisankar felvetette az atomenergia területén való együttműködést, Újdelhi tehát legitimálja Moszkva nagyhatalmi kapcsolatrendszerét anélkül, hogy csatlakozna Oroszország Nyugattal szembeni konfrontációjához.
Ugyanakkor a BRICS-en belüli együttműködés mögött komoly gazdasági verseny is zajlik. A Reuters augusztus 20-i elemzése szerint Kína növekvő orosz olajvásárlásai már szűkítik az indiai finomítók hozzáférését az orosz nyersolajhoz. India orosz olajimportja augusztusban jelentősen visszaesett, miközben Kína nagyobb mennyiséget szívott fel az orosz kínálatból.
Közben – az elején említettük a rituális táncokat – július vége felé, amikor mi a hőkupolákkal voltunk leginkább elfoglalva, Hszi Csin-ping táncba hívta Brazíliát is. A kínai elnök hangsúlyozta: a két ország – az úgynevezett globális Dél meghatározó szereplőiként – közösen járulhat hozzá a nemzetközi kormányzási rendszer reformjához, a multilaterális együttműködés erősítéséhez, valamint a nemzetközi igazságosság érvényesítéséhez. A brazil elnök üdvözölte Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi kezdeményezéseit, és kijelentette: Brazília kész szorosabban együttműködni Kínával a többoldalú fórumokon.
Hogy ebből mi lesz két hét múlva Újdelhiben? Ha a kínai és az orosz vezető is jelen lesz, a csúcs diplomáciai győzelemként szolgálhat Modi számára: megmutatja, hogy India képes a saját területén egy asztalhoz ültetni Pekinget és Moszkvát úgy, hogy közben megőrzi kitűnő kapcsolatait a Nyugattal is.
De a csúcstalálkozó igazi sikere nem egy látványos közös nyilatkozat lesz, hanem az, ha India eléri, hogy a BRICS egyszerre legyen elég erős Kína és Oroszország számára, és elég önálló India számára.
Megjelent a Magyar7 2026/36. számában.
