Egoisták egymással szemben
A szlovák kormány sajátossága, hogy két dudás egy csárdában is „elférhet”. Eddig ugyanis ez nehezen cáfolható: a tavaszi Sulík és Matovič közötti csörte bizonyosan megoldódott. A sebek azonban ősszel újra vérezni kezdtek, ám ezúttal nem biztos, hogy elég lesz a púderezés.
Még mielőtt mindenki pánikolna, a történet azért nem olyan súlyos, ott még nem tartunk, hogy a kormány megbukna. A koalíció egysége szempontjából azonban aggasztó kettejük veszekedése. Főleg akkor, amikor a járványhelyzet egyre fokozódik az országban. A frusztráció és a kormányon belüli bizonytalan állapot az emberek szemében úgy csapódhat le: ha egymásban sem bíznak, hogy vegyük ezt a kormányt komolyan?
A polgárok haragja jogos, ugyanis a kormány járványügyi intézkedései tényleg nem a legkonstruktívabbak, ráadásul a Sulík és Matovič közötti feszültség még inkább elbizonytalaníthatja az embereket.
A kormány feladata pedig ebben a helyzetben pont az lenne, hogy egységet és stabilitást mutasson.
Ha visszaidézzük, a járvány kezdetén is szemtanúi lehettünk hasonló vitának a két főszereplő között. Akkor egy kommentáromban azt írtam, a két személy különböző világszemlélete ígéretes hangversenyt idézhet elő a jövőre nézve.
Természetesen arra gondoltam, hogy a különböző álláspontok eredménye egy racionális és komplex tervet eredményezhet, amely például nagyban hozzájárulhatna a koronavírus válság kezeléséhez. A csendes és elhenyélt nyár után azonban a kormány kőkeményen szembenézhet a második hullámmal.
A kapkodás és a zavaros kommunikáció korántsem arról árulkodik, hogy ötletes megoldások születhetnek a különböző személetekből, ellenkezőleg: még nagyobb feszültséggel számolhatunk.
Azonban továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy a kormánykoalíció felbomlásának a veszélyét nem fenyegeti ez a konfliktus. Jelenleg még egyik félnek sem érdeke otthagyni a kormányzati pozíciót.
Az SaS már megélt hasonló konfliktust, ha nem is egyedül ők buktatták meg 2011-ben a Radičová kormányt, de ők voltak a főszereplők.
Jelen helyzetben Matovič egyértelműen a másik két kormánypártban bízik. Olyannyira, hogy piedesztálra is emeli őket, ezzel bebiztosítaná az erőpozícióját a Sulík elleni harcban.
Az ő olvasatában: ők a megbízható barátok, Sulíkék pedig az árulók.
Pontosabban Sulík az igazi ellenfél, az SaS tagjait nagyon szívesen maga mellé állítaná. (Sulík pontosan ezt csinálta néhány hete, amikor a kormánypártok liberális képviselőit édesgette magához).
Matovič olyannyira vérszemet kapott, hogy az SaS-nek más megbízhatóbb vezetőt javasolt. Ha ezt egy ellenzéki párt csinálja, azt meg lehet érteni, azonban ez közvetlenül a szövetségestől érkezett, ráadásul a kormányfőtől, aki a koalíció vezetője. Akárhogy is vesszük, ebből egyértelműen kiolvasható: Matovič nem szeretné már látni a Sulík vezette SaS-t a koalícióban.
Richard Sulík hasonlóan öntörvényű és akaratos politikus, azonban ő higgadtabb és kimértebb, így nem veszi személyeskedésnek az indulatos támadásokat.
Sulík viszont képes makacsul harcolni az igaza mellett. Történhet bármi, ha az Excel-táblázat más adatot és eredményt mutat, vagy adott esetben hiányoznak a járványadatok, akkor azt szóvá teszi, és követeli annak orvoslását.
A két politikus között a világnézeti különbség egy dolog, de ezen kívül az egyik racionálisan és mechanikusan, a másik pedig érzelmesen és szentimentálisan cselekszik. Ezzel is magyarázható kettejük szembenállása.
Az egyiknél hiányzik az érzelem és emberség (kirohanni a tanácskozásról), a másiknál pedig a racionális és logikus gondolkodás, (amikor a közösségi hálón keresztül zajlik a támadás és személyeskedés).
Mindemellett mindketten csökönyösen ragaszkodnak a maguk igazához, jól látszik, a helyzetet csak egy jó mediátor tudná megmenteni. De egyelőre nem látni ilyen embert.
Ha egy kicsit madártávlatból tekintünk az egészre, ilyen helyzetképet kaphatunk: a két jómadár egymással párbajozik, a vírus tombol, a gazdaság belassul, a nép ideges, s a háttérből Pellegrini szürcsöli a kávéját, hiszen az októberi közvélemény-kutatások felméréseinek értelmében, pártja, a Hlas-SD a legnépszerűbb.
