Bizony hitvány bizonyítvány…?
Nagy nap ez a mai sok gyermek és szülő számára. A csemete hazaviszi az elmúlt öt hónapban végzett munka eredményét. Ma kiderül, hogy ment a matek, a magyar, az angol és a többi tantárgy. A félévi bizonyítvány egyúttal megmutatja azt is, mire kell ráerősíteni a következő hónapokban.
Remélhetőleg a legtöbb családban ma a dicsérő szavak, a biztatás és bátorítás lesz a jellemző. A legtöbb szülő számára ugyanis örök dilemma, hogyan reagáljon a gyermek bizonyítványára. Főleg akkor, ha a benne található érdemjegyek nem azt tükrözik, amire valójában képes.
A szidás, fenyegetés, zsarolás, követelőzés módszerei szerencsére már rég divatja múlttá váltak a legtöbb családban. Az egyetlen dolgod a tanulás és mégis ilyen bizonyítványt hozol haza kérdőmondat sem kelt már lelkiismeret-furdalást a gyermekekben. Rengeteg más, a tanulásnál sokkal fontosabb dolguk is van…
A bizonyítvány beszédes lehet. Látleletet adhat akár arról is, hogy a gyerkőccel valami nincs rendben. Tavaly még kitüntetett volt, most meg közepes, becsúszott néhány hármas! Hogy lehet? Az átlagszülő ilyenkor képes a tisztánlátásra, és viszonylag hamar rájön. Elég csak körülnézni, mi történt az elmúlt időben a családban. Lehet, hogy meghalt valamelyik nagyszülő, esetleg anya és apa elváltak, vagy egy makacs betegség miatt a gyerek heteket mulasztott az iskolában. Persze van más, mostanában egyre inkább elharapózó ok is. Az iskolai zaklatás. A gyermekek kegyetlenek tudnak lenni egymással. Pszichológusok a megmondhatói, hogy nagyjából nyolcadikban rátör a kamaszokra afféle életkori lustaság. Ilyenkor nagyon nehéz őket rávenni bármire is, nem még a tanulásra. Ez jó eséllyel előbb-utóbb elmúlik.
Zaklatott világunkban, amikor sok mindent csak teljesítményben mérünk, nem könnyű gyereknek, diáknak lenni. Aki bármi miatt kilóg a sorból, annak még nehezebb. Tévedés azt gondolni, hogy minden nebuló ugyanolyan jó lesz minden tantárgyból. Talán nem is kellene erre törekedni. Sokkal inkább arra, hogy amiben jók a képességei, abban tudjon nagyot „alkotni”.
Logikai gondolkodás nélkül szinte reménytelen küldetés a matek egyes, de lehet, nyelvekből meg valóságos zseni ugyanaz a nebuló. Akinek nem megy jól a tanulás, abból még lehet remek focista, kosaras, vagy akár birkózó. Minden gyermek megérdemli a sikerélményt. Az egyik matematikaversenyen nyerhet első díjat, a másiknak pedig mondjuk, futóversenyen akasztanak a nyakába érmet.
A bizonyítvány nem csak a tanulást tükrözi. Egy kicsit az elmúlt időszak írásos lenyomata is. Nem szabad túlértékelni, sem túlreagálni. Nem a világvége, nem is a világ dicsősége. Lehet jó kiindulópont a sikeresebb folytatáshoz.
Ami a szülő számára a legnehezebb feladat, elfogadni gyerekét olyannak, amilyen. Szeretni akkor is, ha világossá válik, sosem lesz tiszta egyes, nem igazán jó tanuló. Pedig mindig arról álmodozott, lesz majd egy orvos a családban… Minden gyermek kincs, egyedüli példány és mindegyik jó, egészen rendkívüli valamiben. Ezt kellene megtalálni. És ez nem biztos, hogy ott van és lesz a bizonyítványban.
