A teheneket leölik, ugye?!
Sokakat letaglózott a pénteken napvilágra került hír, miszerint a Csallóközben is felütötte fejét a rettegett a száj- és körömfájás. De hát csodálkozni aligha lehet, hiszen Kisbajcs csak néhány kilométer távolságra van Medvétől. Inkább csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkan fel nálunk is a betegség.
Egyelőre három faluban mutatták ki, és bízzunk abban, hogy nem terjed tovább. Nincsenek most könnyű helyzetben azok a gazdaságok, ahol állatok százait, ezreit kell, lehetőleg gyorsan, likvidálni. Még jó, hogy van ez a szavunk, kevésbé szomorít el, mint az elpusztítani. Ez a legbiztosabb módja, hogy a járvány terjedését megfékezzék. Aztán, a hírek szerint a tetemeket jó messzire, a zsolnai állatégetőbe szállítják.
Ottmaradnak az üres istállók. Nem kell korán kelni, nincs hétvégi munka. Csend lesz a telephelyeken. Hogy meddig, az majd eldől? Végleg-e vagy ismét megpróbálkoznak ezzel a kockázatos vállalkozással… Több ezer állatot nem lehet egyik a napról a másikra pótolni, amíg egy kisborjúból fejőstehén lesz, az évekbe telik.
Persze ma már, az intenzív mezőgazdaság korában, amikor mindent az égvilágosan tűpontosan kiszámolnak, semmi sem lehetetlen. Az sem, hogy rövid időn belül ismét „benépesítsék” az elárvult istállókat.
Lehet venni borjakat, üszőket és újra lehet kezdeni. Bizonyára valamiféle kártérítésben, állami támogatásban is bízhatnak a gazdák. A kérdés csak az, nem túl nagy-e a kockázat? Globális világunkban egy teherautó platóján is érkezhet halálos vírus, aminek nem kell útlevél. S keresztülhúz minden tervet és számítást. Tönkre teheti akár egy élet munkáját, szinte szempillantás alatt.
