2021. június 20., 08:20

A szirének éneke

Az alábbi gondolatokat nagy szeretettel ajánlom a jövőre elsőválasztóvá érő magyar ifjúságnak, mindenekelőtt a magyar egyetemistáknak, akiket a globalista szirének óriási elánnal csábítanak. Homérosz óta tudjuk, hogy a szirének ellenállhatatlan vonzerővel csábítják magukhoz kiszemelt áldozatukat, s amikor már nincs rá szükségük, egyszerűen megölik.

magyar választások
Fotó: MTI

Esetünkben a globális háttérhatalom szirénei-csicskásai, Gyurcsány Ferenc és felesége meg az ő társaik zengik csábos ígéreteiket egy általuk megálmodott, „nagyon emberséges” világról, amelynek eljövetele már nagyon, de nagyon esedékes. Ennek megvalósításában az egyetemi ifjúság „felvilágosult” értékrendjével tevékenyen részt vehet, feltéve, ha a jó oldalra, vagyis a szirénekre szavaz.

Persze tudjuk, minél ifjabb az ember, annál naivabb.

Ha meg egy új, jobb világ megteremtéséhez hívják partnernek (gondosan eltitkolva, hogy a hívó szó mögött a kibontakozó „szép új világ” borzalmai rejtőznek), az ifjú ember nem sokat habozik. Igen, megy, és tétovázás nélkül a szirénekre fog szavazni, akár a gyűlöletig elutasítva mindenkit, aki érte (is) aggódik, aki másként (reálisabban?) látja a jövőt.

Fiatalok még, s talán nem tudják, hogy az élhető jövő építésének feltétele a múlt, a történelem ismerete. Talán azt sem sejtik igazán, hogy háttérhatalmi érdekből a hiteles magyar történelmet (kivált a magyarországi közelmúltat!) megmásítva, megszépítve tanították nekik. A majdani szembesülés a szörnyű valósággal, az óhatatlanul rájuk váró kiábrándulás és megdöbbenés akár pusztító is lehet.

Lássunk két klasszikus irodalmi példát. Salinger Ilyenkor harap a banánhal című, elsőre abszurdnak tűnő novellájában a háborút megjárt Seymourral találkozunk, aki a szirénhangú háttérhatalom hívására (valójában parancsára) vett részt az öldöklésben. Természetesen annak minden elképzelhető, lelket roppantó következményével. Mindezzel csak hazatérve, a civil Amerikában szembesül. Seymour nemrég szerelt le, pontosabban érkezett haza a katonai kórházból, s azóta a viselkedése több mint furcsa.

Időnként monomániásan ismételget egy, legalábbis szimbolikus helyzetet. A banánhalakról beszél.

„Mikor benn vannak a lyukban – mondja Seymour –, akár a disznók, bezabálnak. Majd annyira meghíznak, hogy nem tudnak kijönni a lyukból.” (Megfejtés: többé nem lehet meg nem történtté tenni az elkövetett bűnöket és a szörnyűségeket, amiket ő is disznó módra elkövetett. Aztán egyszer csak egy váratlan pillanatban bemegy a szobájába, és főbe lövi magát. És ezen valahogy nem is csodálkozunk.

Salingernek ezt a novelláját nem sokkal Sarkadi Imre Farkaskaland című novelláskötete után olvastam. Dilemmát oldott föl bennem, amit a Sarkadi Imre öngyilkosságával (is) foglalkozó tanulmányok csak elmélyítettek számomra: baleset okozta-e Sarkadi Imre halálát, vagy a leküzdhetetlen és növekvő bűntudat kényszere miatt vetette le magát többemeletnyi magasságból?

Sarkadi novellái egyértelműen a szovjet típusú kollektivizálás mellett érveltek. Persze, nem mind és nem olyan egyértelműen, mint az 1953-ban írt Tanyasi dúvad című. Első novelláiban (Kőmíves Kelemen, A szatír bőre, Ödipusz megvakul) még áttételesen, metaforákba, szimbólumokba csomagolva jelenik meg az író igazsága. Igaz, akkor még a magyar múltat és a második világháború utáni magyar jelent nem ábrázolta olyan elképesztő értékzavarral, ahol a múlt szinte teljes egészében a sötét és embertelen időket jelentette, szemben a kommunista Rákosi Mátyás uralta rendszer jelenével.

De mint Salinger novellájában a háborúból megtért Seymour számára a civil értékrenddel való szembesülés, Sarkadi számára az ’56-ban kitört forradalommal való szembenézés jelentette a traumatikus megvilágosodást. A rádöbbenést, hogy amit íróként addig vallott, az összeegyeztethetetlen az európai kultúrával, humanitással.

A Tanyasi dúvadban megjelenő Ulveczki alakjában szimbolizált magyar parasztság nem lehet gyilkosa a magyar jövőnek. Ulveczki pedig nem gyilkolhatja meg a kommunista szemináriumot végzett Gál János kicsi fiát. Vagyis a jövőt.

Megjelent a Magyar7 2021/24.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.