2022. január 21., 08:27

A soha véget nem érő orosz–amerikai háború

Állandósuló válság van kibontakozóban. A szokásos szereplők természetesen az USA és Oroszország, amelyek között egyre mérgesebb a viszony. Talán folytatódik a hidegháború? Vagy még rosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet?

Putyin nem utazik
Fotó: TASR/ma7
Joe Biden és Vlagyimir Putyin

Történt ugyanis, hogy Oroszország kudarcosnak ítélte az Amerikával és a NATO-val folytatott tárgyalássorozatot. Az egyeztetés apropóját az ukrán helyzet, és az ország határainál felvonult mintegy 100 ezer orosz katona adta.

A két fél semmiben sem értett egyet, és nem született kompromisszum. Pedig csak egy-egy garanciát kellett volna adni egymásnak.

Moszkvának azt, hogy katonái nem indulnak meg Kijev felé, Washingtonnak meg azt, hogy nem veszik be a NATO-ba Ukrajnát. Csak hát, ami elméletben két egyszerű mondattal megoldható, az az életben bonyolult tárgyalássorozatok árán sem mindig sikerül. Ahogy most sem. Oroszországnak ugyanis esze ágában sincs lemondani Ukrajnáról, mint befolyási övezetéhez tartozó országról. Jött is a fenyegető reakció, miszerint az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtaná az oroszokat, ha azok megtámadnák Ukrajnát. A szankció kiterjedne az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 2 gázvezetékre, illetve a legfontosabb orosz bankokra is.

A történet azonban tovább bonyolódik. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, Oroszország a saját területein – értsd az országon belül – továbbra is szabadon mozoghat (akár az ukrán határ közvetlen közelében is), sőt azt kéri, vonuljanak ki az amerikaiak a volt szocialista országokból… Vajon tényleg jogosak Oroszország félelmei?

Tényleg messzire ment Amerika? Megannyi kérdés, amelyekre sajnos objektív választ egyelőre nehéz adni, hiszen bizonyos értelemben mindkét fél álláspontját meg lehet érteni.

Oroszország nyomás alatt áll, fenyegetve érzi magát. Álláspontja szerint felségterületein kopogtat a NATO.  Az Egyesült Államok részéről pedig egyértelmű az üzenet: az euroatlanti világ megszilárdítása a cél, és ebbe belefér a NATO további terjeszkedése. Az oroszok nagy nehezen megemésztették, hogy a balti államokat elveszítették, de hogy Ukrajna is erre a sorsra jusson, az már kiveri náluk a biztosítékot.

Az ukrán vezetés azonban szakítana az oroszokkal, és ezt teljes mellszélességgel támogatná az USA, még annak árán is, hogy az orosz medvét magára haragítja. Oroszország azonban nem enged, ezért vonultatta fel a katonáit az ukrán határra, hogy jelezze, ha kell erőszakot alkalmaz.

De az is lehet, hogy megint egy jó nagy átverésről, vagy figyelemelterelésről van szó. A normadiai tárgyalások (Ukrajna, Oroszország, Franciaország, Németország) során ugyanis sikerült kidolgozni az orosz–ukrán konfliktust lezáró megállapodást, ami kedvező a donyeci szakadárok szempontjából, de az ukránoknak nem tetszik. Putyin tehát azért fenyegetőzik a 100 ezer katonával, és az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon ezért hajthatatlan, mert ki akarja kényszeríteni ennek a megállapodásnak az elfogadását. Lehet, hogy ez az igazság, de az is lehet, hogy nem. Hamarosan kiderül.

Megjelent a Magyar7 2022/3. számában.

Megosztás
Címkék