A koszovói példa
Uniós közvetítéssel megállapodás körvonalazódik Szerbia és a magát 2008-ban egyoldalúan függetlenné nyilvánító Koszovó között. A kompromisszum részletei a nemzeti közösségek – így a felvidéki magyarság – autonómiatörekvései számára is hivatkozási alapot jelenthetnek, hiszen Koszovó elismeréséért cserében Pristina garantálja a zárt tömbben élő szerb közösség autonómiáját.
A még aláírásra váró megállapodás amiatt sem lebecsülhető, mivel Moszkva a Kijev elleni agressziót a kelet-ukrajnai oroszajkú közösség érdekeinek védelmével igyekezett igazolni, az Ukrajnával szimpatizáló nyugati közvélemény és a politikai döntéshozók szemében a kollektív kisebbségi jogok felvetése a korábbiaknál is kevesebb megértésre talál.
A szlovák diplomácia alakítói közül Martin Klus korábbi külügyi államtitkár már évekkel korábban biztonságpolitikai kockázatként azonosította a felvidéki magyarságot. Az Ivan Korčok örökébe lépő Rastislav Káčer külügyminiszter a közelmúltban nyilvánvaló politikai számítással vont párhuzamot a putyini agresszió és az általa vélelmezett magyar irredenta törekvések között.
Vagy gondoljunk csak az alaposan felfújt „sálbotrányra”, amikor a Magyarországgal szomszédos államok vezetői igencsak számító módon tiltakoztak Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló sálja miatt. A kivételt éppen a koszovói megállapodásban érdekelt Szerbia jelentette, amelyre Belgrád és Budapest az előző években elmélyült szoros kapcsolata ad magyarázatot.
Márpedig Szerbia 1999-ben gyakorlatilag elveszítette déli tartományát, Koszovó nemzetközi ellenőrzés alá került. Az albánok 2008-ban egyoldalúan kikiáltották a kis balkáni állam függetlenségét, amit Szerbia azóta sem ismert el, és a mai napig blokkolja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Bár az ellentétek alig csillapodtak, Belgrád és Pristina is megegyezési kényszerben van, hiszen az EU a csatlakozás előfeltételének szabta meg kettejük megállapodását.
Február végén uniós közvetítéssel tető alá hoztak egy megállapodástervezetet. Annak kompromisszumos elemei miatt azonban mindkét fél vonakodik véglegesíteni a megállapodást. Szerbia a megállapodás értelmében elismerné Koszovó függetlenségét, Pristina pedig szavatolná az Észak-Koszovóban élő szerb közösség autonómiáját.
Ha a megállapodásra, ahogy az várható, a közeljövőben pont kerül, a szerb közösség autonómiájának elismerése fontos precedenst teremt a kisebbségi jogvédelemben.
Megjelent a Magyar7 2023/13. számában.
