Gömörmihályfalva

Gemerské Michalovce
község
magyar lakosság 1910
100%
167
magyar lakosság 2011
79%
78
Népesség: 95
Terület: 6,25 km²
Tszf. magasság: 195 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98252
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Vályi-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás kisközség

A község a Vályi-völgy középső részén, a Vályi-patak mentén, a Vályi-dombság lábánál fekszik, Tornaljától 16 km-re, Gömörfügétől 8 km-re északnyugatra. A Vályi-völgyön végighaladó, Gömörfügét Felsővállyal összekötő úton közelíthető meg. Határa 190-295 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egytizedét erdő borítja. Északról Alsóvály és Felsővály, nyugatról Uzapanyit, délnyugatról Rakottyás, délkeletről Kálosa, keletről pedig Felsőrás és (rövid szakaszon) Otrokócs községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). 1971-1990 között Alsó- és Felsővállyal együtt alkotott községet "Valice" (Vály) néven. Területe (6,25 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Gömörmihályfalva egyike a Rimaszombati járás legkisebb településeinek. 1910-ben 167, 1921-ben 154, 1938-ban pedig 215, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során szlovákokat telepítettek a községbe, de túlnyomó magyar többségét (2011-ben 78,8 %) napjainkig megőrizte. A szlovákok aránya 1991-2011 között 22,1 %-ról 18,2 %-ra csökkent. A 20. század második felében lakosságának több mint felét elveszítette (1938-2001 között 215 főről 97-re csökkent). A lakosság több mint kétharmada (68,7 %) református vallású, a római katolikusok aránya 21,2 %.

Történelem

A települést először 1413-ban „Myhalfalwa” néven említik, de régebben keletkezett. Nemesi község volt, első birtokosa Mihály volt, akinek kúriája mellé egyre újabb udvarházak épültek. Később határát három nemesi család, a Forgonok, Bodonok és Gáták részeire osztották. Határában feküdt Morhó úrbéres falva, mely a 16. század elejére teljesen elnéptelenedett. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1828-ban 44 házában 337 lakos élt. akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. A csehszlovák földbirtokreform során a községhez tartozó Abloncipusztán 8, Forgáchfalváról érkezett szlovák család telepedett le. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Földműves szövetkezetét 1952-ban alapították, a lakosság többsége itt dolgozott.1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. A településen született Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró, valamint Forgon Mihály genealógus, történész, jogász.

Mai jelentősége

A község 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. Református temploma 1772-ben épült. A községben született Forgon Mihály emlékét emlékszoba őrzi.