Trianon következményei a református egyházra
A fenti címmel szerveztek Nemzetközi Tudományos Konferenciát Rimaszombatban. A Selye János Egyetem és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház közös szervezésében megvalósuló konferencián számos kutató, történész és református lelkész vett részt a Trianon előtti Nagy-Magyarország ma már elcsatolt területeiről.
„Tulajdonképpen a református egyház története az valahogy kicsiben az egész Kárpát-medence magyarságának története, hiszen Trianon előtt egy egységes ország és egy egységes magyarság volt, ugyanúgy egy egységes református egyház. Trianon ezt tulajdonképpen szétszakította és minden elcsatolt részbe kerültek reformátusok, akik előbb vagy utóbb rá voltak arra kényszerülve, hogy önálló szervezeti útra lépjenek, megalakítsák a saját református egyházukat. Mint például itt, Csehszlovákiában 1924-ben és megpróbáljanak gyakorlatilag igaz testvériségben élni az anyaországi református egyházzal, de mégis külön utat kezdeni, és hát mindazok az események, amelyeken a magyarság keresztül ment ez alatt a száz év alatt, azon gyakorlatilag a református egyház is keresztül ment. A református keresztyén egyházra bármelyik utódállamban, akár Csehszlovákia vagy Románia – mindenütt mint magyar egyházra tekintettek és ennél fogva a református egyház mindig is szemben állt az aktuális államhatalommal és mindig is az az egyház volt, amelyik a legnehezebben érvényesülhetett ezekben az országokban” – mondta Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Selye János Egyetem tanszékvezetője.
A konferencia a Selye János Egyetemen ma már harmadik éve tartó „A Református Keresztyén Egyház Szlovákiában” című kutatási program keretében valósult meg. A konferencián bemutatásra kerültek azok a legújabb kutatási eredmények, amelyek a református egyház és a trianoni döntés utáni helyzetet mutatják be.
„Én egy olyan témát vizsgálok, ami a Trianon utáni egyháznak a mindennapjait érintette, a gyülekezetekben való életet, hiszen egy új államalakulathoz kellett teljes mértékben idomulni és a református egyház magyar egyházként sajnos a csehszlovák, vagy éppenséggel más államalakulatot nagyon nehezen tudta a magáévá tenni. Annál is inkább, mert a Csehszlovák állam sok mindenre rá akarta tenni a kezét: a tanítói egyházra, az iskoláira, gyülekezeteire, az alapítványaira, amiben temérdek összgyülekezeti összegek voltak, pénzek és a kamataik. Ezekből a kamatokból élt a gyülekezet” – tudtuk meg Buza Zsolt, rozsnyói református lelkésztől.
A konferencia résztvevői a kétnapos előadássorozat után megtekintették a Rimaszombat központjában található református templomot, valamint a város egyéb nevezetes történelmi épületeit.
