2021. március 27., 17:12

Köteles László: Tovább kell adnunk az értékeinket!

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Magyarország köztársasági elnöke, Áder János kitüntetéseket adományozott. A díjazottak között volt Köteles László, a Csemadok országos alelnöke is, aki a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta. A díjazottal beszélgettünk.

Hogyan fogadta az elismerést?

Hatalmas megtiszteltetés. Ugyanakkor nemcsak az egyéni munka, hanem egy közösség tevékenységének az elismeréseként tekintek rá. Tudomásom szerint felvidéki magyarként eddig senki nem volt kitüntetve az etnikai határon kívül levő magyar, illetve más nemzetekkel közös emlékeink, kulturális és történelmi értékeink megtartásáért, hozzáférhetővé tételéért.

Az elismerés egy kicsit reflektorfénybe emelheti ezt az értékmentő munkát, többen értesülhetnek róla.

Azok is, akik bekapcsolódnának ebbe, akár velünk, akár önállóan, saját csoportokban foglalkoznának ezzel, nemcsak a Felvidéken, hanem akár Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken vagy az Őrségben.

A kitüntetést a felvidéki magyar emlékhelyek megőrzése, az itteni magya-rok kultúrájának megmaradása érdekében végzett tevékenysége, és a szülőföld megismertetését szolgáló honismereti kerékpártúrák szervezésében vállalt szerepe elismeréseként adományozták önnek. Vegyük sorra ezeket!

A Felvidék északi részén igen sok 1848/49-es emlékhely van, hiszen számos tábornok, törzstiszt innen származott, említsük csak Görgey Artúr honvédtábornokot vagy a felvidéki aradi vértanúkat, Aulich Lajost, Lahner Györgyöt, Dessewffy Arisztidet. A csaták színhelyén az utókor számos emléket állított a hősöknek, és ott vannak a honvédsírok is. Ezek az emlékhelyek nehéz sorsot éltek meg. Az 1918–19-ben betörő csehszlovák, pontosabban cseh légiók gyűlölettel viseltettek irántuk, főleg a Kossuth-emlékek iránt, de pusztították a magyar katonai, kulturális emlékeket is. Volt persze ellenpélda is, mint például Felsőkemence esete, ahol Kossuth hatalmas márványtábláját elrejtették, majd a ’90-es években visszahelyezték.

Az emlékeket sok helyen elpusztították, eltüntették, megmásították, máshol megtartották őket, de nem törődtek velük. Sokról mára szinte mi, magyarok is megfeledkeztünk. Feladatunk, hogy ezeket, lehetőleg eredeti formájukban, mindnyájunk javára megtartsuk, megőrizzük.

Feladatunk a temetők feltérképezése is. Folyamatban van a temetők újrarendezése, sok helyen kérik a bérleti díjat. Amikor nincs, aki kifizesse, előfordul, hogy történelmi vagy kulturális értéket jelentő sírok tűnnek el, például Iglón, Lőcsén, Szepesófaluban és más szepességi városokban. Ezeket megkeressük, a helyiekkel egyeztetve felvállaljuk a sorsukat, akár kifizetjük a bérletet. Megoldást az jelenthetne, ha ezekre is olyan védettség vonatkozna, mint az első és második világháború hősi halottainak, katonai áldozatainak a sírjára.

És a Honismereti Kerékpártúra?

Ez szerintem az egyik legszebb formája a honismeretnek, honszeretetnek, a legkörnyezetkímélőbb járművel, kerékpárral bejárni a történelmi hazánkat. Az utóbbi öt év koncepciója, hogy bejárjuk a valamikori Felső-Magyarországot. Elkezdtük a morva határon, Szakolcán, és elindultunk kelet felé. Öt év alatt megtettünk több mint 3000 kilométert, eljutottunk a jelenlegi ukrán határhoz, a Tiszáig.

Az idén, ha a koronavírus megengedi, a történelmi Szepességet szeretnénk feltérképezni, az ottani értékeket visszahozni a köztudatba, megismertetni és megszerettetni azokkal, akik velünk tartanak.
köteles lászló

A kultúráról se feledkezzünk meg.

Színtiszta magyar községben nőttem fel, és mindig is természetesnek tartottam a hovatartozásomat. Már 14 évesen beléptem a Csemadokba, a mai napig a tagja vagyok. Büszke vagyok erre a szervezetre, amely önkéntesen, önzetlenül vállalja fel a kultúrát, társadalmi szervezetként pedig a nemzet sorsát is igyekszik jobbá tenni.

Hogyan tudjuk megőrizni a kultúránkat, magyarságunkat?

Ezt legjobban Reményik Sándor fogalmazta meg: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Az iskoláinkat vonzóbbá kell tenni, hogy azok a gyerekek, fiatalok, akik oda bekerülnek, továbbvigyék az örökségünket. A templom, a hit pedig a közösséghez, egy bizonyos közösséghez való tartozás érzése miatt fontos. De élhetővé is kell tenni a régiónkat. Ha az életszínvonalat, a munkanélküliséget tekintjük, Dél-Szlovákia középső és keleti része országos viszonylatban az egyik legrosszabb helyzetben van. A mindenkori szlovák kormány nem érzi a problémáinkat. Társadalmi és politikai felelősség ezen változtatni, amit csak politikai képviselettel lehet elérni.

Folyamatos nyomást kell gyakorolni, hogy érezzék, az ország minden egyes részéért, minden adófizetőért felelősek.

Emellett itt vannak történelmi tehertételeink. Nemzetünk, amelyhez tartozónak valljuk magunkat, még mindig háborús bűnösnek van nyilvánítva, a Beneš-dekrétumok máig érvényesek. A felelős politikusok közül a mai napig senki sem követte meg az itt élő magyarokat azért, amit ellenük elkövettek. Egyes vezető posztokon lévő államhivatalnokok még manapság is biztonsági kockázatnak tartják az itteni magyarságot. El kell érnünk, egyenlő jogaink és főleg egyenrangúak legyünk.

Milyen céljai, tervei vannak kitűzve?

Nagyon sok van belőlük. Elsősorban folytatni kell azt, amit eddig csináltunk. Ebben az esetben szeretek többes számban beszélni, hiszen nem egy ember eredményeiről van szó, hanem egy közösségéről. Be kell kapcsolni a munkába minél több embert, főleg a fiatalokat. Például örömmel látom, hogy egyik kerékpártúrás barátunk, Orosz Örs és csapata milyen sikereket ér el az értékeink mentésében.

Számomra három érték nagyon fontos: az emberi élet, a környezetünk megőrzése, valamint a kultúránk, a nyelvünk, az értékeink megtartása.

Ezt örököltem nagyszüleimtől, szüleimtől, a falumtól, iskoláimtól és a nagyobb közösségtől, amelyben felnőttem. Ezt próbáljuk a fiataloknak tovább-adni, rávezetni őket, hogy vállalják fel ezeket az értékeket, amelyeket mi sem ajándékként kaptunk, hanem örököltünk, és tovább kell örökítenünk. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/12. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.